-
Munkácsy Mihály képei
0Ez a könyv Munkácsy Mihály ama festményeinek másait foglalja magában, amelyeknek regényét Harsányi Zsolt írta meg Ecce Homo című művében.
Fekete-fehér reprodukciókkal illusztrálva. -
Művészeti konzultáció
0Az album bevezetőjét Kieselbach Tamás művészettörténész, az alkotó művészetét bemutató tanulmányt Gulyás Gábor esztéta írta, míg a nagyszabású Művészeti konzultáció részeként egy-egy festményről véleményüket, gondolataikat (az alkotó mellett) kiválóságok.
160 festmény, 110 fotó, plakátok, borítók, dokumentumok és egy kegyetlen Tudósok válogatáslemez! -
Nagybánya
0Előszó:
Ez a könyv a nagybányai művésztelep centenáriumi kiadványai közé illeszkedik. Életrajzi lexikonnak tekinthető, azzal a kevés eltéréssel, hogy nem követi a lexikonok, kézikönyvek száraz tárgyiasságát. Létrejöttében az a szándék is munkált, hogy az olvasó a pályákon és sorsokon át a kolónia történetében is eligazodjék. Az adatokat, tényeket, pontos életrajzi fogódzókat kiegészíti tehát, ahol csak lehetséges volt, az alkotók személyiségének, jellemének megidézése, a közösségen belüli helyzetüknek és kapcsolataiknak megvilágítása. Ezek a bemutatások szociográfiai vizsgálatokra is támpontot nyújtanak, azáltal, hogy művészeink társadalmi eredetére, a tanulmányaikat meghatározó tényezőkre, létfönntartási viszonyaikra is fényt derítenek. Hetvenkét pályaképet tár föl a művész-életrajzoknak ez a füzére. -
Napúton
0„Csontváry és a magyar nemzet élete között számtalan átfedés, párhuzam található. A festő égi sugallatot, spirituális fényt kap „fentről”. A magyar nemzet az árpádok alatt szinte folyamatos látomást kap a szakrális világról. Történelmi mércével mérve nagyon rövid idő alatt annyi szentet ad a hazának és vele a világnak, amennyivel egyetlen uralkodóház sem rendelkezik a mai napig sem…”
-
Picasso kék és rózsaszín korszaka
0„Pablo Picasso (1881-1973) nemcsak a XX. század legismertebb festője, hanem szinte jelképe is korunk művészetének. Munkássága számszerűen is hatalmas, időben pedig átfogja az évszázad háromnegyed részét. Igazi proteuszi művészet az övé, szüntelen változásra, zseniális megújulásokra volt képes. Alkotásai állandó kihívást jelentenek a megelőző évszázadok kulturális örökségével szemben és örökös provokációt az adott jelen valóságával. Honnan indult ez a káprázatos művészpálya, milyen ember volt a fiatal Picasso? Mennyi az igazság a köréje szőtt legendákban, és milyen közegben bontakozott ki ez az első próbálkozásaitól kezdve rendkívülinek tartott művész? Ezekre a kérdésekre ad választ Denys Chevalier francia művészettörténész, aki a kezdő évek szimbolista szecessziós hatásaitól az Avignoni kisasszonyok megfestéséig tekinti át a festő pályakezdését. Fő helyen áll az ún. kék és rózsaszín korszak elemzése, amelyet a köztudat Picasso legkoraibb időszakának tart. E látszatra érzelmes témák mögött azonban már ott feszülnek a későbbi évek merész újításai, mindazok a festői problémák, amelyek a modern művészet nagy forradalmához vezettek. Denys Chevalier a XX. századi művészet alapos ismerője, könyve jelent meg többek között Maillolról, Zadkine-ról, Kleeről, Berrocalról.”
-
-
Régi várképek
0Muzeumaink történeti és várostörténeti kiállításain gyakran szerepelnek régi magyar várak és városok képei. Közülük egyesek nagy méreteik és hasonló stíluselemeik alapján első pillantásra összetartozóknak látszanak. Az ábrázolt vár vagy város nagy betűkkel írott latin és német nevét feltűnő helyen olvashatjuk. A képek a környék egy kiemelkedő pontjáról, vagy madártávlatból, csaknem alaprajzszerűen mutatják a várakat.
-
Rippl-Rónai József
0Rippl-Rónai József (1861-1927) nagy és sokoldalú életművel gazdagította a magyar művészetet. Szoros kapcsolata a századforduló európai művészeti áramlataival, ismeretsége a kor olyan jelentős francia művészeivel, mint Sérusier, Denis, Vuillard, Bonnard, Puvis de Chavannes, Gauguin és Maillol, meghatározta művészetének jellemző vonásait és rangját. Rippl-Rónai a múlt század utolsó évtizedeiben a francia art nouveau szellemi és formai ösztönzésétől érett eredeti és nagy formátumú művésszé; festményeit síkban komponálta, mély árnyalatú színfoltjait feszes és rafináltan kígyózó vonalakkal határolta, és a formákat „dekadensen” megnyújtotta. Bár egyszerű témáit a mindennapok világából vette – kerti jeleneteket, interieuröket, kecses szépasszonyokat formált meg –; műveit finoman árnyalt érzelmek, hangulatok, állandóságot sugalló állapotok hordozóivá emelte. Genthon István (1903-1969), a kiváló művészettörténész elemző tanulmánya feltárja Rippl-Rónai festői magatartásának emberi és művészi mozgatórugóit.
-
Rippl-Rónai József
0A könyv a szerző 1976-ban a Gondolat Kiadónál megjelent monográfiájának átdolgozott, bővített kiadása, német és angol nyelvű összefoglalóval.
Rippl kalandokban és izgalmakban gazdag élete során végighaladt a nyomor és a jólét, a kitaszítottság és az elismerés ösvényein.
Magánélete elválaszthatatlanul összeforrott hivatása sorskérdéseivel. Elszánt hévvel vetette bele magát kora művészeti harcaiba, céljait és kapcsolatait mindig művészi törekvéseinek rendelte alá. Bernáth Mária a művekből kiindulva közelíti meg Rippl-Rónai pályáját, amelynek bemutatásában és feldolgozásában mérföldkő volt a Magyar Nemzeti Galéria 1998-as gyűjteményes kiállítása és katalógusa. A szerző a szakirodalom immár évszázadnyi szellemi teljesítményére támaszkodik, és Ripplt saját írásainak, leveleinek tükrében mutatja be.
Naplók, korabeli cikkek segítségével szinte érezhető közelségbe hozza a művészt, aki Aristide Maillol szerint ..A világ legkedvesebb embere volt.” A kötetet 58 színes, valamint 80 fekete-fehér reprodukció és dokumentumfotó illusztrálja. -
Szemadám György
0„Vaszkó Erzsébet következetes, meg nem alkuvó személyisége és festészete befolyásolta – alakította indulását. Mellette korai munkáira Bálint Endre, Barcsay Jenő és Korniss Dezső munkássága is hatott. A ’60-as évek végén csoporttá szerveződő, magukat önerejükből felküzdő fiatalok egyik vezető egyénisége. A ’70-es évek első felében több happening és performansz résztvevője, organizátora, melyeket a kor kultúrpolitikája, mint minden avantgárd megmozdulást, a rendszer elleni provokációnak tekintett. Festményei stilizált, jelszerű állatokat, sokszor madarakat megjelenítő, elvont, formatöredékeket bemutató ábrázolások, melyeknek stiláris jellemzői a redukált formák, a hangsúlyos színmezők és a határozott kontúrok. A ’80-as évek második felétől kifejezésmódja klasszicizálódik, figurálissá válik és festésmódját az aprólékosság, a kidolgozottság, az erős kontúrok jellemzik, miközben megmarad korábbi tematikájánál. Képein elszigetelt festői jeleknek, azok összefüggésének tárgyi azonosíthatósága helyett egy-egy idea tárgyiasul a festői jelek logikus vagy illogikus kapcsolódásában, s ezek a gondolatok hol technikailag rendkívül kimunkáltan, hol a technika milyenségére kérdeznek rá, vagy emberi problémákat feszegetnek.”
(Kortárs Művészeti Lexikon 2001. Enciklopédia Kiadó) -
Szent János írása szerint való Evangélium
0Karátson Gábor akvareljeivel Karátson Gábor író, műfordító, festőművész. Bibliai akvarelljeinek második kötete jelenik meg most, a János-evangéliummal. Akárcsak a Lukács-evangéliumban, ezúttal is Károli Gáspár fordítására, a magyar nyelvnek erre a csodájára hagyatkozott, hogy a szöveg és a festmények egységéből gyönyörű könyv szülessen.
-
-
Történeti festő a XX. században András Tibor / A Historical Painter in the 20th Century Tibor András
0A később háborús riportjaival hírnevet és elismerést szerzett fotós – Anders Engman – vagy az első vagy ami valószínűbb, a második budapesti napján, mintegy futtában, kuriózumként örökítette meg az anakronisztikus látványt: a harci törmelékekkel teli utca közepén, összecsukható székén békésen ülő és elmélyülten rajzoló fekete kalapos, szemüveges férfit. Arra csak hat évtized múltán, a véletlenek szerencsés összjátékának köszönhetően derült fény, hogy a képen András Tibor festő, nem mellesleg e kötet főszereplője látható. Képei alapján olyan topográfia állítható össze, amelyből kiderül, hová és merre vezette kíváncsisága, érdeklődése a forradalom napjaiban András Tibort, amikor naponta elindult József körúti lakásából. Úgy tűnik, legtöbbször jobbra fordult, a Baross utca és az Üllői út felé vitt az útja. Érintette a Rákóczi teret, bekukkantott a Krúdy utcába, visszament a Ferenc körútra, jól körülnézett a Baross utcában, de érzékelhető, hogy a Nagykörút és az Üllői út kereszteződésének, a Corvin köznek és a túloldali, a Kilián (korábbi nevén: Mária Terézia) laktanyának a látványa nem hagyta nyugodni. Fényképeinek meghatározó része, fennmaradt rajzainak többsége ezt a területet pásztázza.
-
Történeti festő a XX. században: András Tibor / A Historical Painter in 20th Century Tibor András
0A történeti festészetről sokféle fölfogás, gyakran egymásnak is ellentmondó nézet alakult ki az elmúlt bő évszázadban. Mit mondhatunk a históriai festészet XX. század közepén-derekán született műveiről? Merő anakronizmus már a létrejöttük is, vagy mégis csak adekvát kifejezői lehetnek meghatározó történelmi eseményeknek? András Tibor hiteles, autentikus történeti műveket alkotott, mind a kuruc korból, a második világháború frontjairól, mind az 1956-os forradalomból vett témái földolgozásával. A sorsával, a történelem szabdalta életével is bizonyítja: történelmet megjelenítő, históriai eseményeket hitelesen megidéző alkotásai figyelmünkre-becsülésünkre érdemesek. A később háborús riportjaival hírnevet és elismerést szerzett fotós – Anders Engman – vagy az első vagy ami valószínűbb, a második budapesti napján, mintegy futtában, kuriózumként örökítette meg az anakronisztikus látványt: a harci törmelékekkel teli utca közepén, összecsukható székén békésen ülő és elmélyülten rajzoló fekete kalapos, szemüveges férfit. Arra csak hat évtized múltán, a véletlenek szerencsés összjátékának köszönhetően derült fény, hogy a képen András Tibor festő, nem mellesleg e kötet főszereplője látható. Képei alapján olyan topográfia állítható össze, amelyből kiderül, hová és merre vezette kíváncsisága, érdeklődése a forradalom napjaiban András Tibort, amikor naponta elindult József körúti lakásából. Úgy tűnik, legtöbbször jobbra fordult, a Baross utca és az Üllői út felé vitt az útja. Érintette a Rákóczi teret, bekukkantott a Krúdy utcába, visszament a Ferenc körútra, jól körülnézett a Baross utcában, de érzékelhető, hogy a Nagykörút és az Üllői út kereszteződésének, a Corvin köznek és a túloldali, a Kilián (korábbi nevén: Mária Terézia) laktanyának a látványa nem hagyta nyugodni. Fényképeinek meghatározó része, fennmaradt rajzainak többsége ezt a területet pásztázza.
-
Van Eyck festői életműve
0A bevezetőt Végh János írta, a dokumentációt Giorgio T. Faggin készítette.
-
-
Olasz festészet a XIV. században
0Kit nem nyűgöz le hat évszázad távlatából is Giotto freskóinak drámaisága, alakjainak szinte megfogható plaszticitása és égboltjainak kékje? De Simone Martini Madonnáinak költőisége vagy Andrea da Firenze híres Spanyol-kápolnabeli faliképeinek nagyszerűségi szintén magával ragadja a nézőt. Ez az a korszak, amikor a bizánciasan merev, hieratikus ábrázolásokat emberi érzelmek kezdik feloldani, és amikor a bibliai történeteket és eszméket kortársak, mint Assisi Szent Ferenc váltják tapasztalható valósággá. A fenséges, majesztétikus Madonna a városi polgárság öntudatra ébredésének reprezentálását vállalja föl (Duccio Maestája ); a szentek életében önéletrajzi események kerülnek színre (Simone Martini: Szent Márton lovaggá avatása ), arról nem is szólva, hogy kortárs portrék jelennek meg rajtuk résztvevőkként (Altichiero: Szent Lucia a ravatalon ).