-
-
-
-
A kártya titka
01 600 FtJostein Gaarder nevét a Sofie világa című, gyerekeknek írt filozófiatörténete tette világszerte ismertté. A kártya titka is filozófiai kérdéseket boncolgat, s elsősorban arra keresi a választ, hogy kik vagyunk valójában, és honnan jöttünk. A regény kamasz hőse, Hans Thomas Görögország felé utazik édesapjával, hogy megkeressék a fiú édesanyját, aki elhagyta őket. Az utazás egyik állomásán a városka öreg pékmestere négy zsömlét ad Hans Thomasnak, aki az egyik zsömlében titokzatos könyvet talál. A zsömlekönyv rejtélyes családregény, s Hans Thomas lassan rájön, hogy a saját családtörténetét olvassa. Megtudja, hogy kik voltak a nagyszülei, hogyan találtak egymásra szülei, s miért hagyta el őket az édesanyja. Különös kártyajáték folyik: 52 kártyalap elevenedik meg, hogy Hans Thomas megérthesse, ki is ő valójában, s ki az a titokzatos Joker, aki „túl sokat gondolkodik, s túl sokat tud”. Miközben a fiú maga is résztvevője, szereplője lesz a családregénynek, útjuk is a végéhez ér: de vajon sikerül-e hazavinni a gyönyörű mamát? Ő vajon tudja-e, hogy kicsoda is tulajdonképpen, s tudja-e már Apa, Hans Thomas, s tudjuk-e mi is, mindannyian?
-
Amerikai magyar történetek
0600 FtA felismerés, hogy történelmünk során sok magyar szóródott szét a nagyvilágban – már régen megszületett. A második világháború után ez egy ideig elfelejtődött, de az utóbbi időben gyakran hallunk a diaszpóráról. Ennek következtében sok százezer magyar került az Újvilágba – hosszabb-rövidebb időre vagy végleg, és „amerikai magyarok” lettek. Amerikai szociológusok már a századforduló táján megállapították, hogy egyetlen nép fiai sem ragaszkodnak annyira szülőhazájukhoz, mint a magyarok. Okait azóta is kutatják, igyekeznek magyarázatot találni erre, de eredményre ez idáig nem jutottak.
-
Az Új Idők Illemkódexe
01 000 FtA múlt század első felének jelentős hetilapja volt a Herczeg Ferenc szerkesztette Új Idők. Az akkori előfizetők kapták meg az Új Idők Illemkódexét, a Singer és Wolfner kiadásában.
-
Bennünk élő istennők
04 500 FtJean Shinoda Bolen japán származású amerikai pszichiáter, a San Francisco-i Pszichiátriai Klinika professzora, C. G. Jung követője. A görög mitológia istennő-alakjaiban az örök női szerepek máig erős ösztönkésztetéseit ismerte föl. A könyv anyagából Amerika-szerte sikeres előadássorozatot tartott. Arra tanít, hogy jellemük gazdagításával, belső „istennőink” megszólításával vegyük a magunk kezébe sorsunkat, váljunk életünk főszereplőjévé. Bolen segítségével ráismerünk önmagunkra és nő-társainkra: könyve egyszeriben megértővé tesz a magunk és nőtársaink olykor logikátlannak látszó viselkedése iránt, sőt, még a lelki betegségek kialakulására is magyarázatot ad. Legfőbb tanulsága, hogy önmagunkon, ha kell, bármikor változtathatunk, nem vagyunk kiszolgáltatva sem a saját lelki alkatunknak, sem a sorsunknak. Férfiak számára különösen ajánlható, igen hasznos olvasmány!
-
Íme, az emberek
01 600 FtNyirő regénye egy maroknyi magyar menekült háború utáni kálváriájának állít emléket.
-
Janus Pannonius versei
01 000 FtEgyetlenegy magyar nyelvű verssor sem maradt utána, mégis a magyar líra első nagy, korszakos alakja, Balassi, Csokonai, Petőfi, Ady és József Attila rangos elődje, „drága és jeles tudós … kinek mása ő előtte nem volt Magyarországba, kiváltképpen az versek szörzéseibe…” (Heltai Gáspár), ez az ízig-vérig humanista ifjú, aki „nemzetségére nézve magyar, erkölcsében olasz, tudományában csodálatos, sőt inkább bámulatot keltő” (Guarino de Verona), az első magyar költő, kinek „szép híre, neve” nem állt meg az országhatárnál, kinek munkásságát olyan világhírű gondolkodók tartották nagyra, mint Erasmus és Carducci; az első magyar költő, akinek műveiben az emberi személyiség a maga természetes pompájában valósul meg, a testi szenvedély, a személyes öröm és a személyes fájdalom, a köznapi tragédia éppógy témája, mint az országos kataklizmák, az apokaliptikus víziók sora, az első egyéni hangú, mély érzésekben és gondolatokban gazdag európai, aki mégis sajátosan magyar, noha latin nyelven alkotta műveit, elsőként fedezve fel a magyar tájat a maga termésuetes szépségében, a magyar várost a maga sajátos kulturális értékeivel, aki „költészetének kiválóságával nem csupán kortársait múlta felül, hanem az egész régiséggel is felvette a versenyt” (Zsámboki János), példa és követendő minta a magyar humanista költőnemzedéknek, s végig kísérhető, töretlen fényű hatás a későbbi korok magyar nyelvű irodalmában.
-
Kegyetlenség és civilizáció
01 000 FtA római birodalom szellemi öröksége átjárja egész kultúránkat. Van azonban egy oldala a római civilizációnak, amelyről elképedt borzalommal, a tőlünk nagyon idegen dolgoknak kijáró viszolygó és szenvedélyes érdeklődéssel beszélünk vagy olvasunk: a cirkuszi és amfiteátrumi játékok világa. Roland Auguet könyve ezt a világot idézi fel a tudós tájékozottságával és az író színességével: a gladiátorok párviadalait, az állatviadalokat, a mitológiai élőképeknek megrendezett tömegmészárlásokat, a cirkuszi kocsiversenyeket. Ezeknek a játékoknak ősi kultikus eredete éppúgy megvilágosodik itt, mint az a társadalmi valóság, amelynek a császárkorban népszerűségüket köszönhették: a dologtalan városi lakosságot látványosságokkal jóllakató császárok, az életükért vagy szabadságukért küzdő hadifoglyok, elítéltek, rabszolgák; a kocsiversenyek mint a politikai pártszenvedélyek levezetői, majd ütközőpontjai. A játékok szervezetének, rendezésének, a résztevők emberi sorsának, a nézők lélektanának leírása, a világbirodalom életének középpontjába emelt intézményes kegyetlenség történelmi és társadalmi megvilágítása az egykorú irodalmi források és képzőművészeti ábrázolások gazdag anyagából meríti eleven színeit. A munkát a római Pannonia játékairól és azoknak fennmaradt emlékeiről adott áttekintés egészíti ki a magyar kiadásban.
-
Merszi, avagy Sipov kalandjai
0600 FtSipov, a moszkvai rendőrség nyomozója, zsebtolvajspecialista, aki egy szép napon váratlanul kényes megbízást kap: Tolsztoj grófot s a gróf Jasznaja Poljana-i birtokán folyó állítólagos szervezkedést kellene szigorúan szemmel tartania – természetesen busás fizetség ellenében. Sipov hálás a sorsnak, hogy ily hirtelen kiemelte őt a névtelen-pénztelen rendőrkopók sorából, s hálából egyre küldözgeti kimerítő jelentéseit a gróf „titkos üzelmeiről”. A grófot ugyan még nem is látta, sejtelme sincs arról, mi folyhat a birtokon, a csengő rubelek sorra a kocsmárosok zsebébe vándorolnak, de légből kapott beszámolói olyan meggyőzőek, hogy a legmagasabb elismerést is kivívják, neve az uralkodó körökben is közszájon forog.
-
Odisszeia
01 600 FtEgy emlékezetét vesztett férfi küzd az életéért egy jeges aszteroidán. Csak azokban a bányászati robotokban bízhat, melyek makacsul kutatnak egy titokzatos tárgy, a Napközel Kulcsa után. A túlélő neve Derec. Hamarosan eljuthat abba a furcsa metropoliszba, melyet emberkéz alkotta, de nem emberi lények teremtettek…
-
-
Trianoni menyecske
04 000 FtDél-Erdélyben mostanában halnak ki egykor színmagyar falvaink utolsó magyarjai. Sírkertek vándorolnak az utódnépek házainak alapjába, mert nincs már, aki értelmezni tudja a feliratokat. Lelkipásztorok küzdenek pár lelkes nyájukkal, hogy fennmaradjon a magyar szó olyan térségekben is, amelyekről már a felvidéki, délvidéki, erdélyi vagy várvidéki kisebbségünk sem tudja, egykor szervesen kapcsolódtak szellemi szállásterületeinkhez. Valóban reménytelen ez a küzdelem? Öt év telt el a szerző első határjárása óta, kilencven esztendő a trianoni döntés után – és a veszélyeztetett templomok, kastélyok, gyülekezetek egy része tovább pusztult, mások viszont védőtetőt, új lakókat és makacs ifjú papokat kaptak. Margittai Gábor Külső magyarok című riportkötetei egyedülálló vállalkozások: a szórványkutató újságíró a harmadik évezred első évtizedében bejárta a Magyarországtól elszakított magyarlakta „végeket”. A Trianoni menyecske, a második nagy „körutazás” 2005-től napjainkig mutatja be örökségünket riportokban, interjúkban, útirajzokban és esszékben, illetve táj-, műemlék- és szociofotók által. Isonzótól Becskerekig, a szlovák Tokajtól a cipszerek hazájáig, a Mócvidéktől az Úz völgyéig, az Őrvidéktől Rusztig a négy égtájat – elgondolkodtató dokumentumként, egyszersmind rendhagyó bedekkerként szolgálva azok számára, akik felkeresnék bozót fedte Árpád-kori templomaink, nemesi udvarházaink, eltitkolt tömegsírjaink romjait. A szerző a határjáró írásokkal közös felelősségünk kérdéseit feszegeti.
-
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
