A magyar nép őstörténetéről számos elmélet született. Választhat az olvasó. Ízlése, vágya szerint fogadhatja el a szibériai, bronzkori andronovói kultúrát indoiráninak, ősiráninak, szamojédnak, ugornak, előmagyarnak. Az isim – toboli, dél-uráli vaskori szargati kultúrát iráninak, szkítának, szarmatának, szamojédnak, ugornak , magyarnak… Csak ennyiféle megfejtés lehetséges? Tudomány-e a magyar őstörténet?” A szerző válasza erre a kérdése: igen! Az önkényes értelmezések garmadája nehezíti ugyan a tudományos értékek felismerését, de tudós nemzedékek munkája eredményének összefoglalása ez a mű, s mint ilyen, a jelenleg elfogadott leghitelesebb leírás.
Abban az univerzumban melynek békéjét a józan ész, a Robotika Három törvénye vigyázza, a legritkább esetben történhetnek váratlan események. Ám amikor egy új típusú pozitronaggyal kapcsolatos kísérlet balul üt ki, bekövetkezik az elképzelhetetlen. Létrejön a Kalibán. A robot, mely nem ismer sem bűntudatot, sem irgalmat. A robot, mely nem ismeri el urának az embert. Egy robot, amelyet nem köt a Három Törvény…
William Lee, a szerző alteregója, zsaruk elől menekülve és a következő adag drogra éhesen pszichedelikus kalandra indul. Egy szürreális világ zaklató kulisszái közt tévelyeg, Mexikótól képzeletbeli tájakon át az ötvenes évek lázálomszerű New Yorkjáig. A beatmozgalom fenegyerekének szórakoztatóan abszurd, gyakran morbid bolyongástörténete a 20. századi amerikai irodalom egyik leghírhedtebb és legnagyobb hatású regénye; nyers és kíméletlen írás. A szerző saját élményein alapuló mű érzékletesen ábrázolja a drogmámor alternatív valóságait, a függők testi, lelki és erkölcsi leépülését, de egyben páratlan erejű beavatás is az emberi elme működésének rémisztő határtalanságába. A Meztelen ebéd új kiadásába számos, eddig publikálatlan írás is bekerült, többek között a regényhez írt szerzői előszavak, egy esszé a pszichoaktív szerekről, valamint a regényből korábban kihúzott részletek.
