A spirituális ébredés egyik jele lehet a népmesék egyre növekvő népszerűsége is. Ezért lettek annyira keresettek például még a ’60-as években megjelent népmese-kötetek is, hogy már vagy nem kaphatók sehol, vagy ha igen, csak „csillagászati” pénzösszegekért. E jelenség magyarázata az lehet, hogy a jelenkor szorongató, sivár, materialista világából egyre többen szeretnének kitörni, és ösztönösen az ősi felé fordulnak, a tiszta forrást keresik. A népmesék valóban az archaikus szemléletet (a misztikus-mágikus világlátást) tükrözik, hiszen javarészük – elsősorban a tündérmesék – az archaikus ember (a Homo Magus) korából származik. Ezért tárhatók fel ún. archetipikus minták e mesékben. Ezt a tényt jól kiegészíti az, hogy „a mesék és mítoszok a tudattalan tartalmakat megjelenítő szimbólumok nyelvén szólnak hozzánk”. Ez azt jelenti, hogy kitágítják a beszűkült tudatot, hiszen tudatossá teszik a tudattalanba szorított archetipusos tartalmakat, azaz mintegy felélesztik a lélek ősképeit. Épp ebben rejlik a varázsuk titka.
E mű alkotóinak az volt a céljuk, hogy egyetlen kötetben mutassák be a görögök és rómaiak világát. A földkerekség első számú ókortudományi műhelyének számít az oxfordi kutatók műhelye, ahol könyvünk megszületett. Ma világszerte ebből a munkából oktatják a klasszikus ókorra vonatkozó ismereteket. Az anyag három nagy egységre tagolódik. Az első rész a görögöké, és a Kr. e. 8. századtól a 4. századig tárgyalja a görögség történelmét irodalmi, filozófiai, képzőművészeti teljesítményét. A második részt a görög és római nép érintkezésének, a hellenizmus korának szentelték a brit alkotók. Megismerkedhetünk Nagy Sándor birodalmának születésével, berendezkedésével és a hatalmas területen létrejövő utódkirályságokkal. A harmadik egység a Róma születésétől bukásáig tartó korszakot öleli fel, de eligazítást kapunk a széthullást követő periódus fejleményeit és a kereszténység európai térhódítását illetően is. Újszerű, hogy a politika- és társadalomtörténeti elemzéseket az eszme- és kultúrtörténeti folyamatokba illesztve tárgyalják a szerzők. A kötet – a térképek, ábrák, táblázatok és időrendi áttekintések mellett – gazdag és gondosan válogatott képanyagot is tartalmaz. A harminc tudós mindegyike a maga szakterületének vezető kutatója, így a mű az ókortudomány legfrissebb eredményeit és legmagasabb szakmai színvonalát tükrözi.
