-
-
Osztály egy kapitalista társadalomban
0A dán, illetve ausztrál születésű, brit szociológus szerzőpár Nagy-Britannia társadalmi viszonyait elemezve azt a divatos nézetet cáfolja meg, mely szerint a „poszt-kapitalista”, jóléti társadalmakban eltűntek volna az osztályok közti, hagyományos különbségek, nagyszabású kiegyenlítődés zajlott volna le, amelynek eredményeképpen, úgymond, egyetlen, nagy tömegű „középosztály” alkotná a modern kapitalista társadalmat. Hatalmas empirikus anyagot felvonultatva, Westergaard és Resler sokoldalúan bizonyítja, hogy ez egyáltalán nincs igy: Nagy-Britannia társadalmában a korábbi osztályhatárok továbbra is rendkívül élesek, nem csupán az életkörülmények anyagi vonatkozásait tekintve, hanem az életesélyekben, a kultúrából való részesedésben is. Ami pedig a hatalomban való részvételt illeti, az osztály-különbségek kiváltképp élesnek mutatkoznak ma is. A szerzők itt-ott más nyugat-európai, illetve észak-amerikai tőkés társadalmakra is kitekintenek, gondolatmenetük fő vonala azonban saját társadalmuk érzékeny, körültekintő elemzése. A hamar híressé vált kötet fontos állás-foglalás az osztályfogalom körül zajló szociológiai vitákban, de általánosabb világnézeti tanulságokat is kínál. A könyvet a magyar kiadáshoz írt szerzői előszó vezeti be.
-
Polgárnak lenni
0A Ferenczi Borbálával 2018–2020-ban folytatott beszélgetések szerkesztett változata fényképekkel, annotált névmutatóval és Kolosi Tamás legfontosabb tudományos publikációinak listájával teszi teljessé az életútról kapott képet.
-
-
Szociológia
0A kötet elsődleges célja, hogy bevezetést nyújtson a szociológia általános fogalmaiba, illetve a szociológusokat ma leginkább foglalkoztató kutatási problémakörökbe. Mindenekelőtt arra törekszik, hogy részletes társadalmi leírásba illessze, illetve frappáns példákkal illusztrálja azokat. Ezáltal átfogó társadalomképet nyújt, amely alapján közvetlenebbül értelmezhetők a főbb elméleti, metodológiai és módszertai irányzatok, megközelítési módok. A szerző az egyes fejezetek végén további irodalmakat (a külföldi kiadványokat kiegészítettük megfelelő hazai könyvekkel és tanulmánygyűjteményekkel) ajánl a témában elmélyedni kívánók számára. A kötet párhuzamosan használható az oktatásban Andorka Rudolf Bevezetés a szociológiába című tankönyvével, mert míg az utóbbi egy magyar szociológus szempontjából a magyarországi társadalmi jelenségekre összpontosítva, addig Giddens műve egy külföldi szociológus szempontjából, a világjelenségekre összpontosítva tárgyalja a bevezető szociológiai ismereteket.
-
Természet és szabadság
0A Lányi András szerkesztette humánökológiai olvasókönyv a felsőoktatás számára készült kiváló összefoglalás. A bevezető oldalak a humánökológia eszmetörténeti összefüggéseit világítják meg, ilyen formában társadalomfilozófiai, társadalompolitikai megalapozás is; eddig használt fogalmak tisztázása is. Az anyagát négy fejezetben közlő kötet a természet- és környezettudományok művelői közül a legfontosabb egyéniségeket sokirányú megközelítéssel mutatja be. Az első részben az ökológiai ismeretek összefoglalása, a másodikban a környezetetikai alapvetése (Aldo Leopold, Hans Jonas és mások), a harmadikban a társadalomökológia szemléletének változása, az utolsó részben pedig A fenntartható társadalomról írott alapelvek találhatók. A tanulmányok végén jegyzetek és bibliográfia segíti a megértést, a témában való további elmélyülést. – Fontos munka, melyet elsősorban a humánökológiát hallgató egyetemisták és a környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek figyelmébe érdemes ajánlani.
-
-
-
Úz-völgyi magyarok
0BÁRTH JÁNOS néprajzkutató, történész, nyugalmazott múzeumigazgató (Kalocsa, Kecskemét), címzetes egyetemi docens (Szeged).
1944. december 15-én született a hajdani Bács-Bodrog vármegye legészakibb szögletében, Jánoshalma határában, az illancsi tanyavilágban. Kalocsán járt gimnáziumba (1959-1963). A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen történelmet és néprajzot tanult (1963-1968). Bács-Kiskun megye múzeumaiban, leginkább múzeumigazgatóként dolgozott (1968-2007). Rendszeresen tanított a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Ant-ropológiai Tanszékén (1999-2024). Jellemző kutatási területei, a Duna-Tisza köze és a Székelyföld. -
Vagyunk és leszünk
0Tartalom:
Ölvedi János: A szlovenszkói magyarság társadalmi rajza
Révay István: A demográfia tükrében
Varga Imre: A statisztika tükrében
Duka Zólyomi Norbert: Az asszimilálódás
Maléter István: A magyar kisebbség problémája a Csehszlovák Köztársaságban
Darvas János: Politikai életünk húsz éve
Hantos László: Gazdasági életünk húsz éve
Bólya Lajos: A polgárság
Haltenberger Ince: A parasztság
Noszkay Ödön: A magyar katolicizmus
Kövy Árpád: A reformátusok
Baráth László: Az evangélikusok
Ungár Joób: A magyar zsidóság
Vájlok Sándor: Szlovákok és magyarok
Dobossy László: Csehek és magyarok
Krammer Jenő: Európa és a csehszlovákiai magyarság
Borsody István: Magyarország és a csehszlovákiai magyarság
Esterházy János: A szlovákiai magyar család élete a második sorsforduló óta
Peéry Rezső: Peremmagyarok az idő sodrában
Duka Zólyomi Norbert: Szórvány magyarok
Szalatnai Rezső: Memorandum -