-
A pszichoanalízis és modern irányzatai
0A művek szerzői: Sigmund Freud, Anna Freud, Ruth L. Munroe, Ferenczi Sándor, Karl Menninger, Lawrence S. Kubie, Hermann Imre, David Rapaport, Urie Bronfenbrenner, Karen Horney, Abram Kardiner, Patrick Mullahy, Erich Fromm, Thomas S. Szasz, Jay Haley
-
Berlin
0A Brandenburgi kaputól Schinkel világáig, a Bauhaustól Fosterig, Libeskindig, Perrault-ig és Peiig: az egykori választófejedelmi központból Németország fővárosává előlépett Berlin nemcsak politikai lázongások helyszíne volt, hanem kiváló építészek munkahelye is, akiknek szellemiségét félreérthetetlenül magában hordozza a metropolis. Múltját nemcsak építészete őrzi, hanem az a százötven múzeum is, amely közül sok központi szerepet tölt be a nemzetközi művészeti életben. Berlin mindig is izgalmas város volt; és ma, amikor egyszerre új és régi főváros, még vonzóbb az utazók számára.
-
Filozófiai kritikák és alapelvek
0Marx 1844-ben keletkezett Gazdasági-filozófiai kéziratai-ban olvashatjuk ezeket a lelkes sorokat: „Feuerbachtól kelteződik csak a pozitív humanista és naturalista kritika. Minél zajtalanabb, annál biztosabb, mélyebb és tartósabb a feuerbachi írások hatása, az egyedüli írások Hegel Fenomenológiája és Logikája óta, amelyekben valóságos elméleti forradalom foglaltatik.” Feuerbach kisebb írásainak ez a gyűjtemény abban a korszakában mutatja be a nagy német materialistát, amelyben gondolkodói pályája egy időre Marx fejlődési útjának közelébe került. Ezeknek az írásoknak a tanulmányozása fontos segítséget nyújt a fiatal Marx és Engels műveinek megértéséhez.
-
-
Magyar Ponyva Pitaval
0Az Új Magyar Anekdota-kincs ismert szerzője ebben a művében feltáratlan területre vezeti a mai olvasót. A ponyvára került magyar bűnügyi históriákat kutatta és dolgozta fel a XVIII. század végétől a XX. század elejéig, s azokból – széles művelődés és társadalomtörténeti háttér felvázolásával – számos eredeti szöveget és részletes szemelvényt mutat be. Megtörtént bűnügyek ilyen jellegű feldolgozásával első ízben találkozunk irodalmunkban. A szerző nemcsak szinte kinyomozza a ponyvahistóriák valóságelemeit, hanem egybeveti azokat a létrejöttükben és hatásukban szerepet játszó társadalmi, politikai és kulturális jelenségekkel, s az okok-okozatok élesebb megvilágítására feltünteti a korabeli jogviszonyok szorosabb vonatkozásait is.
A Magyar Ponyva Pitaval – nem utolsósorban a XIX. század nevezetes betyárjairól adott valóságos képekben – számos máig élő, hamis illúziót eloszlat. Szórakoztatva vezeti végig az olvasót a bűnügyi ponyva változatain, s közben megeleveníti azt a rendkívüli befolyást, amit ez a hihetetlen mennyiségű tömegnyomtatvány az olvasóközönség százezreire gyakorolt.