A „Népszerű történelem” sorozat e könyvével most a középkorba kalauzolja az olvasót. A keresztes hadjáratok a 11-13. században a pápaság hódító háborúiként indultak. Céljukul a „Szentföldnek” – Jeruzsálem vidékének, Palesztinának – a mohamedánok uralma alóli visszaszerzését jelölték meg. A hadjárat gondolatát II. Orbán pápa vetette fel. Az uralkodók a növekvő társadalmi feszültségek levezetését is remélték tőle. A szerző megismerteti az olvasóval e háborúk gazdasági és politikai okait. Hitelesen leírja, milyen volt Nyugat- és Közép-Európának, továbbá a bizánci birodalomnak, valamint az arab kalifátusnak és utódállamainak gazdasági és politikai helyzete a 11. század végén, a keresztes háborúk megindulása előtt. A bevezető fejezetek után az események elbeszélése következik. Megismerkedhetünk a clermont-i zsinattal, a szegények vállalkozásával, a keresztes lovagok harcaival, győzelmeivel, kudarcaival, a keresztesek és ellenfeleik államainak szerkezetével, kudarcaival, a keresztesek és ellenfeleik államainak szerkezetével, viszonyaival, katonai erejével, haditechnikájával, majd ismerteti a szerző az egyházi lovagrendek kialakulását, szerepét Ázsiában és Európában. Végül összefoglalja a könyv a keresztes háborúk jelentõségét és következményeit. Bár Keleten nem értek el semmi eredményt, a keresztes háborúk hódító eszméje tovább élt, egészen modern korunkig; de a következményekhez hozzátartozik az is, hogy a hadjáratok nyomán felvirágzott a kereskedelem, tágult Európa szellemi látóköre és az úgynevezett nyugati kereszténység kultúrájára mély hatást gyakorolt az iszlám kultúra.