-
-
A broiler társadalom
0˝A broiler csirkét három generációra tervezik. Negyedik generációja nincs… És vajon mi a helyzet a mi (értsd: az egész Földön létező) ˝broiler˝ társadalmainkkal? Ezt vizsgálja ez a könyv gátlástalan nyíltsággal, olyan összefüggéseket tárva fel a gyanútlan olvasó előtt, amelyekre eddig valószínűleg nem is gondolt. Az effajta nyíltságra minden bizonnyal szükség van, mert ha az igazság – vagy amit jelen korunkban nem minden alap nélkül annak vélünk – kimondatlanul marad: bizonyos hogy nincs segítség. Márpedig kell hogy legyen…-˝
-
A bűn álarc nélkül
0Kérdések és feleletek
Ki látta már álarc nélkül a bűnt? A hamis romantika tarka rongyaiból kivetkőztetve a maga visszataszító valóságában? Talán a rendőrség, bírák, börtönőr, védőügyvéd, büntető jogtudós, vagy az író?
Egyik sem. Még kevésbbé a nagyközönség. Sőt – hihetetlenül hangzik – még maga a bűnöző sem.
A rendőrséget addig érdekli a bűn, míg a tettest felkutatja és ártalmatlanná teszi. -
A célkeresztben: Magyarország
0Füredi Ferenc szüleivel 1956-ban, kilenc évesen hagyta el Magyarországot, majd Kanadában és Angliában végezte tanulmányait. Az immáron Frank Füredi néven számos nagyhatású tanulmányt, könyvet jegyző szociológus professzor nem kevesebbet állít, mint hogy a keresztes háborúkat megidéző kegyetlen kultúrharc zajlik Európában. A szemben álló felek nem köthetnek konszenzuson alapuló „békét”, mert küzdelmük kulturális értékekről, identitásról vagyis a puszta létezésről szól. Szólásszabadság versus politikailag korrekt véleménydiktatúra. Keresztény értékek és hagyomány versus leszámolás a több ezer éves európai kultúrával. Nemzetállami eszme versus nemzetállamok fölötti föderatív, birodalmi gondolat. A célkeresztbe érzékelhetően Magyarország került.
-
A gazdasági átmenet etnikai tájképei
0A kötet szerzői: Bakics János, Fazekas Andrea, Kiss Tamás, Szabadi Laura, Szigeti Éva, Takács Gabriella, Zsubori Andrea
Hogy születik a villányi borász, és hogy születik az erdélyi magyar vállal-kozó? Nyilván mindegyik borász és mindegyik vállalkozó másképp került ismert helyzetébe, és mindegyik saját története, tudása és eszméi alapján alakította ki szerepét. Mégis: a történelemben adott utak és lehetőségek hálózatai és az identitások vállalásának kényszere (hiszen hősünk borász a sváb hagyományú magyarországi Villányban, illetve magyar és vállalkozó a Románia részét alkotó Erdélyben) rokonítja, vagy legalábbis viszonyítja életútját és eszméit csoportja többi tagjának életútjához és eszméihez.
Mire jók az életút-interjúk? Arra is, hogy rekonstruálhassuk a való-ság egy képét, és tisztességes szociográfusként segítségükkel megraj-zoljuk a társadalmi viszonyok és gondok térképét. De Kovács Éva és Kiss Tamás tudja, hogy az interjúban megjelenő kép – ha mégoly tárgyilagos és mélyre-látó is egy olyan személy alkotása, aki önmagának is és a kérdezőknek is el akar számolni hányattatásairól, döntéseiről, válasz-tott magatartásáról, és így tovább. Az elszámolások szerkezete, a hivat-kozások és elhatárolódások, az identitások viszonyításai és az elhallgatá-sok az igazán beszédesek. A társadalom lelkéről beszélnek.
Bölcs írás a bevezető, csillogó az Erdély-könyv, s ígéretes szerző a villányi beszámolókat készítő öt tanítvány is.
Juhász Pál -
-
A hontalanság évei [3., javított, 1. magyarországi kiad.]
0A második világháború befejezése után a szlovákiai magyar kisebbség arra a követelésre ébredt, hogy a csehszlovák állam biztonsága érdekében az etnikai határokat az államhatárokig kell kitolni, vagyis hogy a határ menti magyar kisebbséget – mintegy félmilliós lélekszámban – el kell távolítani Szlovákiából. Az előszót Illyés Gyula írta. (1979)
-
-
A kommunikatív cselekvés elmélete (I-II)
0A Filozófiai Figyelő és a Szociológiai Figyelő különkiadványa
-
A közép-európai szöveguniverzum
0A kötet vezérfonala a „közép-európai szöveguniverzum” szerveződésének, önreflexióinak, önmagát koronként át- és újrastrukturáló igyekezetének nyomon kísérése – méghozzá tematikai egységekben, az általános és a különös egybejátszatása révén. Minek következtében a látszólag perifériális, kapcsolattörténeti jelenség is (…) betagolódik egy nagyobb egységbe.
-
-
A magyar földkérdés
0A kiváló felkészültségű szociográfus hatalmas összefoglaló munkájába elénk tárja a magyar közélet egyik régóta vajúdó, egyre sürgetőbben megoldást követelő problémáját: a magyar földkérdést. Higgadt tárgyilagossággal és tudományos elmélyedéssel vezet végig a magyar földkérdés történetén, rámutat a mulasztásokra és hibákra, bírálja az eddigi földreformkísérleteket, megfelel az aggályokra és ellnérvekre, hogy végül bebizonyítsa az új földreform végrehajtásának halasztást nem tűrő szükségességét és felhívja a magyarság sorsát kezükben tartók figyelmét a gyors és radikális cselekvésre. Soha nem lehetett volna időszerűbb ez a könyv, mint napjainkban, és soha nem volt hivatottabb és képzetebb szószólója a földkérdésnek, mint Kerék Mihály.
-
A magyar nagyipari munkásság kialakulása 1867-1914
0Bevezetésében a magyar nagyipari munkásságot létrehozó hazai gyáripar megindulását mutatja be, egyben rávilágít azokra a tényezőkre, melyek megakadályozták a XIX. század elejéig gyáriparunk kifejlődését. A következőkben a gyáripar fellendülésével párhuzamosan szinte évek alatt kinövő munkásosztály keletkezését tárgyalja s a magyar társadalomnak azokat a részeit, melyek az új osztály tagjait szolgáltatták, majd az új osztályon belül előálló rétegeződéseket. Talán legérdekesebb része a könyvnek az, mely a magyar munkásság lelkiségének létrejövésével foglalkozik a munkásság egykorú megnyilvánulásai alapján. Az első évek szervezeti mozgalmának tárgyalása után ismét társadalompolitikai rész következik
-
-
A modern férfi születése
0Hogyan lesz a vadászó és párbajozó férfiból futballozó férfi? Mivel magyarázható, hogy bő száz év alatt oly mértékben megváltozik a férfiak viselkedése, hogy a korábbi harcias tevékenységek helyett másokat is szórakoztató közösségi játékokkal töltik szabadidejük számottevő részét? Milyen összefüggések létesíthetők a civilizáció folyamata és a férfibeállítódások átalakulása között? Mennyiben járulnak hozzá e változások a modern társadalom megszületéséhez? Ezekre és a belőlük fakadó rendkívül érdekes kérdésekre keres választ ez a mű, melynek további pikantériája, hogy magyarországi jelenségek vizsgálatát középpontba helyezve kíván egyetemes érvényű állításokat megfogalmazni.
-
-
A német szociológia története a századfordulótól 1933-ig I-II.
0Könyvünk a német szociológia egyik legtermékenyebb és elméletileg-szemléletileg legsokhangúbb korszakának elemzését tartalmazza. E roppantul szerteágazó tudományos termelés dokumentumait az egykori megközelítésmódok alapján konstruált irányzatok, továbbá esetenként iskolák-műhelyek, illetőleg alkotói életművek alá rendelve tárgyaljuk, miközben hangsúlyt helyezünk a korabeli társadalomtudományos viták és jellegzetes témák rekonstruálására is.
-
-
A parasztéletforma csődje
0Nagyon mélyről indultam el. Apám kulcsár volt József kir. herceg alcsúti uradalmában. Ez olyan botosispán-féle állásnak felel meg: már nem cseléd és még nem gazdatiszt. A pusztán, ahol laktunk – Göböljárás a neve, – a béresek, kocsisok, tehenesek, és főleg a parancsolok „Kúcsár úr”-nak szólították. Engem is csak egyszerűen „Kúcsár” Imrének hívtak. Ugyanígy a két öcsém „Kúcsár” Endre és „Kúcsár” László voltak. Apám állása tehát több volt mint egyszerű foglalkozás: sajátságos fogalom volt az, mely mindnyájunkra kiterjedt és amely a cselédek szemében egy másik világot jelentett. De csak látszatra.
-
A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme
0A kötet címadó írása Max Weber, német közgazdász és szociológus egyik leghíresebb műve, hipotézise szerint a protestáns hivatásetika (mások mellett) fontos szerepet játszott a kapitalista gazdasági rendszer kialakulásában.
Weber szerint a kapitalizmus szelleme nem egyszerűen üzleti bölcsességek halmaza, hanem etikusan színezett életszabály – ethosz –, etikai mezben fellépő, normákhoz kötött meghatározott életstílus, hivatásbeli kötelesség. A protestáns etika megszabadította a javak szerzését a tradicionalista etika gátlásaitól, úgy rombolta le a nyereségvágy korlátait, hogy nemcsak legalizálta, de egyenesen isteni akaratot látott benne. Mindamellett a nyugati kapitalizmus nem csupán felszabadította a szerzési ösztönt, de egyben meg is fékezte azt a fogyasztás korlátozásával, ideális feltételeket teremtve a tőkeképződésnek. -
-
A szociológia ágazatai
0A szociológia magyarországi fejlődését és a tudományág iránt rohamosan fokozódó érdeklődést a szociológiáról szóló könyvek, tanulmányok növekvő száma is mutatja. De azok a történeti vagy elméleti összefoglaló munkák, amelyek eddig a magyar könyvpiacon megjelentek, főként az általános szociológiával foglalkoztak, jobbára csak utalva az önálló vagy önállósuló kutatási területek helyzetére, sajátos problematikájára. Ennek a hiánynak a pótlására hivatott ez a tanulmánykötet, melyben neves magyar szociológusok vállalkoztak a tudományág egy-egy általuk művelt fontos ágazatának szakszerű és közérthető ismertetésére. A kötet áttekintést ad a társadalmi struktúra és rétegződés kutatásáról, a városszociológiáról, a faluszociológiáról, a társadalmi mobilitás, az életmód, a társadalmi csoportok kutatásáról, a politikai és jogszociológiáról, a szervezetszociológiáról, az iparszociológiáról, a tudományszociológiáról, a tömegkommunikáció szociológiájáról, a családszociológiáról, a szociálpszichológiáról és a kriminálszociológiáról. Az egyes tanulmányokat ajánló bibliográfia egészíti ki.
-
A szociológia kialakulása
0A tanulmányok szerzői: Felkai Gábor, Haskó Katalin, Molnár Attila Károly, Némedi Dénes, Pál Eszter, Somlai Péter
-
-
A szociológiai pozitivizmus
0Kon monográfiája szociológia-történet. Vázlatban mutatja be a szociológiai pozitivizmust, e bonyolult eszmeáramlatot a XIX. század közepétől napjainkig. Bemutatja, hogyan kapcsolódott össze a burzsoá szociológia fejlődése során a pozitivizmussal. Kritikailag elemzi A. Comte, H. Spencer, E. Durkheim, M. Weber és más polgári szociológusok szociológiai koncepcióit. A szerző külön fejezetben bírálja a modern pozitivizmus metodológiai elveit. Kimutatja, hogy a nacionalizmus és empirizmus mezében megjelenő pozitivizmus „tudományos egzaktsága” mögött többnyire agnoszticizmus és a tőkés rend leplezett védelme húzódik meg. A gazdag anyagot tartalmazó mű elsősorban filozófusok, szociológusok, egyetemi hallgatók és általában a szociológia és a történelem iránt érdeklődők körében talál olvasókra.
-
A társadalmi differenciálódásról
0Georg Simmel (1858-1918) a német szociológia egyik „alapító atyja”, a modern társadalomelméleti gondolkodás klasszikusa. 1890-ben jelent meg első nagyobb munkája, A társadalmi differenciálódásról. A könyv alapgondolata, hogy a növekvő társadalmi differenciálódással és fejlődéssel párhuzamosan teljesedik ki az ember individualitása. Szerves része ennek a folyamatnak a csoportok kialakulása, az egyén közeledése más, az övén kívüli csoportokhoz. Az individualitás kialakulása a szociális csoport kötő erejének csökkenésével függ össze (falu vagy város). A társadalmasodás mértéke a szociális kölcsönhatások és összefonódások hálójának differenciálódásával áll egyenes arányban. Simmel munkája amellett hogy a szociológiatörténet egyik meghatározó műve, a modern csoportlélektan és szociálpszichológia forrásvidékére is elvezeti az olvasót. A fordító, Weiss János alapos tanulmányban mutatja be a fiatal Simmel e művének máig eleven problémafölvetéseit.
-
A társadalomtudományi kutatás gyakorlata
0A kötet egyetemi tankönyv, emellett a társadalomtudományi kutatások módszertanának alapvető, világszerte használt kézikönyvének új, hatodik kiadása, amely a 9. angol nyelv kiadás fordítása, több ponton átdolgozásra került. A szerző előszavában részletesen ismerteti a változtatásokat, figyelembe véve a társadalomtudományok gyakorlata és az alkalmazott módszerek változása során végbemenő folyamatokat.
-
A társas lény
0Miért gondoljuk, hogy kevésbé vagyunk elfogultak, mint mások? Hogyan válhat egy becsületes ember korrupttá? Mitől függ a bizalom? Igaz, hogy a nők kevésbé agresszívek, mint a férfiak? Mi vonz minket másokhoz, és mitől szerethetnek bennünket? Miért keresünk bűnbakokat?
Az Elliot Aronson és fia által írt, bővített és javított kiadású szociálpszichológiai alapmű egy izgalmas összefoglaló a társadalom-lélektan legfontosabb jelenségeiről. Az előítéletek, a diszkrimináció, a propaganda, a háború, az elidegenedés, az agresszió, a társas kapcsolatok és a társadalmi feszültségek hátterébe kalauzolva feltárja ezeket a mélyen gyökerező társadalmi dinamikákat.
A könyv nemcsak a tudományos ismereteket ötvözi a tapasztalatokból fakadó bölcsességgel és személyes történetekkel, de magával ragadó stílusával és szellemiségével is. Generációk számára vált etallonná világszerte, mivel összekapcsolja a szociálpszichológia legfrissebb módszereit és felismeréseit a hétköznapi életből fakadó megfigyeléseivel és tanulságaival.
Ez az új fordítású kötet nemcsak új tudományos eredményekkel és kutatási eredményekkel szolgál, hanem továbbra is megtartja az eredeti mű egyedi stílusát és szellemét, amely által még vonzóbbá és izgalmasabbá teszi az olvasmányt a szociálpszichológia iránt érdeklődők számára. -
-
A vélemények világa
0Grusin könyvének témája – a közvélemény-kutatás szociológiája – is egyike annak a számos szociológiai kutatási területnek, amelyről hazai viszonylatban mindeddig nem jelent meg ilyen átfogó jellegű publikáció. Ennek hiánya különösen érezhetővé vált napjainkban, amikor hivatalosan támogatott, szervezett formában is megindult és egyre szélesebb bázison folyik a közvélemény kutatása. A szerző e munkáját fontos kísérletnek kell tekintenünk a tárgykörhöz tartozó fogalmak definiálása, az itt adódó problémák elemzése, s néhány, a szerző által kipróbált módszer ismertetése terén. Elmélet és empíria sikerrel egészíti ki egymást ebben a munkában. Ezek az erények joggal válthatnak ki érdeklődést nemcsak e fejlődő szakma művelőinek szűk körében, hanem a szociológiai és politikai orientációjú olvasóközönség szélesebb rétegeiben is
-
-
Az 1930. évi népszámlálás. 1. rész. Demográfiai adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint
0Az 1869. esztendő óta Magyarországon tíz évenkint megismétlődő népszámlálások sorában a hetedik, az ország határainak Trianonban történt oktalan megcsonkítása óta a második népszámlálás főbb demografiai adatait adjuk közre e kötetben községek, városi és egyes községi kerületek, valamint külterületi lakotthelyek szerint.