-
-
-
-
-
Hermeneutikai tanulmányok I.
01 000 FtA könyv a XX. század egyik mértékadó filozófiai irányzatának, a hermeneutikának kialakulására, az úgynevezett hermeneutikai fordulat létrejöttére vonatkozó, több szempontból forrásértéku tanulmányokat tesz közzé. A kötet új olvasatát nyújtja a hermeneutikai tradíció XX. századi mestereinek, hozzásegít a hermeneutikai gondolkodás kialakulásának megértéséhez. A kötetbe gyűjtött tanulmányok a legújabb elsődleges és másodlagos forrásokat hasznosítják, céljuk a heideggeri és gadameri gondolatkör hermeneutikai vonatkozásainak feltérképezése.
-
-
-
Magyarország a második világháborúban I.
02 000 FtE gyűjteményes kötet első része tizenkét, a második része tizenöt önálló tanulmányt és riportot tartalmaz, melyeket az elmúlt húsz esztendő munkáiból válogattam össze. Amikor a hatvanas évek első felében foglalkozni kezdtem Magyarország második világháborús szerepét érintő eseményekkel, akkor ezekről a témákról alig-alig írtak Budapesten. A kisszámú megjelent publikáció az akkori pártvonal szerint ismertette az eseményeket. Azonban a hatvanas évek második felétől kezdve örvendetesen megjavult a hazai történeti, különösen a kortörténeti irodalom. Az elmúlt évtized több olyan művel lepte meg az olvasót, melynek témája még nem is olyan régen a tiltott gyümölcsök világába tartozott. Mégis bátorkodom azt állítani, hogy a második világháborúba belesodródott Magyarország történetéről „mindent” nem írtak még meg a hazai történészek, mert nem írhattak meg. E kétkötetes gyűjteményben számos olyan eseményről lesz szó, amelynek hazai feldolgozása még késik vagy hiányos.
anulmányi útjaim során sok helyen megfordultam. Sok emberrel beszéltem és nem kevés levéltárban kutattam. Hogy ez a gyűjteményes kiadás létrejöhetett, köszönet illeti az „Irodalmi Újság”, a „Katolikus Szemle”, az „Új Látóhatár”, a „Szivárvány” és más, időközben megszűnt nyugati lap, illetve folyóirat szerkesztőit, akik a náluk már egyszer megjelent írások újraközlésébe készségesen beleegyeztek. Köszönetet mondok a kiadónak és munkatársainak, hogy munkám megjelenését elősegítették. -
Népbetegségek megelőzése és szelíd gyógymódjai I.
01 600 FtNyugati társadalmakban a civilizációs életmód révén számtalan olyan betegség jelent meg, melyek terjedésének egyelőre az egyébként hatalmas tempóban fejlödő orvostudomány sem tud gátat szabni. Ezen betegségek nagy része a természeti népeknél ugyanakkor szinte ismeretlen. A legfőbb gond az, hogy elvesztettük az összhangot a természettel, embertársainkkal és önmagunkkal. A kötet célja, hogy az ember- és természetközpontú holisztikus gyógyászat fényében teljeskörű gyakorlati tanácsokat adjon a következő betegségek megelőzésében és gyógyításában: fejfájás, allergiák, csontritkulás, látásromlás, gerincpanaszok, rák.
Külön fejezet foglalkozik az immunrendszer természetes módszerekkel történő erősítésével. A könyv érdekessége, hogy minden egyes problématerület kapcsán kitér a lelki-pszichoszomatikus összefüggésekre is, megkönnyítve ezáltal a gyógyulás útján való elindulást, és annak tudatos végigjárását.
Várady Tibor -
Simonffy Kálmán nótaszerző műveinek összkiadása
03 000 FtSimonffy Kálmán nótaszerző, politikus 1831. október 5-én született Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében, Tápió-Szelén, kisnemesi családban, marosvásárhelyi Simonffy György és kostyánfalvi Kostyán Borbála harmadik gyermekeként. Részt vett az 1848/49-es szabadságharcban, ahol Görgey főhadnaggyá léptette elő. 1852-ben Cegléd város főjegyzőjévé választották, majd 1861-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tiszteletbeli aljegyzője, 1865-ben Esztergom vármegye főjegyzője, 1872 és 1875 között pedig Esztergom Köbölkút kerületének országgyűlési képviselője lett. Elévülhetetlen érdeme a tárogató eredeti változatának felkutatásáért, annak megmentéséért, illetve a Zeneakadémia megalapításáért tett áldozatos munkája, valamint a fiatal tehetségek önzetlen anyagi támogatása, melyhez Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter is gratulált. Az ország első dalárdáját 1851-ben alakította meg Cegléden, melyet Simonffy hatására számtalan követett gyönyörű nemzeti dalaink hangoztatására szerte az országban. 1859-ben 22 vármegyébe utazott a magyar zene népszerűsítése végett, szellemi látkörét pedig 1864-ig folyvást tartó utazásaival tágította 73 műve jelent meg nyomtatásban 1852 és 1865 között, napilapok és hetilapok melléklete, illetve önálló kötetek formájában, számtalan egyéb írása mellett. Kodály Zoltán a legtehetségesebb és legjelentősebb műdalszerzőnek tartotta Simonffyt, kit korában, mint ünnepelt dalköltőt a magyar Schubert”-nek is neveztek. Dr. Kiss Lajos a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjának tudományos főmunkatársa e szavakkal illette Simonffyt: „Hervadhatatlan érdeme, hogy abban az időben, amikor a népdal ugyszólván ismeretlen fogalom volt zenei közvéleményünkben, dalaival tudatosan igyekezett a népdal szellemét a köztudatba vinni. A nép több mint 40 dallamát vette át és számtalan szöveghez kapcsolva sok változatban alakította a maga ízlése szerint. Bátran megállapíthatjuk, hogy Simonffy sok szép dalával, finom zenei ötleteivel az összes népies műdalszerzők közül a legnagyobb mértékben gazdagította és ihlette fejlődés-re népzenénket.” Szolgálja e kötet a haza javát, mint ahogyan azt Simonffy Kálmán is tette egész életében!
Terék József szerkesztő
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
