-
A magyar katonai elit. 1938-1945
0Memoárok és interjúk, könyvek és filmszalagok gyakori szeperlői voltak az utóbbi évtizedben a második világháború magyar tábornokai és tisztjei. Tárgyilagos megállapítások, szélsőséges nézetek, különböző előítéletek egyaránt kapcsolódnak e hatalmi csoport megítéléséhez.
Szakály Sándor új módszerrel, a történettudomány és a szociológia határterületéről közelít a magyar katonai elit, a katonai felső vezetés kérdéseihez. A kötet az elithez számító 414 magas rangú katona eddig alig ismert életrajzi adatainak statisztikai vizsgálatával újszerű ismereteket ad a szűk körű társadalmi csoport tagjainak származásáról, mobilitásáról, összetételéről; új szempontokkal egészíti ki világháborús szerepük történeti értékelését. -
A vadon vonzásában
0Pálffy Pál a vadvédelem neves szakértője és sokat tapasztalt, szenvedélyes, ugyanakkor etikus vadász volt, akinek diplomáciai és irodalmi tevékenysége is jelentős. Állandó szakírója volt a Jurán Vidor szerkesztésében megjelenő Vadászlapnak, és több élménybeszámolót is írt, melyek nagyrészt az 1945 utáni emigrációja alatt jelentek meg német és francia nyelven.
-
-
-
Köszörülés
0Az Ipari Szakkönyvtár könyvei mindenekelőtt a szakmunkásoknak készülnek. A gyakorlati szakembereknek szükséges ismeretet foglalják össze azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a munkát, elősegítsék az ésszerű, gyors és jó minőségű termelést, a korszerű technika helyes alkalmazását, a munkaeszközök és munkamódszerek tökéletesítését, ezeken keresztül a szakmunkások magasabb szakmai felkészültségét.
-
Megered az eső
01919-1920-ban írja, de csak 31-ben jelenik meg, akkor is töredékesen. A regény – szándéka szerint – az Elsodort falu folytatása. A 18-as és 19-es forradalmak kaotikus napjai elevenednének meg, s mindama pusztulás és végromlás, ami ennek következtében az országra zúdul.
A Megered az eső tíz évvel a megírás után kerül először kiadásra. Ekkor már a szerző maga sem értett egyet korábbi nézeteivel. Utószóval (Utó-busulás) látja el a a könyvet, melyben utólagosan magyarázza korábbi vélekedéseit. -
Pozsony vármegye nemes családjai
0Szluha Márton nemes családok sorozatának e kötetének első vázlatát és mintegy másfél tucat családfáját még Szluha Márton kezdte el összeállítani, az ő kéziratos örökségét gondozta az elhivatott szerzőpáros, Késmárky István és Simon István. A Kiadó előszava: A Heraldika Kiadó legnagyobb ívű vállalkozása családtörténeti, genealógiai művek kiadása. Sajnos, évtizedekig mostohán kezelt műfaja volt a történetírás, történetkutatás ezen ága. Örvendetes azonban, hogy az 1945 előtti időszakban dolgozó családtörténészek nyomdokain járva, újraéledt a genealógia művelése. Több kisebb műhely is kötelességének tartja, hogy a múltbeli mulasztásokat pótolja, a családtörténeti tudásunkat – amennyire lehet – napjainkig kutassa, és az eredményeket közkincsé tegye. Ezt egészíti ki főleg a rendszerváltozás óta nagyszámú, magánkezdeményezéssel létrejött kiadvány is. Az elmúlt három évtizedben talán a legjelentősebb munkát a Heraldika Kiadó köré tömörült kis létszámú, de annál lelkesebb csapat végezte és végzi napjainkban is. Munkájuk révén egy-egy vármegye nemesi családjainak története, családfái válnak ismertté.
-
Vadásznapló 1935-1936
0Nadler Herbert elsősorban vadászíróként, vadászati szaktekintélyként ismert, de emellett közel húsz éven keresztül nagy hozzáértéssel vezette a Fővárosi Állat- és Növénykertet is. Az általa szerkesztett Természet című lapban az állatkertet népszerűsítő és a korabeli természettudományos eredményekről szóló publikációk mellett például állat- és növénytani érdekességekről vagy vadászati kiállításokról is tudósított a lap, melyben maga Nadler is sok önálló cikket közölt.