-
A láthatatlan ország
0„A dokumentumfilmek kilencven százalékának nincs mozi-, de még televíziós nyilvánossága sem, ezért az ezekről írott cikkek után nem kapkod a sajtó sem. Pedig az évente készülő több száz hazai dokumentumfilmből harminc-negyven biztosan megérdemelné, hogy írjanak, beszéljenek róla, bekerüljön a köztudatba, s ennek segítségével eljusson azokhoz, akiknek, akikről vagy akikért szól. Milyen különös – tűnődhetnék el hosszan -, hogy a demokrácia hőn óhajtott nyilvánosság-szerkezete még annyira sem kedvez a dokumentumfilm-terjesztésnek, mint mondjuk a kései Kádár-rendszer, amelyben valamit magára adó pedagógusnak mondjuk a Nevelésügyi sorozatot illett látnia, pedig az a szocialista nevelési rendszer igen gyilkos kritikája volt.”
„Mert kérdezem én, ha a magyar népnek ön- és közösségismeretre van szüksége, valamint a társadalmi szerepek értékét illetően van szükségük eligazításra, akkor ugyan miért nem vetítik a televíziók azt a több száz dokumentumfilmet, amely ezekre a kérdésekre hiteles, autentikus válaszokat ad, közük van a valósághoz, és adott esetben bizonyítják, hogy mondjuk műszerészként vagy földművesként teljesebb életet lehet élni, mint kérészéletű tv-sztárként.”
„…S akkor arról még nem volt szó, hogy közben meghalnak a szereplők, bankok állnak a kiválasztott helyszín helyén, és már nincs mozi, ahol magyar filmet vetíteni lehetne. Sőt televízió sincs, mert a közszolgálati magyar televízió évekig nem vetíti le még azokat a magyar filmeket sem, amelyek létrejöttét esetleg tíz-húsz millióval támogatta, mert lemarad a nézettségi versenyben, ha magyar filmet sugároz.”
„Arra esély sincs, hogy a nézettségi listákat vezető kereskedelmi csatornákon magyar dokumentumfilmmel traktálják a nagyérdeműt, a Magyar Televízió pedig, »közszolgálat ide vagy oda, még azoknak a dokumentumfilmeknek sem biztosít elegendő műsoridőt, amelyek gyártásában koprodukciós partnerként részt vett, és esetenként milliókat fordított rá.”
RÉSZLETEK A KÖTETBŐL -
-
A román földrajzi gondolat
0Szemügyre véve a románságot néhány évszázad leforgása alatt érintő politikai területváltozások számát és mértékét, könnyen belátható, hogy a geopolitika méltán vált a román politikai és közgondolkodás egyik legfontosabb alapkövévé. A háború ok-okozati összefüggéseit kereső tudományok közül a geográfia azzal tűnt ki, hogy képes volt az oknyomozó szemlélet érvényesítésére. Ez eredményezte az emberföldrajz és a politikai földrajz kialakulását, és végső soron a geopolitika megszületését. Az új „tudomány”, bár tudományos voltáról mindmáig nincs egyetértés, szinte átsöpört Európán, beleértve Magyarországot és Romániát. A szocialista időszakban a geopolitikáról még csak beszélni sem lehetett, kivéve, ha az ellenlábas imperialista világ „tudománytalan” nézeteinek elítéléséről volt szó. A román geopolitikai gondolkodás mélyebb ismerete még integrációs világunkban is kívánatos lenne, különösen akkor, ha egyik szomszédunkról van szó, amely a legnagyobb számú magyar nemzetiségű lakosságnak ad otthont. Hiánypótló a román geopolitikai iskola történetével foglalkozó feldolgozás, amelynek alapvető módszere és eszköze a forrásfeltárás és közlés.
-
-
Bánom is én…
0Három megsárgult füzet és néhány kitépett lap, a Szobotka Tiborra oly jellemző, jobbra dőlő betűkkel teleírva. Ebben a formában kerültek elő nemrég az író hagyatékából az 1953–1961 közötti évekről tanúskodó naplói, melyeket most első ízben vehetünk kézbe a Bánom is én című kötetben. De vajon kifaggatható a múlt? És mi történik, ha egyszerre többen is szóra akarják bírni? Szobotka Tibor naplóit forgatva az ember könnyen úgy érezheti, hogy feljegyzéseinek olvasása valójában dialógus. Olyan párbeszéd, melyben az író, az olvasó és az író felesége beszélget egymással.
-
Fritz von Holstein a szürke eminenciás
0Joachim von Kürenberg könyve Holstein Frigyesről szól, arról a titokzatos, különös életű férfiúról, aki közel negyven éven át hatalmas befolyást gyakorolt a Német Birodalom külpolitikájára és közben ismeretlen maradt a német nép előtt. Zseni volt a maga nemében, Bismark, Hohenloe és Bülow egyaránt „nélkülözhetetlennek” mondották és tettein keresztül az olvasó bepillantást nyer a politika kiismerhetetlen, titokzatos boszorkánykonyhájába.
-
Hasznos holmik
0Az új-angliai Castle Rock csöndes kisváros, izgalmas esemény, ha új boltja nyílik. S még izgalmasabb, ha az új boltot történetesen egy messziről jött, rejtélyes ember nyitja, aki belopja magát a városlakók szívébe nyomban. Mert Leland Gaund üzletpolitikája fölöttébb szokatlan és megnyerő – hasznos-haszontalan portékájáért épp csak annyit kér mindenkitől, amennyi kinek-kinek pénztárcájában lapul. Potom pénzért vesznek át a városlakók gyönyörű lámpaernyőt, remek horgászbotot, csodatevő talizmánt, kincskereső könyvet, Elvis Presley napszemüvegét – mindenki azt, ami régóta szíve vágya. Igaz, az alkuban benne foglaltatik mindahányszor, hogy a boldog vevőnek még valami apró, játékos csínyt is el kell követnie. Tódul hát a nép a Hasznos Holmikba, egyedül Alan Pangborn seriffnek nem jut ideje, hogy személyesen üdvözölje a város új boltosát. Mert neki bokros teendői akadnak – egy különös ügyben kell nyomoznia: a félbolond Nettie Cobb és a sárkánylelkű Wilma Jerzyck bárddal-böllérkéssel…
-
Képes Krónika I-II.
0Az I. kötet az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött, Clmae 404. jelzésű kódex hasonmása.
A fordításhoz kapcsolódó jegyzeteket Kristó Gyula készítette. A kísérő tanulmányokat Dercsényi Dezső, Kristó Gyula és Csapodiné Gárdonyi Klára írta. A könyvet tervezte Szántó Tibor. -
Magyar kálvária – magyar föltámadás
0Ez a kis könyv sem nem emlékirat, sem nem történelem…Amit itt az olvasónak nyújtani merek, az egy sokkal szerényebb föladat: valami önleszámolás, valami per-féle, melyet magammal idestova két esztendeje folytatok…Hitem szerint, ezekben a katasztrofális időkben kötelessége mindazoknak, akik az eseményekben fontosabb szerepet játszottak, szigorú önvallomást tenni…azok számára, akik a magyar lelkiismeret fölszabadításának ügyét (mert nekem a forradalom legmélyebb gyökerében mindig ezt jelentette) folytatni fogják.
Jászi Oszkár -
Stella zuhan
02000. augusztus 27-én Stella lezuhan egy oslói toronyház tetejéről. Véletlen baleset történt, vagy férje, Martin taszította le? A világhírű norvég írónő könyve többek közt erre a kérdésre keresi a választ. A rendhagyó krimiben az olvasó betekintést nyer az Ullmannra olyannyira jellemző varázslatos figurák világába.
-
Válogatott filozófiai írások
0Kötetünk célja összefoglaló képet adni Fichte filozófiai rendszeréről és gondolkodói fejlődéséről. Az első három írásban a fichtei filozófia alapgondolatának, a gyakorlati ész elsődlegességének, az idealista tevékenységelv eszméjének valóban klasszikus megfogalmazásait olvashatjuk, A természetjog alapja…. az empirikus Én dedukciójának legfontosabb mozzanatait tartalmazza, Az ember rendeltetése e filozófia egészének kétségkívül legsikerültebb és legjelentősebb „népszerű” összefoglalása, A jelenlegi kor alapvonásai a gondolkodó történelem- és államfilozófiáját reprezentálja. Fichte filozófiája fontos láncszem a dialektikus gondolkodás fejlődéstörténetében, de egyes gondolatai közvetlen mondanivalót is hordoznak számunkra, elsősorban azáltal, hogy – bár elvontan, eszmeileg – a egyént és a nemet, a társadalmat szoros összefüggésben tekintve hirdeti az emberi tevékenység, aktivitás döntő jelentőségét.