-
A festészet rövid története. Giotto-Cézanne
0A kötet átfogó képet ad a nyugat-európai festészet fejlődéséről Giottótól Cézanne-ig. Szerzője, Michael Levey, a londoni National Gallery tudományos munkatársa, gondosan kiválasztott példákkal jellemzi az egyes festők művészi tevékenységét és a festészet fejlődésben betöltött szerepét. Levey a hatalmas anyagot biztos tudással kezeli, s határozottan elválasztja az értékest a talmitól. Bár gyakran friss, egyéni meglátással, állásfoglalással fűszerezi mondanivalóját, mindig megőrzi tudományos tárgyilagosságát, és kiváló arányérzékről tesz tanúságot.
-
A suttogó titkai I.
0Suttogónak eredetileg azt nevezték, aki különleges képessége folytán pusztán türelemmel és halk szavakkal lecsillapít egy megvadult lovat. Tracy Hoggnak ilyen rendkívüli tehetsége van a síró kisbaba megnyugtatásához, ezért hívják őt is suttogónak a hálás szülők. Az Amerikában hihetetlenül népszerű szerző könyvéből Ön is mindent megtudhat, amit egy csecsemő gondozásáról és neveléséről tudnia kell. Legjobb, ha először a várandóssága alatt olvassa el, hogy megismerkedhessen Tracy alapelveivel, melyek a leghatékonyabb hagyományos és modern nevelési módszereket ötvözik, és ha ezekre támaszkodik, voltaképpen bármilyen problémát orvosolhat majd. Ha a baba megszületett, már tudni fogja, mitől eszik és alszik jól, miért sír, mitől nyugszik meg, milyen „szórakozásra” vágyik, és hogyan lehet elejét venni annak, hogy az egész családot az uralma alá hajtó kis zsarnok váljék belőle. Sok más mellett azt is tudni fogja, hogyan szoptassa és/vagy tápszerezze, fürdesse és masszírozza, mikor és mivel kezdje meg a szilárd étel bevezetését; és nem utolsósorban: hogyan birkózzon meg a gyermekágyi depresszióval, miként szervezze meg az életét és törődjön önmagával. Külön erénye a könyvnek, hogy kitér az iker- és koraszülésből, valamint az örökbefogadásból adódó kérdésekre is, érdekessége pedig a baba- és az önismereti teszt, amelyek sokkal több tanulsággal szolgálnak, mint gondolnánk!
-
-
Díszlet – jelmez 1995-2005
0A színház, a film képi világa mély és szoros kapcsolatban van egy-egy korszak kultúrájával, művészetével, szellemi életével.
A színháztörténeti áttekintésként is forgatható könyv az elmúlt tíz év látványtervezői tevékenységét mutatja be nyolcvanegy művész közel négyszáz munkáján keresztül. Több mint ezer illusztráció – rajz, terv, makett- és előadásfotó – nyújt bepillantást a tervezőmunka ritkán látott világába.
The pictorial world of theatre and film reflects a deep and close relation to the culture, art and intellectual life of a particular period. Giving an overview of theatre history this attractive volume presents the set-designing activity of the past ten years through approximately four hundred works of eighty-one artists. More than one thousand illustrations-drawings, plans, models and photographs of performances -offer an insight into the rarely seen world of the designer’s work. -
Magyar Századok – Irodalmi műveltségünk történetéhez
0Szerzők: Pais Dezső, Ifj. Horváth János, Mezey László, Gerézdi Rabán, Eckhardt Sándor, Németh Gyula, Varjas Béla, Klaniczay Tibor, Esze Tamás, Dezsényi Béla, Szauder József, Bisztray Gyula, Kerecsényi Dezső, Keresztury Dezső, Waldapfel József, Sőtér István, Korompay Bertalan, Trencsényi-Waldapfel Imre, Zimándy Pius, Barta János, Dégh Linda, Kozocsa Sándor
-
Péntek vagy a Csendes-óceán végvidéke
0A Robinson-mítosz – a lakatlan szigetre vetődött magányos ember elképzelt viselkedésének s e viselkedés rugóinak – sajátos újraértékelése folyik a Péntek lapjain: a költői és filozófiai szinten folyó elvonatkoztatás nem válik a kalandosság kárára; fojtott, de egyre növekvő izgalommal követjük az új Robinson s még inkább az új Péntek testvér-kalandját, mely az ismert történettel összehasonlítva bőven szolgál meglepetéssel.
-
Petőfi Erdélyben
0Huszonhat évet élt, s abból közel egy esztendőt töltött Erdélyben – a Bánságot és a Partiumot is beleértve. Nem sok idő, de ehhez fűződik életének két döntő eseménye: a házasság és a szabadságharc. Ő úgy mondaná: szabadság, szerelem. Amikor Szendrey Júliát eljegyezte, így nyilatkozott: „Ez időtől számítom életemet.” Az „Ott essem el én a harc mezején” is Segesvár mellett következett be.
Erdély volt tehát újjászületésének és halálának színtere. Ez indokolja, hogy születésének 150. évfordulóján, amikor világszerte megemlékeznek róla, a itt töltött rövid esztendő emlékét is felidézzük. -