• A prágai temető

    0

    …[A] földrengés tördelte padlózathoz hasonlatos kövek közt egyszer csak görnyedt hátú, kaftános-föveges, ősz kecskeszakállat viselő ármányos rabbinusok vegyülnek el, és támaszkodnak-dőlnek maguk is a düledező sírokra, girbegurbán sűrűsödő kísértetsokaság az éjben. S középen annak a Löw rabbinak a sírja, aki a XVI. században életre keltette a Gólem nevű szörnyet, hogy az álljon bosszút a zsidóság nevében mindenért.
    Jobb ez, mint Dumas, jobb, mint a jezsuiták… – képzel kívánatos ellenséget a „holdvilágos boszorkányéj-hangulatú” helyszínre Simonini kapitány, és munkához lát.

    3 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A török birodalom történetet

    0

    Első fejezet (részlet):
    Bevezetés és a török nép eredete és ősvallása. – Az izlam felvétele. – A ghaznavidák. – Toghrul bég és a testőri intézmény. – Keleti és nyugati szelcsukok. – Az Ozmán-ház. – Szuleiman shah. Ertoghrul. – Byzancz és a frank befolyás.
    A középkor utolsó századában mint legutolsó államalkotó elem egy nép jelenik meg az európai történelem színpadán, mely ugy vallása valamint kulturai arravalóságainak sajátságos fogyatkozásai miatt inkább hivatva lett volna – rendeltetését és állami szervezkedését Ázsiában teljesíteni és végrehajtani.
    A török birodalom történetére és míveltségére nézve nem sorolható az európai államok sorába. Már első kezdetétől fogva összeütközésbe jött Európa mívelődési tényezőjével: a kereszténységgel; mely viszony mai napig sem változott meg egészen. S ha mindazonáltal a történelemben és az emberiség mívelődésében oly fontos szerepet játszik, első sorban azon sajátszerű vallásszervezetnek tulajdonitható, mely a régi Ázsia egy részének társadalmi és politikai viszonyait felforgatta, s melynek képviselőjévé és megvédőjévé az újabb korban az ozmán török nemzet lőn hivatva. A mohamedanismus rugója lett mindazon eseményeknek, melyek az ó-világot egy évezredig tartó mozgásba hozták s a keresztény nyugatot majdnem ugyanannyi ideig izgalomban tartották.

    8 000 Ft
    Kosárba teszem