Csíkszentmihályi Mihály nagysikerű Flow című könyve a tökéletes élmény pszichológiájával ismertette meg az olvasót, ez a kötet pedig rávilágít arra, miként emelkedhetünk felül evolúciós örökségünkön, és válhatunk tudatos formálóivá kaotikus világunknak, hogy a harmadik évezredben egy harmonikusabb, élhetőbb bolygót teremtsünk magunknak. Felelősek vagyunk a jövőnk alakulásáért, és ez alól a felelősség alól nem bújhatunk ki azzal a kifogással sem, hogy a sors vagy a véletlenek határozzák meg a jövőt.

Richard Rohr ferences rendi szerzetes. 1943-ban született, az Egyesült Államokban élő, német anyanyelvű család gyermekeként. 1971-ben alapította meg az „Új-Jeruzsálem” katolikus közösséget Cincinnati-ben, majd hosszú ideig annak vezetőjeként tevékenykedett. 1987 óta az Új-Mexikó állambeli Albuquerque-ban él, ahol az „Akció és elmélyülés” keresztény centrum munkájában vesz részt. Gyakran látogat Európába is. Lelkigyakorlatokat, kurzusokat vezet, előadásokat tart, könyvei az Egyesült Államokban és Németországban egyaránt népszerűek. Rohr munkásságának egyik súlyponti témája a férfiak családban és társadalomban betöltött szerepének napjainkra világszerte kibontakozott válsága, a hiteles férfimagatartás visszaszorulása. A megoldási lehetőségek fölvázolásában elsősorban a Szentírásból kiolvasható tanításokra támaszkodik. Jelen kötetünk, amely első Magyarországon megjelenő műve, e témában tartott előadás-sorozatát tartalmazza. „A nemek hagyományos szerepének zavara az egész fejlett világban érzékelhető jelenség, és hazánkban is »eltűnnek« az apák – és nem csak a csonka családokból. Születésünktől kezdve meghatározó életünkben a női nem gondoskodó jelenléte úgy a családban, mint azon kívül. Az apák – ha egyáltalán vannak – dolgoznak, ügyeket intéznek valahol, vagy ha éppen otthon vannak, akkor is feszültek, fáradtak, nem találják a helyüket, és állandóan hibáztatnak valakit. Ez a nőkre is egyre nagyobb terhet ró. Elfásulnak, mozgalmakat alapítanak és unják a hisztérikus férfiakat. A gyermekeink pedig leveszik a mintát, és épül a jövő. Hogy mi idézte elő ezt a helyzetet? Egyéni sorsok és válaszok keresik a közös szavakat. Richard Rohr meglátásait, gondolatait fontos segítségnek tartom a párbeszédhez, és remélem, hogy könyve sokunk számára mintegy előszóként szolgál ehhez.” (Zöldy Pál, Férfisátor közösség)

Az életműsorozat két kötetben megjelenő 18. részét olyan írások – előadások, előszavak, könyvismertetések, újságcikkek – alkotják, amelyek különböző időpontokban és alkalmakkor jelentek meg. Ezek eddig még német nyelven is csak nehezen voltak hozzáférhetők, noha szerves részét képezik Jung életművének: olyan, a pszichológiával érintkező témákat tárgyalnak, melyekkel a szerző tudományos alapossággal is foglalkozott, így például a gyakorlati pszichiátria mellett az okkultizmus és a spiritizmus kérdéskörét. Az első három fejezet Jung pszichológiájának alapgondolatait tárgyalja. A legelső fejezet az 1935-ben Londonban tartott öt előadás, a Tavistock Lectures anyagát tartalmazza: ismerteti a szerző felfogását az emberi pszichéről és bemutatja a kutatásaihoz használt módszereket. A második és a harmadik fejezet Jung pszichológiájának egyik fő témájával, azoknak a szimbólumoknak a jelentésével foglalkozik, amelyeket a tudattalan hoz létre, és amelyek az álmokban jelennek meg és válnak értelmezhetővé, míg a negyedik, ötödik és hatodik fejezet a Jung-életműsorozat I., III. és IV. köteteihez kapcsolódó, azok tartalmát kiegészítő vagy árnyaló kisebb írásokat gyűjti egybe.

Az életműsorozat két kötetben megjelenő 18. részét olyan írások – előadások, előszavak, könyvismertetések, újságcikkek – alkotják, amelyek különböző időpontokban és alkalmakkor jelentek meg. Ezek eddig még német nyelven is csak nehezen voltak hozzáférhetők, noha szerves részét képezik Jung életművének: olyan, a pszichológiával érintkező témákat tárgyalnak, melyekkel a szerző tudományos alapossággal is foglalkozott, így például a gyakorlati pszichiátria mellett az okkultizmus és a spiritizmus kérdéskörét. Az első három fejezet Jung pszichológiájának alapgondolatait tárgyalja. A legelső fejezet az 1935-ben Londonban tartott öt előadás, a Tavistock Lectures anyagát tartalmazza: ismerteti a szerző felfogását az emberi pszichéről és bemutatja a kutatásaihoz használt módszereket. A második és a harmadik fejezet Jung pszichológiájának egyik fő témájával, azoknak a szimbólumoknak a jelentésével foglalkozik, amelyeket a tudattalan hoz létre, és amelyek az álmokban jelennek meg és válnak értelmezhetővé, míg a negyedik, ötödik és hatodik fejezet a Jung-életműsorozat I., III. és IV. köteteihez kapcsolódó, azok tartalmát kiegészítő vagy árnyaló kisebb írásokat gyűjti egybe.

A vallás problémája központi helyet foglal el Jung életművében. E kötet olyan, főként érett korában született munkáit tartalmazza, amelyek kifejezetten vallási kérdéseket tárgyalnak. Tanulmányaiban feltárja a különböző nyugati és keleti vallások alapját képező egyetemes ősi elképzeléseket, az emberi léleknek az istenihez való viszonyát előre mintázó archetípusos tartalmakat.

Szeretnék ​a férfiak, ha a barátnőjük vagy a feleségük értené őket? Természetesen. Segíthet ebben ez a könyv? Persze. Örüljünk annak, hogy a szerző – Alon Gratch pszichiáter – végre az empátiát támogatja a női praktikák, trükk és fondorlat helyett? De még mennyire! Gratch nem nézi hülyének női olvasóit. És nem ábrázolja önző, szexőrült, státuszbolond gyerekeknek a férfiakat. Nem jön elő holmi lila kommunikációelméletekkel. Ez a könyv más. Izgalmas, olykor döbbenetes esettörténetek segítségével mutatja be a férfi lélektanának hét jellemző vonását (szégyen, bizonytalanság, érzelmi távolság, önpusztítás stb.), így tárva fel a férfiak legfájdalmasabb érzéseinek gyökereit. Mert ők igenis szeretnének beszélni érzéseikről, olykor beszélnek is, csakhogy más nyelvet használnak. Ennek megfejtésében segít a szerző, aki hangsúlyozza: ha megértő, elfogadó és szeretetteljes környezetet teremtünk a társunknak (párkapcsolatban, munkahelyen vagy a társasági életben), akkor a férfi igenis megnyílik és az általa beszélt nyelv lefordítható.

„Ittasan hazajött a férjem, és rugdosta a szobaajtónkat. Magunkra zárkóztunk a kisebbik lányommal. A nagyobbik lány éppen fürdött. A kicsi kiugrott az ablakon, de én nem mentem, mert nem akartam hagyni a nagyobbikat. Beengedtem a férjem, hogy a másik lányom addig a főbejáraton menekülni tudjon. Amikor berontott, elkezdett ütni, fojtogatni, rugdosni, és kiabálta, hogy most megöl. Egy óvatlan pillanatban megmenekültem, és én is a lányok után szaladtam. Az utca végén volt egy telefonfülke, onnan hívtuk ki a rendőrséget. Kijöttek, és visszamentünk a házunkhoz. Addigra a lakás üres lett. A férjem elment otthonról, nem tudom hová, de csak másnap délután jött haza. A feljelentést megtettem. Néhány nap múlva idézést kaptam. Ott elmondta egy magasabb beosztású rendör, hogy vonjam vissza a feljelentést, mert jobban járok. Hatott rám, és hittem neki. Visszavontam.”

A ​nevetést a szabadság legteljesebb megélésének, életolajozónak, az Olümposz isteneitől eltanult csodának tartjuk.
Könyvünk írása közben amiatt aggódtunk, hogy ha a nevetést darabkáira szedjük, megvizsgálva eredetét, okát, formáját, lélektanát és társas jellemzőit, elfelejtünk tiszta szívből nevetni. De nem így történt. Jókedvünk, humorérzékünk továbbra is a régi, s Milan Kunderával valljuk: „Nevetni annyit jelent, mint mélységesen élni.”
Kiknek ajánljuk ezt a könyvet? Az Isten ablakain kitekingetőknek, az életöröm kivételes birtokosainak, a nevetni vágyóknak: megerősítésül. A nevetni nem tudóknak, az élet súlyos terhei alatt görnyedezőknek pedig gyógyszerként írjuk fel – hiszen a megértett világ sokkal elviselhetőbb. Nyissák ki valahol a könyvet, olvassanak bele, majd nevessenek Szűcs Édua bölcs-bolondos rajzain. Közben pedig gondoljanak arra, mi mennyit nevettünk, amikor megpróbáltunk erősebbek lenni a nevetés erejénél, és okosabbak a humor bölcsességénél.
Ha elmormolják: „ma még nem nevettem”, talán eszükbe jut egy barát, társ vagy régi ismerős, akivel kedvük lesz majd együtt mosolyogni és kacagni a világ bolondságain, vagy éppen a mi történeteinken.

Ez a könyv a Pszichológia a munka világában trilógia első kötete, melyet Klein Sándor: Vezetés- és szervezetpszichológia című kötete, valamint Klein Balázs és Klein Sándor könyve, A szervezet lelke követ. (A három kötetet jól kiegészíti Klein Sándor: 40 év munkapszichológia című könyve.) A Munkapszichológia a 21. században nem csupán az eredetileg csaknem negyven évvel ezelőtt megjelent első változathoz, de a legutóbbi, harmadik változathoz képest is teljesen megújult: új témákat dolgoz fel, új példákkal érzékelteti mondanivalóját, 21. századi kutatásokat idéz, az új évezred kihívásaira keres válaszokat. Célja azonban változatlan: pszichológiai ismeretekkel és pszichológiai szemléletmóddal segíteni azokat, akik a munka kellemesebbé és hatékonyabbá tételére törekednek. Az ember életének jelentős részét a munka tölti ki, boldogulásunk jórészt attól függ, képesek vagyunk-e önmagunkat megvalósítani a munkában.