A magyar művészettörténeti irodalomban még nem jelent meg olyan tanulmány, amely a szolnoki festők munkásságát történeti összefüggésében tárgyalta volna. Készültek ugyan különböző ismertetések, ezek azonban – bár részleteredményeket értek el – a szolnoki művésztelepnek a magyar festészetben elfoglalt helyét bizonyos általánosságokon túl nem méltatták. A művésztelep 25 éves évfordulója alkalmából kiadott könyvecskében szereplő tanulmányok nagyrésze is közhelyeket ismétel, vagy a Szolnokon dolgozott művészeket úgy állítja be, mintha ezek kivétel nélkül a soviniszta reakció érdekeit szolgálták volna. Újabban viszont szokásos a szolnoki művésztelep jelentőségét túlbecsülni és szembeállítani a nagybányai mozgalommal. Elöljáróban meg kell állapítani, hogy a szolnoki művésztelepnek sem stiláris, sem eszmei, sem tematikai jellegzetessége nincs. Éppen ezért a szolnoki művészet általában nem olyan egyértelmű, mint a nagybányai. Ha a szolnoki művészetet közelebbről megvizsgáljuk, akkor világosan kirajzolódik a szolnoki művészet eszmei és stiláris ingadozása.