-
A középkor története
0A középkor történetéről összefoglaló munka magyar nyelven, magyar szerzőtől utoljára 1936-ban jelent meg, Váczy Péter tollából. Katus László a 3. század közepétől, a Római Birodalom válságától a 15. század végéig tárgyalja a középkor történetét. Azét a korét, amelyben a sajátos európai civilizáció megszületett és felnövekedett. A középkorban ment végbe az a sokoldalú fejlődés a társadalmi élet minden területén – a technikában, a gazdaságban, a társadalomszerveződésben, a politikai intézményekben és a tudományban – amelynek eredméyneképpen az újkorban Európa lett a világ vezető civilizációja. A kötet nem hagyományos eseménytörténeti összefoglaló, amely a különböző országok párhuzamos fejlődéstörténetét nyújtja, hanem a gazdaság- és társadalom-, valamint a kultúrtörténetét állítja a középpontba, s részletesen foglalkozik az egyház történetévle. Kiemeli az európai fejlődés eredeti jellegzetességeit, s rámutat azokra a sajátosan európai társadalmi és politikai intézményekre, technikai és kulturális vívmányokra, amelyek az újkorban továbbfejlődve az európai civilizáció legjellemzőbb sajátosságait, az egyetemes emberi fejlődéshez való legjelentősebb hozzájárulását alkották.
-
A régészet csodái
0A régészet csodái több mint 40 kiváló régész, történész és kulturális antropológus együttműködésének eredménye. A legújabb felfedezéseket is tartalmazó, gazdagon illusztrált kötet átfogó képet nyújt a régészettudományról. Számba veszi az öt világrész kultúráinak és civilizációinak maradványait, és a leletek alapján rekonstruálja a múltat – a ruházkodástól és az étkezéstől kezdve a társadalomszerveződés legösszetettebb kérdéseiig.
A szerzők régióról régióra és kultúráról kultúrára járva mutatják be a világ legfontosabb régészeti lelőhelyeit, és ezeken keresztül az emberiség történetét. A hatalmas leletanyagban való tájékozódást elősegítik a kiemelt témákról szóló fejezetek, amelyek többek között a múmiákkal és a mumifikálással, a mocsári hullákkal, az írás kialakulásával, az azték emberáldozatokkal és a sziklaművészettel ismertetik meg az olvasót. -
-
Építészeti hagyományunk nyomában. Tanulmányok a népi építészet és a településnéprajz köréből 1974-2018
0„Gráfik Imre néprajztudós, muzeológus a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum tájegységfelelős muzeológusa (1970-1978); a szombathelyi Savaria Múzeum igazgatója (1986-1993), majd a budapesti Néprajzi Múzeum főosztályvezetője (1994-1998); múzeumi főtanácsos (1999-től). 2004-ben vonult nyugállományba. Több hazai és nemzetközi tudományos társaság tagja, vezetőségi tagja, óraadó, vendégelőadó tanára hazai és külföldi egyetemeknek. Jelen kötet a népi építészet, településnéprajz és a szabadtéri néprajzi muzeológia tárgyban írott fontosabb tanulmányait tartalmazza.”
-
Idegen bolygón született
0A Vénusz-trilógia 3., befejező kötete. „Ki tudná megmondani, milyen világ rejtőzik valójában a Vénusz soha fel nem szakadó ködtakarója alatt? Mit rejt a sűrű köd, mely. a Föld testvérbolygójának titkait őrzi?
Vajon volt… vagy csak születőben van ott az élet? Vagy csend honol még az élettelen tájakon?…”
Erre a kérdésre igyekezett költői választ adni Botond-Bolics György Vénusz-trilógiájával, mely a „Ha felszáll a köd…” és az „Ezer év a Vénuszon” után ezzel a kötettel ért befejezéséhez.
Mark Barett, a Vénuszon született első ember küzdelmes, de diadalmas sorsa, a magas technikai kultúrájú barbárságon emberséggel győzedelmeskedő tudós XXII. századbeli regényes életútja elevenedik meg előttünk ebben a könyvben, mely a két előző kötettel egyetemben méltán tanúsítja, hogy mennyire magasan szárnyal a csillagok világát, a végtelen mindenség titkait fürkésző ember képzelete. -
Teleki Blanka
01846 tavaszán a Honderű című hetilapban feltűnést keltő cikk jelent meg. Egy arisztokrata hölgy közölte, hogy Pesten magyar nyelvű leánynevelő intézetet nyit. Az arisztokrácia gúnyolta a „hóbortos grófnőt”, aki ahelyett hogy rangjának és vagyonának megfelelő életet élne, a főrangú leányok magyarrá nevelését tűzi ki célul. Teleki Blanka nem törődött a gúnyolódókkal, és végül is sikeresen megvalósította elképzeléseit. Az 1848-as forradalom bukása után Teleki Blankát szabadságharcosok rejtegetése miatt perbe fogták, és hazaárulásért tízévi várfogságra ítélték. A „kufsteini mártír” szoborrá nemesedett alakját kelti életre Kertész Erzsébet regénye, azért a Teleki Blankáét, aki a kor legjobbjaihoz hasonlóan úgy érezte, hogy kötelességei vannak a haladás előmozdításában.