-
„Jer, nézd a Balatont…”
0A Balaton magyar költők verseiben és magyar festők képein.
Német, angol és francia nyelvű összefoglalóval. -
A bakabányai Szent Miklós-templom
0Az ortodox és a katolikus egyház ma is legnépszerűbb szentjét – bár manapság nem éppen életszentsége és legendás csodái miatt szereti őt a nagyvilág – előző kötetünkben már bemutattam. Ezért itt csak röviden sorolnám a vele kapcsolatos alapvető tudnivalókat, bővebben szólnék viszont arról, ami őt ténylegesen Bakabányához, általában pedig a bányászathoz, bányavárosokhoz köti.
Erről ugyanis jelzett, A szepesszombati Szent György-templom című albumunkban nem esett szó. Myrai avagy Barii Szent Miklós, a kis-ázsiai (lükiai) Myra legendás püspöke (a hagyomány szerint †350 körül) a keleti egyház egyik fő szentje, ma a gyermekek Mikulása, Télapója, Karácsony Apója. Kultusza a bizánci, majd a kopt egyházban bontakozott ki a VI. században – azóta ülik temetése emléknapját december 6-án –, majd átterjedt Itáliára is. Ereklyéinek az olasz Bari városába vitelével (1087) vált valóban egyetemes szentté. -
A barokk Magyarországon
0A barokk stílus megjelenése Magyarországon is az ellenreformációs törekvésekhez, a jezsuita rend térhódításához kapcsolódik. A másfél évszázados török megszállás után ocsúdó ország területén itáliai, osztrák és német mesterek honosították meg. Eleinte szorosan összefonódott a nemesség függetlenségi, újraegyesítési törekvéseivel. Mindemellett a protestáns vallású Erdély késő reneszánsz tradíciója miatt a keleti országrészben csak igen sokára talált utat magának. Idővel nemcsak az egyházi, főúri megrendelések készültek a barokk jegyében: a 18. század folyamán az építészeti, képző- és iparművészeti alkotások uralkodó nyelvévé vált. Elterjedésében nagy szerepet játszott a térség fokozatos gazdasági megerősödése és újjáépítése, valamint Habsburg-orientácója.
-
A bártfai Szent Egyed-bazilika
0Bártfa jelenkori feltámadását épp annak köszönheti, hogy megállt fölötte az idő. A XX-XXI. század népvándorlása, a rendszerváltással megélénkülő turizmus és az abban rejlő lehetőséget fölismerő új Szlovákia teszi újraéledését lehetővé. Bártfa átfogó városrekonstrukció során születik újjá. Csodálatosan helyreállított történelmi városrésze, a középkori várostalak és bástyák övezte belváros, központjában a főtérrel, a téren a Szent Egyed-templommal és a gótikus városházával 2000 óta a Világörökség része. A tér északi végében áll a háromhajós, kelet-nyugat tájolású, szintén gótikus Szent Egyed-templom. A templom története négy korszakot ölel fel. Az első monostortemplomot még a ciszterciták építették a XII-XIII. század fordulóján. Túlélhette a tatárdúlást, de legalábbis a tatárok távozása után újjáépíthették, mert a már hivatkozott királyi okirat néven is nevezi a Szent Egyed-templomot. A második építési korszak az Anjouk uralkodásának idejére esik. Az 1320-ból származó királyi oklevélről, mely a német telepeseket adókedvezményben részesíti, kiderül, hogy a „Civitas Bardpha”-nak papja és plébániája van, ami nem lehet más, mint a Szent Egyed-templom. Nagy Lajos 1352-es keltezésű oklevele név szerint említi templomunkat. Az uralkodó ezen oklevelével engedélyezi az évente megrendezett vásárt, mégpedig Szent Egyednek, a templom és a város védőszentjének az ünnepe (szeptember 1.) után.
-
A Bauhaus. Válogatás a mozgalom dokumentumaiból
0A Bauhaus néven ismert építészeti és művészeti iskola mindössze tizennégy évig működött, 1919-től 1933-ig. Eredetileg Weimarban, majd Dessauban és Berlinben. A végleges berlini feloszlatást követően a tanárok és növendékek egy része a nácizmus elől Amerikába emigrált, a többiek szétszóródtak a világban. Az iskola Amerikában éledt újjá, de módszere, gyakorlata másutt is meghonosodott. A Bauhaus neve azóta fogalommá vált. Kötetünk az iskola legfontosabb dokumentumaiból ad válogatást, széles skálán mutatja be a Bauhaus eredményeit az új építészet, az ipari formatervezés, a művésznevelés és a művészet más elméleti és gyakorlati területein, amelyek által a Bauhaus a 20. század művészeti fejlődésében meghatározó jelentőségűvé vált.
-
A bőfény forrása
0Zsögödi Nagy Imre Magyar Örökség-díjas festőművész alkotótevékenységében programszerű tudatossággal érvényesült a csíki tájnak, embernek, jellegzetes paraszti létformának művészeti köztudatba való beemelése. Szabó András monográfiájában Nagy Imre életútjáról, művészi pályájáról és hagyatékáról nyújt átfogó képet. A könyvet mintegy száz fekete-fehér és ötven színes reprodukció illusztrálja. A könyv megjelent Nagy Imre halálának 30. évfordulójára.
-
A bútor története
0Dr. Homér Lajos: A butor története műve második kiadása 1000 példányban készült. Számozott és nyilvántartott példányokban, a szerző sajátkezű aláírásával jelent meg.
-
A Fanto fotó Kecskeméten. Egy fényképész dinasztia emlékére.
0A régi idők fényképeit gyakran tiszteletteljes ajánlással, dedikációval látták el a nagyrabecsült és szeretett személyek részére. Megbecsüléssel gondolva az értékteremtő elődökre, ajánljuk ezt a válogatást az olvasók, az érdeklődők, az érintettek figyelmébe. Kötetünk fényképei az 1890 es évektől 1944-ig tartó időszakot idézik fel. Különböző helyszínek, események, arcok és alakok, az itt élő polgárok közösségei láthatók ezekből az évekből; a városi élet és a személyes történelem fontos pillanatai. Ami a képeket összeköti: valamennyi Fanto-fotó. A régi Kecskemétet, a huszadik század első felét ezúttal egy fotográfus család munkáin keresztül mutatjuk be.
-
A festészet rövid története. Giotto-Cézanne
0A kötet átfogó képet ad a nyugat-európai festészet fejlődéséről Giottótól Cézanne-ig. Szerzője, Michael Levey, a londoni National Gallery tudományos munkatársa, gondosan kiválasztott példákkal jellemzi az egyes festők művészi tevékenységét és a festészet fejlődésben betöltött szerepét. Levey a hatalmas anyagot biztos tudással kezeli, s határozottan elválasztja az értékest a talmitól. Bár gyakran friss, egyéni meglátással, állásfoglalással fűszerezi mondanivalóját, mindig megőrzi tudományos tárgyilagosságát, és kiváló arányérzékről tesz tanúságot.
-
A fotográfia nagykönyve. A fényképezés kultúrtörténete
0A FOTOGRÁFIA NAGYKÖNYVE az eddigi legteljesebb összefoglalás a kezdetektől napjainkig, szerzője fotótörténeti kánont alkotott. Közel 600 kép ismerteti meg az olvasót a fotózás történetével a művészet és technika, a szociográfia és divat, a háború és természetfotózás szemszögéből. Az olyan világfordító történelmi eseményekhez kapcsolódó fotók, mint Lincoln elnökké választása vagy MacArthur tábornok és Hirohitó császár első találkozása, meglepő részletekkel gazdagítják eddigi ismereteinket. Közelképet kaphatunk azokról az emblematikus fotósokról is, például Mathew Bradyről, Alexander Gardnerről, Edward Steichenről vagy Gertrude Käsebierről, akik egyéni szemléletükkel, technikai újításaikkal váltak e végtelen történet szereplőivé. E mozaik számtalan kockája a fotográfia teljes történetévé áll össze, melyet a kultúra lencséjén át szemlélhetünk.
-
A Gyűjtő Háza. Barangolás a ResoArt gyűjteményben
0Egy különleges, és immár állandó kiállítással „közkinccsé” tett magángyűjteményt ismertet a jelen kiadvány. Szabó András műgyűjtő és az általa alapított ResoArt, azaz Resonator Kulturális és Művészeti Alapítvány 2023 februárjában tette közhírré, hogy a Városligeti fasorban a gyönyörű Kőrössy Villa és benne Budapest legnagyobb Zsolnay magángyűjteménye látogathatóvá válik a nagyközönség számára”. Ez év szeptemberétől immár rendszeresen megtartott tárlatvezetések egyre több érdeklődőt vonzottak és vonzanak, egyre többen ismerik meg ezt a kultúrának szentelt, magánerőből létesített, fenntartott közösségi teret és szervezetet. Létrejöttéről, szerteágazó kulturális tevékenységéről az interneten is olvashatunk, és elismeréssel gondolhatunk a létrehozójára és mun-katársaira.
-
A késmárki Szent Kereszt-bazilika
0A Kossuth-díjas filmrendező és művelődéstörténész, Jankovics Marcell és Méry Gábor fotóművész példaértékű szövetkezésének újabb pompás dokumentumát veheti kötetünkkel kezébe az olvasó. A páratlan kincsekben és építészeti megoldásokban gazdag, történetükkel a messze múltban gyökerező, egykori felső-magyarországi, illetve szepességi templomokat bemutató albumaik után most a késmárki Szent Kereszt-bazilikába kalauzolják el őt.
-
-
A konstruktőr
0Kassák Lajos a XX. századi magyar irodalom és képzőművészet nagy hatású művészegyénisége volt. Gazdag prózai, költői életművéhez, szerkesztői munkájához szervesen hozzátartozik képzőművészeti tevékenysége is.
Az Élet és Irodalom hasábjairól jól ismert, műkritikus, Vadas József ennek a pályának a megrajzolására vállalkozik. Nem szakítja ki azonban a részt az egészből: az életmű egészében mutatja be a képzőművészettel is foglalkozó Kassák Lajost.
Megismerjük a szerkesztőt, aki a tízes évek végén lapja köré tömörítette az aktivista képzőművészeket; a húszas évek európai konstruktivista mozgalmához kapcsolódó, képarchitektúrákat „építő” festőt; végigkövethetjük a harmincas évek tipográfusának, reklámgrafikusának útját; a negyvenes évek képzőművészeti publicisztikáját; megfigyelhetjük, hogyan közelít Kassák festészete a realizmushoz az ötvenes években, és végül hogyan tér vissza a hatvanas években ifjúkora képarchitektúráihoz.
Ellentmondásokkal teli, izgalmas, rendhagyó művészpálya bontakozik ki előttünk. Ahogy Vadas József megfogalmazza: „Változó jellegű, periódusokra bontható életművel állunk szemben, amely mindig az adott kor vagy korszak kérdésére próbált a maga módján feleletet adni.” -
-
A lőcsei Szent Jakab templom szárnyasoltárai
0Lőcse a hajdani Felső-Magyarország és a mai Szlovákia középső részén fekvő legészakibb régiójának, a Szepességnek szívében fekszik, a Magas-Tátra tövében, a Lőcsei-hegység délnyugati peremén a Hernád mellékvizének, a Lőcsének a völgyében, Iglótól északra. Templomának neves oltárairól gyönyörű fotóalbum készült Méry Gábor képeivel, Jankovics Marcell elemzésével.
-
-
-
A magyar nép táncai
0A néptáncok kutatása a néprajzi tudományok egyik legfiatalabb ága. A köztudatban a magyar tánckultúráról igen kevés, lényegében csak a csárdásra szorítkozó ismeret él. Pedig a magyar néptánc számos történeti stílusréteget és kifejezésbeli variációt rejt magában, melyek között ott találjuk a régi énekes leánykörtáncokat, a fegyvertánc elemeit őrző pásztortáncokat, az ugrós legénytáncokat, valamint a reneszánsz óta kifejlődött régi páros táncok típusait. Ezeket a régi táncfajtákat a XVIII. század óta olyan új stílusú táncok – a verbunkosok és a csárdás váltották fel, melyek a magyar nemzeti karakter jellegzetes kifejezőivé váltak. Martin György könyve a történeti anyagon kívül a magyar tánckincs földrajzi tagozódását, a táncdialektusok jellegzetességeit is bemutatja. Itt kerül sor a különböző alkalmi táncok, például a lakodalmi osztótánc, a menyasszonyfektető gyertyástánc, a céhes eredetű bodnártánc és a nyugati eredetű folklorizált polgári társastáncok leírására.
A szöveget 38 fekete-fehér és 16 színes kép illusztrálja. -
A magyar Szent Korona. Ikonológiai megjegyzések
0Van-e valamilyen eszmei rend a Magyar Szent Korona képei közt? Miért csak nyolc apostol van rajta? Miért nem egynyelvűek a feliratok? Hogyan függ össze ikonográfiailag a Magyar Szent Koronán a „görög nyelvű rész” és a „latin nyelvű rész”? Tájolható-e a Magyar Szent Korona? Van-e valamilyen szándékolt aritmetikai rend a Magyar Szent Koronán?
-
A modernizmus sorskérdései. Válság és megújulás a 19. és a 21. század festészetében
0Ki, milyen alapon, honnan „számítja” a képzőművészeti modernizmust? Szabadi Judit minden témában megtalálja azt a pontot, ahonnan ő másként látja, és teszi mások számára is beláthatóvá a már ismert vagy eddig még ily módon fel nem tárt művészettörténeti tényeket. Alkotói életútjának legfontosabb darabjait tartalmazó, szépirodalomként is olvasható könyve a modernizmus sorskérdésit koherens egységben láttatja. Egyedi szemléletét esszéisztikus stílusban fogalmazza meg, s tanulmányai továbbgondolásra késztetnek minden olvasót, legyen az „laikus” avagy szakember. A magyar századelő és az európai modernizmus egybejátszatása, egymásra-montírozása a korszak izgalmas aszimmetriája ellenére is megteremti az egységet a tanulmánykötet két ciklusa között. A könyvet olvasva talán lehetőség nyílik majd arra is, hogy tovább töprengjünk a magyar és az egyetemes festészet korrelációjának máig megoldadan kérdésein. A kötet az 1969 és 2005 között keletkezett, e kiadás számára kiegészített, nem egy esetben újrafogalmazott írásai egy gazdag tudományos pálya ívét rajzolják meg. Egy tudományos pályáét, mely önmagában is tananyag lehetne.
-
A művészet története
0Bevezetés (részlet): Az ókor kezdetei a történelem előtti idők homályába vesznek; elmosódottak és határozatlanok, s ilyen a kép is, amelyet az ember legrégibb művészeti tevékenységéről rajzolhatunk. A történelmi időket megelőző korszakot őskornak szoktuk nevezni; határtalan fogalom, időtlen idő, amely évszázezredeket ölel magába, az emberiség történetének legnehezebb éveit, annak a heroikus küzdelemnek korát, amelynek során az ember kiemelkedik az állatok közül s megalapozza az emberi művelődés csodálatos épületét. Az őskor kezdeteire soha többé nem fog fény vetődni; – vége a történelmi idők kezdeteivel keveredik.
-
A római iskola
0Fülszöveg:
A szerző írja könyve bevezető fejezetében: „Valamennyien, akik megjártuk Rómát, belső, titkos szövetségben élünk. Sohasem hallottunk egymásról, s mégis, mint valami különös szekta tagjai, akikben a dolgok új jelentése világosodott meg, eltéphetetlenül összetartozunk.” Amikor a költő, Berczeli A. Károly e sorokat leírta 1943-ban, a Via Giulia 1. alatt működő Collegium Hungaricum néhai lakói, a hivatalos ösztöndíjban részesült művészek – röviden a „rómaiak” – már valóban szektát alkottak. Megváltozott a magyar és az európai művészet klímája, megváltozott a világ, megváltozott minden. -
-
A szepeshelyi Szent Márton-székesegyház
0Az aprócska Szepeshely a világörökség része. Fontossága és városias külleme miatt igazi városnak tekinthető. Mindössze egy utcája van. Tizenhat műemléképület szegélyezi: a székesegyház, a püspöki palota, a papnevelde, az óratorony, tíz kanonoki ház és az utca két végét megkoronázó kaputornyok, melyek az egykori várőrség szállásainak adtak helyet.
A szepeshelyi Szent Márton-székesegyház – jórészt a XV. században fölemelkedő Zápolyáknak, szepesi grófoknak, majd az ország nádorainak köszönhetően – telis-tele van műkincsekkel. Jóllehet hajdani tizenhárom gótikus szárnyas oltára közül ma már csak négyet láthatunk többé-kevésbé eredeti formájában, és főoltára is csak részleteiben idézi meg a fényes múltat, a műemlékekben és műtárgyakban gazdag szepességi környezetből is kiválik a környékbeli szárnyas oltárok eszmeiségéből kiütő magyaros különösségével. Itt indult virágzásnak a történelmi okokból idő előtt elhervadt gondolat: a szent magyar háromkirályok: István, Imre és László kultusza. -
A szepesszombati Szent György-templom
0Szlovákia hajdan szászok lakta területének, a Szepességnek Magas-Tátrára néző városa Poprád. A mai Poprád a szocialista várostervezésnek köszönhetően olyan, mint egy összetákolt alumíniumkorona, amelynek azonban öt ágán – dombján- öt drágakő csillog. A drágakövek: Poprád középkori magja, valamint a vele szomszédos, hajdan önálló négy cipszer városka, melyek az idők során beleolvadtak: Mateóc, Felka, Strázsa és Szepesszombat. Az időközben összeépült városkák történelme is közös. Múltjukra, kincseikre szász, szlovák, magyar egyaránt büszke lehet.
-
-
-
-
ArtDesigner. A magyar formatervezés fél évszázada
0Az elmúlt fél évszázad magyar formatervezéséről szóló kötet mintavételül szolgál egy ellentmondásos korszak tervezőművészetének sajátos szakterületéről.
Több mint negyven év sikeres tervezési időszak után tanúi lehettünk, hogyan omlott össze a biztosnak állított ideológiára épülő politikai hatalom, a tartósnak látszó gazdaság, vele együtt a megélhetést jelentő hazai ipari szerkezet.
Elismert tervezők hogyan tudtak megküzdeni a megváltozott körülményekkel. A három nemzedéket átfogó kötet jól tükrözi a hazai formatervezés sajátosságát, a design szemléletbeli alakulását. -
Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig
0Passuth Krisztina könyve – Magyarországon először – áttekintést ad azokról az avantgarde művészeti mozgalmakról, amelyek Prágában, Budapesten, Varsóban és Bukarestben bontakoztak ki 1907 és 1930 között. Az egyes országok egymást követő legfontosabb avantgarde csoportjait, folyóiratait, kiállításait, a térség kiemelkedő művész-személyiségeit a törekvések belső rokonságát fölfedezve, nemzetközi összefüggésben elemzi. A hagyományos műfajokon kívül (festészet, szobrászat, grafika) tárgyalja az olyan új műfajokat is, mint a fotó, a film vagy a tipográfia.íbr>A korszak utópiáit, újszerű kifejezésmódját, a korabeli szépirodalom és képzőművészet belső azonosságát a kötethez mellékelt egykorú cikkek, vesrek és írások dokumentálják.
-