• Amade László és Faludi Ferenc versei

    0

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Angster

    0

    A ​magyar orgonaépítés európai rangot, sőt világhírnevet elért dinasztiájának és gyárának története ez a könyv, a múlt század közepétől az 1949-ben bekövetkezett államosításig. Valamint az örökség máig tartó utóéletéig. Megismerhetjük belőle a XIX. század közepe pécsi zenei életét, a gyáralapító Angster József (1834-1918) közép és nyugat-európai vándorlásait, a pécsi orgonagyár 1867-ben történt alapítását, majd három generáción keresztüli, rangot kivívó működését. Az államosítás, a koncepciós per, a vezetők és a család meghurcoltatásainak leírása zárják a történeti, számos szakmai probléma értő bemutatása pedig a zeneelméleti részeket. A szerző, Angster József a család harmadik generációjához tartozó, ma is évő kiváló szakember, aki egykor maga is az orgonatervező- és készítő mesterek közé tartozott és a gyakorlatban is hozzájárult a neves örökség továbbviteléhez. Hatalmas forrásanyagra és gazdag személyes tapasztalatra épülő könyve ipar-, művelődés- és zenetörténeti szempontból egyaránt figyelmet érdemel.

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Az ​utolsó császárnő

    0

    Részlet: Aki ismeri Yen Csing novelláit, bizonyára emlékszik az utolsóra, melynek címe: „Levelek a templomból”. Ez a nyolc pa-fa-csui ereklyetartó egyikét, San-San-yur-t és az abban folyó életet írja le, húsz kilométernyire Pekingtől, a nyugati dombok között. Kínában gyakran keresik fel az utazók a hegyi templomokat. Ilyenkor a papok szívesen felemelik a beléptidíjakat, különösen külföldiek számára, hát ha még azok – hozzám hasonlóan – nagy kísérőszemélyzetet, szakácsot és szolgákat cipelnek magukkal és arra is gondjuk van, hogy új rizspapírt ragasszanak az ablakokra és helyrehozzák a sátrakat, melyekre szükségük van. A „Templomomból” 1919 szeptember 16-án kelt egyik levélben megismerkedünk egy erdőkben és sziklákban gazdag völgyecskével, melynek köveibe Buddha képmásait vésték. Itt Py-mo-yen völgyében egy magányos, elszigetelt templom áll, mely nem tartozik a pa-ta-csui csoporthoz.”

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Az utolsó út

    0

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • El nem feledett kisvasutak - A máramarosszigeti keskeny nyomközű sóvasút és a hosszúmezei erdei vasút története

    El nem feledett kisvasutak – A máramarosszigeti keskeny nyomközű sóvasút és a hosszúmezei erdei vasút története

    0

    Könyvem a történelmi Máramaros megyében egykor működő Máramarosszigeti keskeny nyomközű Sóvasút és Hosszúmezei Erdei Vasút történetét mutatja be megépülésüktől kezdve egészen azok megszűnésükig. A mű elkészítésében lelkesedésemen és a mélyreható kutatáson túl fontos szerepet játszottak a mai napig fennálló rokoni szálak. Az említett okok már gyerekkorom óta arra sarkalltak, hogy készítsek egy alapos kutatást, majd a fennmaradt dokumentumok felhasználásával és részletes történelmi áttekintéssel a lehető leghitelesebben és legpontosabban összeállítsam e könyvet.
    Ábry Szabolcs

    5 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar forradalom

    0

    Egy 12 éves fiú, Gyula, 1956. október 23-án elhatározza, hogy naplót ír. Közel van a tűzhöz – szó szerint, hiszen Budapesten, a Somogyi Béla utca 10-ben laknak, a Corvin áruház háta mögött. Gyűjt, sétákat tesz a városban, és mindezt lejegyzi. Fejében és naplójában keveredik a pesti gyerekvilág, a gangok világa és az éppen zajló történelem. Csics Gyula naplóját 2006-ban, a forradalom 50. évfordulóján adta ki az 1956-os Intézet.

    3 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Mit érdemes megvenni? A 100 legjobb magyar bor

    0

    Pálffy ​István könyve a szerző kedvenc témájáról, a magyar borokról szól. És még nagyon sok mindenről. Mert ez a könyv nem egy szokványos borkalauz: igaz, rengeteg dolgot megtudunk belőle az adott borról, a borászról, a magyar borászat történetéről és trendjeiről, és azt is megtudjuk, hogy melyik borhoz mit jó enni, és melyik az a bor, amelyiket nem szabad azonnal meginni, mert csak jót tesz neki az idő.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Schulek Frigyes

    0

    Schulek Frigyes (1841–1919) neve általában csak a Mátyás-templom és Halászbástya építészeként ismert. Származása, személyisége és életútja kicsit homályban van, csakúgy mint a többi alkotása.
    Farbakyné Deklava Lilla könyve elsőként mutatja be a 19. század második felének egyik legjelentősebb magyar építészét és műemlék-helyreállítóját, akinek munkássága európai mércével is figyelemre méltó. A kötet számos, eddig nem ismert tervet, fényképet és családi dokumentumot is publikál.

    6 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Sirály

    0

    Márai új regénye a mai háború fülledt és izgatott légkörébe vezet. A férfi, aki tud valamit, akinek titka van – a miniszter bizalmasa egy délelőtt találkozik végzetével, egy különös nővel. Ez a nő valóságos hasonmása egy másiknak, annak, akit a férfi szeretett és aki érthetetlenül öngyilkos lett. A dráma egyetlen nap alatt pereg le, vagy inkább egyetlen éjszakán. A férfi elviszi operába az ismeretlen lányt, aztán fölviszi lakására, nem holmi szerelmi kaland vágyával, hanem azért, hogy egy hatalmas és forró párbeszédben tisztázzák külön utakon haladó s mégis végzetesen egymás felé tartó életük, az egész élet, a rejtelmes sors kérdéseit. A férfi azt a döntő titkot tudja, amelytől a háború függ, a nő pedig ezt a titkot akarja megtudni tőle, s a végén meg is tudja, akkor, amikor már semmi hasznát nem veszi, mert az ő életük túlemelkedett ezen a titkon, túl azon, amit az események hoznak és amin országok sorsa áll. A lánynak idegen neve van, északról jön, mint a Duna madarai, a sirályok; ha magyarra fordítjuk nevét, „Egyetlen Hullám”-nak hívnák, és ez a név jelkép: az az egyetlen hullám, amely egy választott pillanatban, túl álmon és szenvedélyen fölragadja és magasba emeli életünket. A háttérben rejtelmes kém-figurák vonulnak fel, egy másik drámát sejtünk, s e két szálat fölényes művészettel szövi lebilincselő, izgalmas remekké az író.

    8 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Turóc megye kialakulása

    0

    Történetirodalmunkban legutoljára, 1882-ben, Pesty Frigyes foglalkozott „A magyarországi várispánságok története” c. művében Turóc megyének Árpád-kori szervezetével, hetedfél oldalon azonban csak a kiadott anyag adatainak kronológiai rend szerinti egyszerű regisztrálására szorítkozott. Az ő várispánsági elméletéhez ez a fejezet egy példa volt mindössze, egyebet nem is akart nyújtani, a fejlődés ismerete talán nem is érdekelte. Az a négy évtized, amely könyvének megjelenése óta eltelt, természetesen nem maradt hatás nélkül történetirodalmunk, különösen gazdaság- és társadalomtörténeti irodalmunk fejlődésére. Történetírásunk ilyen irányú fejlettsége tette lehetővé, hogy ma már Pestynél több szempont értékesítésével vizsgálhassuk meg a felvetett kérdést. Feladatunkat azonban annyiban általánosítottuk, hogy nem szorítkoztunk vizsgálódásunkban csak a Turóci-fennsíkra, hanem iparkodtunk ezen speciális kérdés részletes ismertetése kapcsán mennél több, az általános fejlődés megrajzolásához értékesíthető tanúságot levonni, ahhoz mintegy adatokat szolgáltatni. Különben a legjelentékenyebb előnyt talán az a körülmény nyújtotta, hogy az oklevelekben immár gazdagnak nevezhető XIII. században olyan kezdetleges fejlődési fokokat vizsgálhattunk, amelyeken más déli területek jóval korábban mentek keresztül, amikor az oklevelek használata még nem volt elterjedve.

    1 200 Ft
    Tovább olvasom