-
-
-
-
A lovaglás gyakorlati kézikönyve
0Ha bizalmas kapcsolatot akarunk kialakítani a lóval, alaposan meg kell ismernünk az állat mentális és fizikai tulajdonságait, és meg kell tanulnunk hasznosítani tulajdonságait, és meg kell tanulnunk hasznosítani azokat. A lovaglás gyakorlati kézikönyve értékes segítséget nyújt a lovaglás minden formájának megismeréséhez. Olvashatunk a ló és lovas felkészülésének alapjairól, a kilovaglásról, és a bonyolult jártasságot követelő versenyekről. A kiadvány átfogó, alapos és élvezetes útmutatót ad a lovaglás elsajátításához, a kezdő és haladó lovast egyaránt hozzásegíti a ló és a lovas közti kapcsolat elmélyítéséhez.
-
-
-
A szép magyar bor
0A szőlő indái a nemzet több évezredes múltját fonják össze. A francia, a spanyol, a portugál, az olasz, a görög, a német és a magyar, mindössze hét nemzet mutathat ki történelméből ilyen gazdag, az élet minden elemére kiható együttélést az ember és egy gyümölcs között. Krisztus vére. Ez a szent metafora csakis azért születhetett meg, mert a szőlő semmivel sem összehasonlítható, különös, önálló életet élő, megszemélyesítésekre ösztönző, átlényegülő növény. A szőlő gyümölcsféle ugyan, de termésének csak töredékét fogyasztják nyersen. Lédús bogyóit kipréselik ugyan, de a léből csak kicsiny hányad lesz alkoholmentes ivólé…
-
-
-
-
Életre fakasztó vezetés
0Manapság a vezetői szemináriumok széles kínálatával találkozhatunk. A cégek nagy súlyt fektetnek vezető munkatársaik iskolázására, hogy azok képesek legyenek a hatékonyabb vezetésre. Mindenesetre sok vezetői szeminárium inkább a módszerekkel foglalkozik, mint a vezetés előfeltételeivel. Ha Szent Benedek Regulájában keresünk vezetői modelleket, akkor egészen másfajta szempontokkal találkozunk. Itt mindenekelőtt az a kérdés, milyen alkatúnak kell lennie a vezetés feladatát ellátó személynek, hogyan kell dolgoznia önmagán, hogy egyáltalán képes legyen a vezetésre. Benedek számára az a legfontosabb, hogy az illető a maga személyisége révén vezessen, és csak ezután kerülnek szóba konkrét útmutatások arra nézve, hogyan vezessen az ember másokat. A legtöbb vezetői szemináriumon a vezetői képesség iskolázásáról van szó, világos célkitűzésekről, a munkatársak és az erőforrások célratörő bevetéséről, a szerteágazó összefüggések gyors átlátásáról és a helyes döntésről (vö. Küng, 349). Benedek elsősorban a monostor gazdálkodásáért felelős személy magatartását és egyéniségét írja le, s közben sosem téveszti szem elől a vezetés célját.
-
Erdély népi építészete
0A szerzők és a kiadó olyan könyvet kínál a tisztelt Olvasónak, amely áttekintést kíván adni a Romániához csatolt Erdély népi építészetéről. Mindezt olvasmányos, szemet gyönyörködtető formában. A gyönyörködtetést szó szerint értve, amelyet a hasonló könyvekben szokásos fényképek helyett a grafikák, Imre Lajos rajzai kínálnak.
-
Értetek és miattatok
0Szándékosan nem előszót írok, hanem ajánlást. Hiszen napjainkban oly sok előszó készül azokról az időkről, melynek túlélője Kölley atya, Gyurkabá, az Európai I. Cserkészkerület volt vezetője, a Magyar Cserkészet örökös tiszteletbeli elnöke.
Valóban értünk és miattunk vált áldozattá, azért az ügyért, ami a magyar ifjúság keresztényi erkölcsökön alapuló jövőjét biztosítja – a cserkészetért. Másik nagy bűne Rákosi és Kádár alatt, hogy papként szeretettel szolgálta faluja fiataljait, s látta el utánpótlással Dunabogdányból, a Szentendrei Ferences Gimnáziumot. Hetven évesen sem szűnt meg cserkésznek lenni, csupán másfél évtizednyi börtöne alatt nem dolgozhatott együtt a fiatalokkal. Ma Münchenben tevékenykedi, húszéveseket megszégyenítő tempóval, hittel. Bár 1989-ben az amerikai vezetőség parancsnoki tisztétől, korára tekintettel megfosztotta, mégsem szakadt el testvéreitől. Táborokat szervez, csapatokat látogat és minden problémát megold. Gyurkabá nélkül nincs cserkészet Nyugat-Európában. Könyvét akkor mondta magnetofonra, amikor Stuttgartban dr. Konthur Bertalan klinikáján feküdt műtét után. A mű müncheni megjelenését követően Gyurkabá leveleket kapott, melyekben felhívták a figyelmét néhány hibára. Ezek történelmi adatok téves közlései. Először magam is, akit megbízott Gyurkabá, hogy könvét Magyarországon megjelentessem, javítgatni akartam. Ám lebeszéltek erről. Így a javításokat, helyesbítéseket az utolsó lapok toldalékként tartalmazzák. S tettem ezt azért is, hogy a Kedves Olvasó úgy vehesse kézbe a könyvet, ahogy egy agyongyötört ember emlékezete felelevenítette az átélt eseményeket.
Stoffán György
A Mindszenty Emlékbizottság elnöke -
Fecskék, őzek, farkasok
0Minden gyerek, de még a felnőttek nagy része is szeret állatkertbe járni. Miért? Mert az állatokat figyelni, játékaikon elszórakozni, természetüket megismerni nagy-nagy gyönyörűség. Hát még megismerni és megfigyelni őket igazi környezetükben, a szabad természet ölén! Áprily Lajos ötven történetet mond el ebben a könyvben az állatokról. Nem képzeletszülte történetek ezek, nincsenek is úgy csattanósan megformálva, kikerekítve, mint az elgondolt történetek. Nem, a Fecskék, őzek, farkasok kötet minden egyes írása eleven élményen alapul, valódi megfigyelésen és megtörtént eseményen. Áprily Lajos arról vall bennük, hogy látta ő a legkülönbözőbb fajta állatokat, természetesen nemcsak fecskéket, őzeket és farkasokat, hanem az erdők és mezők legkülönbözőbb lakóit. Hogy találkozott velük, hogy figyelte meg őket, és miért gyönyörködött bennük. De az állatok világán túl a könyv vallomásos hangja másról is szól. A személyiség különös varázsának melegségével tárja elénk Áprily Lajosnak, a kitűnő költőnek gazdag érzésvilágát, s mond el nem egy hiteles adatot az életéből. A változatos állatkalandok során megismerjük és megszeretjük a mélyen humanista költőt, akitől mindnyájan megtanulhatjuk, hogy kell testvériesen szeretni az állatokat, s hogy jó gyönyörködni megkapó, színes jelenlétükben.
-
-
-
-
-
Jeles házak
0Mind a hatvanat felkereste és szép hasonlatossággal rézre karcolta Cseh Gusztáv kolozsvári képíró az MCMLXXXII-MCMLXXXIV esztendőkben
A magyarázó jegyzeteket Sas Péter írta. -
Kisszeben Keresztelő Szent János-temploma
0Kisszeben, Szeben (szlk. Sabinov, ném. Zeben, lat. Cibinium) város a Csergő-hegység délnyugati lábánál, a Tarca folyó völgyében. Az Eperjesi kerület Kisszebeni járásának székhelye. A város legértékesebb épülete a Keresztelő Szent Jánosnak szentelt, gótikus stílusú római katolikus templom. A háromhajós plébániatemplom a főtéren áll.
Alapjaiban román kori, a XIV. század elején gótikus stílusban átépítették. 1461-ben, amikor a husziták fölégették a várost, leégett a templom is. Főoltárán felirat emlékeztet a nagy tűzre. Az újjáépítés 1484-ben kezdődött. A tűztől leginkább sérült szentélyt 1505-re sikerült helyreállítani. 1518-ig késő gótikus stílusban megnagyobbították a hosszházat. A templom teljes felújítása reneszánsz kiegészítésekkel 1529-ben fejeződött be. 1846-ban újabb tűz rongálta meg a tornyát. A kisszebenieknek 33 évet kellett várniuk a rendbehozatalra. Fő ok a pénzhiány volt. 1863-ban ismét tűz pusztított. Ezután döntött a gyülekezet a templom teljes felújításáról. 1864–1879 és 1895–1897 során két ütemben folyt a rekonstrukciója. E második szakaszban Schulek Frigyes irányította a munkálatokat. A tornyot 1879-ben állították helyre a késő gótika jegyében. Szerencsére, a beavatkozások nem változtattak építészeti jellegén. A költségekhez az egyház és a hívek mellett a város és a magyar nemzeti hatóságok is hozzájárultak. Az ünnepélyes átadásra 1879. augusztus 20-án, Szent István király ünnepén került sor. -
Koldus és királyfi
0VIII. Henrik korában járunk. Egy koldusfiú, Tom Canty különös véletlen folytán a királyfi szerepében találja magát. A trónörökös pedig kénytelen koldusgúnyát ölteni. Igazi szerepjáték, csak éppen a 16. században. A királyfi ide-oda hányódik London szegénynegyedeiben és vidéken, kereskedők, parasztok és útonállók között, a koldusfiú pedig a királyi palotában próbál boldogulni az uralkodás mesterségével. Kinek könnyebb a dolga? És vajon melyikük lepleződik le hamarabb? Kiből lesz az igazi király? Mark Twain klasszikus regénye most felújítva kerül az olvasók elé.
-
-
Mai Manó fotográfiái – Photographs by Manó Mai
0Mai Manó az emberi élet kivételes napjain készítette a képeit, az első áldozás vagy a bar-micvo, az eljegyzés, az esküvő és a keresztelő napján. A nagy nap egyetlen pillanatát örökítette meg, ám nem a köznapiság, hanem a reprezentáció és a feltörekvés jegyében. Annak az elképzelésnek a jegyében, hogy minden embernek vannak nagy napjai.
Nádas Péter
Mai Manó császári és királyi fotográfus a 19. és 20. század fordulójának egyik kiemelkedő fényképésze, 1906-ban alapítója A Fény című fotográfiai szaklapnak. És mindenek előtt neki köszönhető Budapest egyik építészeti ékessége, a Nagymező utca 20. alatt álló gyönyörű szecessziós napfényműterem, a Mai Manó Ház, ahol néhány éve a Magyar Fotográfusok Háza is működik. Az e kötetben található százegynéhány felvétel amellett, hogy fotótörténeti ritkaság, egy letűnt világ izgalmas és értékes dokumentuma is.
Kincses Károly -
Málta felett
0„Ezeket a háborús történeteket a Déli Arcvonal egyik repülőterének étkezdéjében hallottam. A főhősei maguk mesélték el nekem. Akkoriban sebtében feljegyeztem mindegyiket és most megkísérlem e nagyszerű fiúk ragyogó hőstetteit az olvasó elé tárni.”
-
-
Náci jelképek
0Több mint ötven év telt el a náci birodalom bukása óta, de a rezsim katonai jelképei – a jelvények, egyenruhák és kitüntetések – még ma is megfogják az ember képzeletét. A könyv a német katonai uniformisok mellett a háborúban álló Németország egyéb katonai jellegű szervezeteinek jelképeit is bemutatja.
-
Ostorhegyes
0„A fogathajtás a mai formájában zsenge leánykorú, még nincs húsz éves”. Egyike tehát a legfiatalabb sportágaknak. S ez a rövid idő egyértelműen magyar sikersorozatot hozott. Ezért „nekünk magyaroknak már-már nemzeti ügy a fogathajtó sport… Szilvásváradon… olyan nyomasztó volt a világhegemóniánk, hogy arról már-már csak szemlesütve illik beszélni. De ezt említve önkéntelenül is felmerül a kérdés: mi az oka ennek, milyen magyarázatot adnak erre az illetékes szakemberek, a sportág művelői, vezetői? E könyvben megpróbáljuk megkeresni a választ a kérdésre, mégpedig indirekt módon. Előbb áttekintjük a lovaskocsizás történetét, a fő súlyt a magyar kocsizásra helyezve. A második részben pedig rövid, villanásszerű portrékat adunk azokról, akiknek eredményei emelték a magyar fogathajtó sportot arra a rangra, amelyen ma áll” – írják a szerzők könyvükről.
-
-
-
-
-