• A magyar nemzet története alkotmánytörténeti és honpolgári ismeretekkel

    0

    A Kalász Tankönyvszerkesztő Bizottságának közreműködésével szerkesztették:
    Bagdy István, Berkényi Károly, Berwaldszky Kálmán, Sugár Vilmos

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A művelt leány

    0

    Az ember megműveli a földet, hogy így táplálja a belévetett magot és termést hozó növénnyé fejlessze.
    De művelheti az ember a lelkét is, hogy abból gazdag, értékes életet fejlesszen. A tudás magában még nem műveltség, csak a lélekbe vetett mag. Hogy mivé fejlődik, az a lélektől függ.
    A műveltség emberi méltóságunk tudata, mely minden cselekvés előtt elsősorban arra gondol: Illik-e ez az Isten képére és hasonlatosságára teremtett emberhez vagy sem?
    A műveltség tehát voltaképen nem más, mint a tágabb értelemben vett illendőség.

    1 200 Ft
    Tovább olvasom
  • Az esedékes napló

    0

    Korábban elkezdett írói kísérletet folytat Lászlóffy Csaba új kötete írásaiban. Szívesen ölti magára különböző történelmi korszakok, gondolkodásmódok jelmezét, ám minden esetben máig érvényes kérdésekre keres választ, s problémákra talál, nem egyetlen és kizárólagos, megoldást. A vállalkozás érdekességét fokozza, hogy nemcsak változó korok, de oly eltérő sorsok, életpályák, jellemek érdeklik a szerzőt. Pergessük csak végig az elbeszélések, kisregények hőseinek névsorát: Verlaine, Vasile Alecsandri, George Sand, Talma; vagy a fiktív naplóíró, Kiss Károly alhadnagy. Látható: elhivatott személyiségek, művészek vagy egyszerű, s nem feltétlenül életük valamely fordulópontján levő emberek a szereplők. Lászlóffy Csaba erénye a helyzetben-gondolkodás, s ilyen értelemben latolgatja az egyén mozgáslehetőségeit a történelemben.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Fonák játék

    0

    Júliusi dél, Madrid, Prado képtár: valaki Velázquez Las Meninasát nézi; a rejtvény kulcsa a háttérfigurában van, aki éppen csak bekukkant a képbe, egyedül ő látja, mi van a festő vásznán, nekünk a tükörkép, a fonák jut. Ebben a mozgóképre jellemző montázstechnikával megalkotott elbeszéléskötetben a Tabucchi írásművészetére jellemző valamennyi motívum megtalálható: mindenekelőtt az irodalom és az álom, a tükörrel, a ki nem mondott szóval való játék; a dolgok fordítottja-fonáka és az abból eredő „jelentéktelen, apró félreértések” – miként maga az író nevezi ezeket az élethelyzeteket egyik korábbi kötete címadó elbeszélésében.

    800 Ft
    Tovább olvasom
  • Karácsony Kolozsvárt

    0

    Amint átmentem napjaim egyik gyümölcstelen pusztáján: találkoztam egy magános sírással. Ránéztem, és mintha már az én sírásom lett volna. A mindig új és mindig azonos századok egy örök testvérarcát hozta belém.
    És akkor ezt a feladatot adtam fel magamnak: Beteszem ezt a sírást egy teljesen képtelen mesébe, melyben egytől egyig létezhetetlenül lehetetlen alakok szerepelnek, melynek minden eseménye, képe, mozdulata soha meg nem történt, soha sehol fel nem található képzelgés. Vajjon ezek a lehetetlen és valószínűtlen képzelet-cirádák át tudják-e muzsikálni más anya gyermekeibe ezt a nagyon emberi, mély gyökerű, időtlenül örök sírást? Sikerült-e, ítéljék meg mások. Mert én már nem ítélek, nem állítok és nem tagadok. Letettem az akarat hősi vértjét és felvettem az alázatosok köntösét. Életem, fájdalom, megszámlálható hátralévő napjait szerénységi dömpinggel töltöm s már e művecske mottóiban inflációt adtam belőle. Mert aki ott ül már a deltánál és hallja már az örökre elvivő habok zúgását, aki hallotta már sírni az emberi szenvedés minden Stradivariusát és látta az emberi nyomorúság minden arcát: az összetöri a tükrét. Mert olyan tükörben látja magát, melyet lehellet meg nem ver, hazug szemünk hazuggá nem tehet…
    Szabó Dezső

    2 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Kiss Manyi

    0

    Vállalkozásom, hogy Kiss Manyiról írjak könyvet, már az anyaggyűjtés során a vártnál nehezebb feladatnak bizonyult. Mert ha tudtam is, hogy hősnőm nem volt naplópárti s a nyilatkozatok híve, mégis meglepett, milyen kevés írásos dokumentum őrzi a színpadról és az életről való vélekedéseit, milyen mértéktartón” csekély terjedelmű (és mélységű) az alakításait minősítő sajtóvisszhang. Amikor pedig egykori pályatársait kerestem fel, hogy Kiss Manyi emlékét megidézzék, készséges beszélgetőpartnereim meghökkentően nagy számban vonakodtak még „korrekt intimitások” szóvátételétől is, vagy zárkóztak el nevük közlésétől, mondván, indiszkréciót követnének el egy olyan személyiséggel szemben, aki életében is megfejthetetlen misztikus hatalommal bírt, s halála után is bizonnyal megtorolná az ellene elkövetett vétséget.
    Az első akadály nem kis nehézséggel vált megkerülhetővé; a másikat úgy próbáltam leküzdeni, hogy a jeles egykori pályatársak által elmondottakat egy elképzelt személy egységes emlékezeteként jelenítem meg. Ezúton mondok köszönetet a megnyilatkozóknak, akik névtelenek kívántak maradni, s kiváltképp azoknak, akik hozzájárultak – e végül is különös formában akár nevük közléséhez: Csűrös Karolának, Gábor Miklósnak, Garas Dezsőnek, Komlós Jucinak, Vass Évának, Zsurzs Évának. És Márkus Lászlónak sajnos már csak így, halála után.
    Révy Eszter

    500 Ft
    Kosárba teszem
  • Mashi

    0

    A kiadó Tagore-sorozata, díszkiadásban (12 cm)

    1 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Mi a madzsar?

    0

    Sok ezer kilométerre a Kárpát-medencétől, Törökország, Kazakisztán, Egyiptom és Franciaország területén élnek olyan népcsoportok, amelyek évszázadok óta töretlenül hiszik, hogy ősapáik magyarok voltak. Törökországi madzsarok, egyiptomi magyarábok, kazakisztáni madjarok, provence-i városlakók egymástól kontinensnyi távolságban, gyökeresen eltérő történelmi háttérrel titkos szatellitként keringenek a magyar história vonzásában. Kik ők? Mivel magyarázható apáról fiúra hagyományozódó kötődésük a magyarsághoz?
    Margittai Gábor újságíró e kérdésekre kereste a választ – s miként rendkívül izgalmas kötete tanúsítja, meg is találta. Madzsarok, magyarábok és provence-i „magyarok” valószínűleg az oszmán rabszedés áldozatai – a kazakisztáni madjar törzs felfedezése” azonban az őshazakutatással és Julianus volgai magyarjaival való kapcsolatot veti fel.
    A szerző két évet szánt arra, hogy felkeresse az „őshazájuktól”, saját kultúrájuktól elszakadt „legkülső magyarokat”. S ahogy bejárta Törökországtól Egyiptomon át a kazak pusztákig a fél világot, annyit tanult az emberekről, kisebbség és többség viszonyáról, gyógyíthatatlan sebekről és nemzeti mítoszokról, mint sehol máshol a világon.

    1 850 Ft
    Kosárba teszem
  • Színház a nézőtérről

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem