A szerző munkássága felöleli a szőlőfeldolgozás és a borkezelés különböző területeit.
Könyvében a helyes borkészítés alapjait mutatja be a legkorszerűbb ismeretekkel és mindenki számára érthető, egyszerű formában. Útmutatásai alapján – a szürettől a borkészítésig és kezelésig – a legkisebb szőlőmennyiséggel rendelkezők is jó bort készíthetnek.

Könyvünk a Kadarka útját követi végig, szándékunk szerint felidézve történetét, bemutatva a szőlőnemesítő szakemberek mai álláspontját, néprajzi tanulmányok, könyv- és levéltári kutatások segítségével a borkészítés módját, specialitásait. A szerzők számára talán az a legfontosabb, hogy Kadarkát művészi szinten és mégis a fajta iránti alázattal készítő borászok véleménye kapjon hangot: mit tud a szőlő, mit a bor, van-e helye ma és a jövőben itthon és a világban. Sajnálatosan rövid villanást jelent a vörös borhoz, ezen belül hangsúlyosan a Kadarkához kapcsolható irodalom néhány szemelvénye. S mert magyarok vagyunk, nem maradhat ki a gasztronómia sem: Kadarkához és Kadarkával készített ételremekek kelthetik fel a Tisztelt Olvasó figyelmét.

A könyv anekdoták közmondások és szólásmondások, bölcsességek, népi időjárás-megfigyelések, a költészet gyöngyszemei és az álmok világának segítségével mutatja be a szőlő és a bor civilizációt alakító-formáló hatását, a néphagyományokat, mindazokat a néprajzi és irodalmi értékeket, amelyek a szőlő- és borkultúránkat igazi nemzeti értékké tették az évszázadok során. Az érdekes, gazdagon illusztrált anyag egyidejűleg szól a szőlőművelő és borászkodó emberekhez, a borkedvelő fogyasztókhoz, a tapasztalni akaró ifjú nemzedékhez, a borvidékeinket felkereső és a magyar borkultúra múltja iránt érdeklődő turistákhoz, továbbá mindazokhoz, akiknek igényük van a kulturált borfogyasztásra, fogékonyak az ezzel kapcsolatos hagyományokra és szokásokra, tenni is akarnak a nemes tradíciók továbbéléséért.

A kötet útmutatást nyújt az egészséges életmódhoz, amelyhez – a legújabb kutatások értelmében – a gyümölcsök, a diófélék és a csokoládé mellett a vörösbor fogyasztása is szervesen kapcsolódik. Corder professzor górcső alá veszi a bor élettani hatásait, kitér arra, hogyan építhető be az étkezési és életviteli tervbe e nedű fogyasztása. Rámutat, hogy így egészségesek maradhatunk, és életünket is meghosszabbíthatjuk. A kötet fontos része az a receptgyűjtemény, amely borivóknak és bornemisszáknak egyaránt egészséges, finom ételek elkészítésében segíthet.

Magyarországról mindeddig csak ketten kaptak borral kapcsolatos „Oscar-díjat”. Szepsy István borász 2013-ban vehette át a „Les Seigneurs du Vin” kitüntetést, Dékány Tibor pedig 2014-ben Párizsban nyerte el a „Terroirs d’Images”, a szőlő-bor témájú fotográfia fődíját.
Az ő könyvüket tarthatja kezében az olvasó. Dékány Tibor fotóművész szőlőhegyi kápolnákat, védőszenteket, feszületeket bemutató képeihez Szepsy István írt bevezető gondolatokat. Dékány Tibor mintegy harminc éve járja, fotografálja a szőlőhegyeket: mindig is fontosnak tartotta, hogy megörökítse a szőlő, a bor szakrális vonatkozásait. Szepsy István életében a szakrális tisztelet természetes gyakorlat volt, hiszen édesapja már kiskorában kivitte minden szenteste a hegyre, hogy átadják karácsonyi örömüket a szőlőtőkéiknek is.
A csaknem 100 képhez Krassó László választott idézeteket, számos fotó pedig Petrőczi Évát ihlette versre, hogy a látvány és a szöveg együttes élménye emelhessen minket a „magasabb lét” felé.

A búza, a liszt és a kenyér szentháromsága végigvonul Európa történelmén, de rögtön hozzátehetjük, hogy nemcsak Európa históriáján, hanem az egész emberiségén is. A kenyér az emberiség egyik legszakrálisabb kifejezése – a bor mellett. Számos helyen szerepelnek a Szentírásban, bizonyítva, hogy kenyérhez és borhoz valóságos értelemben és kimunkált absztrakciókban ragaszkodik az európai kultúra. A kenyér és a bor az emberi élet szent táplálékai, melyeket elkészíteni csak jól, szeretettel szabad. Amikor ma az áruházak polcairól leemeljük a kenyeret, vajon azt kapjuk, amit szeretnénk? A Napsütötte ízek sorozat megismertet bennünket azzal a móddal, ahogyan eleink sütöttek, főztek, ettek és ittak, olyan alapanyagok felhasználásával, melyek ma is a rendelkezésünkre állnak.

Pálffy ​István könyve a szerző kedvenc témájáról, a magyar borokról szól. És még nagyon sok mindenről. Mert ez a könyv nem egy szokványos borkalauz: igaz, rengeteg dolgot megtudunk belőle az adott borról, a borászról, a magyar borászat történetéről és trendjeiről, és azt is megtudjuk, hogy melyik borhoz mit jó enni, és melyik az a bor, amelyiket nem szabad azonnal meginni, mert csak jót tesz neki az idő.

A két részre tagolt könyv a csemege- és borszőlő-termesztés, a bor kezelésének ismereteit tartalmazza egyszerű, közérthető módon.
Összefoglalja a szőlősza porítóanyag-előállítást, telepítést, kezelést, a lugas-művelés tudnivalóit és a borkezelés fontos eljárását, elsősorban a kistermelők és háztáji, illetve házikertben szőlőműveléssel foglalkozók részére kíván segítséget és szakértelmet nyújtani. Foglalkozik a régi bevált módszerek mellett az új kutatások eredményeivel is. Mivel a szőlőtermelés és borászat alapvető tudnivalóit tartalmazza, hasznát látja a színes és szemléltető ábrákkal és táblázatokkal kiegészített könyvnek mindenki, aki szőlészettel foglalkozik, tehát nagyüzemi dolgozók és kisebb területen termelők egyaránt.
A művet részletes szakirodalmi felsorolás egészíti ki, amelyben azok, akik eddigi ismereteiket tovább kívánják fejleszteni, hathatós se-gítséget kapnak.