-
-
A férfi útja
02 000 FtRichard Rohr ferences rendi szerzetes. 1943-ban született, az Egyesült Államokban élő, német anyanyelvű család gyermekeként. 1971-ben alapította meg az „Új-Jeruzsálem” katolikus közösséget Cincinnati-ben, majd hosszú ideig annak vezetőjeként tevékenykedett. 1987 óta az Új-Mexikó állambeli Albuquerque-ban él, ahol az „Akció és elmélyülés” keresztény centrum munkájában vesz részt. Gyakran látogat Európába is. Lelkigyakorlatokat, kurzusokat vezet, előadásokat tart, könyvei az Egyesült Államokban és Németországban egyaránt népszerűek. Rohr munkásságának egyik súlyponti témája a férfiak családban és társadalomban betöltött szerepének napjainkra világszerte kibontakozott válsága, a hiteles férfimagatartás visszaszorulása. A megoldási lehetőségek fölvázolásában elsősorban a Szentírásból kiolvasható tanításokra támaszkodik. Jelen kötetünk, amely első Magyarországon megjelenő műve, e témában tartott előadás-sorozatát tartalmazza. „A nemek hagyományos szerepének zavara az egész fejlett világban érzékelhető jelenség, és hazánkban is »eltűnnek« az apák – és nem csak a csonka családokból. Születésünktől kezdve meghatározó életünkben a női nem gondoskodó jelenléte úgy a családban, mint azon kívül. Az apák – ha egyáltalán vannak – dolgoznak, ügyeket intéznek valahol, vagy ha éppen otthon vannak, akkor is feszültek, fáradtak, nem találják a helyüket, és állandóan hibáztatnak valakit. Ez a nőkre is egyre nagyobb terhet ró. Elfásulnak, mozgalmakat alapítanak és unják a hisztérikus férfiakat. A gyermekeink pedig leveszik a mintát, és épül a jövő. Hogy mi idézte elő ezt a helyzetet? Egyéni sorsok és válaszok keresik a közös szavakat. Richard Rohr meglátásait, gondolatait fontos segítségnek tartom a párbeszédhez, és remélem, hogy könyve sokunk számára mintegy előszóként szolgál ehhez.” (Zöldy Pál, Férfisátor közösség)
-
A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945
02 000 FtA „bujdosó-pohár” rigmusa — Szendrei J. 19. századi gyűjtésében — Miskolc szimbólumának, az Avasnak, s az itteni középkori eredetű pincékbeli poharazgatásoknak hangulatát idézi. Az Avas borpincéi évszázadokon át nem csak a helyi és környékbeli jó minőségű bor tárolását, érlelését szolgálták, hanem — a jelentős borkereskedelem és a kapcsolódó iparágak kifejlődése mellett — a vendégvárás—vendéglátás szimbólumává is váltak. A pincesorokat — még az 1950—60-as években is — esténként a „régi bortermelők” hagyomá nyos fogadásai jellemezték, s a környéket a borozgató társaságok jó hangulata töltötte be. Talán a rigmusban is megénekelt bujdosó-pohár szokása táplálta és terjesztette a miskolci vendégszeretet kiemelkedő hírét, s ösztönözte mara dásra, vagy visszatérésre annak olyan jeles híveit mint pl. Móra Ferenc, Lévay József és Móricz Zsigmond. Ők alapították – többek között – azt az irodalmi asztaltársaságot az Avason, ahol* a tagoknak névre szóló gravírozott feliratú borospoharai voltak. A pincetulajdonos ezekben a poharakban tette eléjük — természetesen a helyi ételspecialitások mellett — az „édes nedű”-t, amely bora és vendéglátása jól hírének terjesztésére kötelezte a kedves
-
Az elittől a nómenklatúráig
01 800 FtAz ELTE szociológiaprofesszorának új könyve a magyar szocialista korszak, ezen belül főként a Kádár-kor politikai vezetőinek összetételét térképezi fel a szociológia módszereivel. Kimutatja és megmagyarázza, milyen hátterű, milyen művettségű, iskolázottságú rétegekből jöttek az új elit, a pártvezetés új nómenklatúrájának tagjai.
-
Magyar hírlaptörténet
01 000 Ft1848. március 15-én este húszezres tömeg szabadította ki fogságából Táncsics Mihályt, ezzel is demonstrálva a sajtószabadság életbe lépését. Az első világháború vesztes befejezése és a forradalmak a cenzúra bevezetésével, a papírfelhasználás korlátozásával, a lapok többségének betiltásával pedig szinte a kiindulópont elé vetették vissza a sajtó helyzetét. A két eseménysor közé eső hetven évben a magyar sajtóélet páratlanul felvirágzott, utóbb is ritkán látható, magas színvonalon működött. A magyar sajtó aranykora a hazai közélet demokratizálódásának egyik fontos fejezete. A sajtó szervezetrendszerét, működésének társadalmi és jogi kereteit, kiadványait és munkatársainak sokaságát mutatja be ez a kis kötet, mely nemcsak a téma tankönyve lehet, hanem tanulságos és szórakoztató olvasmány is.
-
Mindig az elsők között
0800 FtAz 1848-49-es szabadságharc Aradon kivégzett tábornokainak csaknem mindegyikét valamilyen személyes viszony is Magyarország ügyéhez kapcsolta. A sok idegen nevű katona egy részét a születés, más részét a házasság kötötte az országhoz. Igaz, hogy 1848-49 előtt többségük magyarországi kiegészítésű alakulatokban szolgált, ám ez a kapcsolat több tucat más tiszt esetében nem volt olyan erős, hogy 1848 őszén vagy 1848-49 fordulóján a magyar oldalon tarthatta volna őket. Az 1849. október 6-án Aradon akasztófán kivégzett vértanúk közül az első, Poeltenberg Ernő (vagy helyesebben: Ernst Poelt Ritter von Poeltenberg) Bécsben született, felesége lengyel volt, s mind vele, mind apjával nagyobb részt franciául levelezett. Magyarul csak keveset tudott, s amikor ezredét Magyarországra vezényelték, minden módon igyekezett elérni, hogy átvezényeljék az itáliai hadszíntérre. 1848 őszén majdnem eltávolították a magyar hadseregből, mert a magyar-osztrák határ átlépése ellen izgatott. Mégis maradt, s nem élt a betegszabadság, vagy a szabadságolás lehetőségével, haláláig hű maradt ahhoz az ügyhöz, amit egy évvel korábban még messze nem érzett magáénak. Életrajzunk többek között ennek okaira keresi a választ.
-
Regék és mondák
0600 FtNépeink történetének különböző jelentős eseményeiről adott hírt a XIX. század tízes-húszas éveiben Mednyánszky Alajos. A korszak olvasói igényének megfelelően nem krónikás modorban, nem adatok száraz felsorolásának formájában, hanem regében, mondákban és legendákban. Egy-egy különös alakú szikla vagy sziklára épített vár, egy-egy félelmetes várrom távoli múltba vesző emlékét idézte föl, szinte mindig történelmi eseményhez, izgalmas sorsfordulóhoz kapcsolva. Népmondák és családi mondák, forrásokkal alátámasztható történetek és képzelet szülte mesék: szívesen olvasták elődeink. S szívesen olvasták őket költőink és íróink, nemcsak magyarok, hanem szlovákok és osztrákok is; mind-mind forgatták a németül író nemesúr könyvét, amely ma sem veszítette el érdekességét, nem fakult meg. Számot tarthat a figyelemre, hiszen mindenkit érdekel: hogyan látták múltunkat a régiek? Jelen kötetünk olyan válogatás az eredeti műből, amely főleg az egykori Felföld, a mai Szlovákia hegyes-völgyes vidékein gyűjtött regéket tartalmazza, s így jó példája a két nép egymásrautaltságának, történelmi együttélésének. A könyv – akárcsak a szerző 1981-ben kiadott Festői utazás a Vág folyón, Magyarországon című munkája – az Európa Könyvkiadó és a bratislavai Tatran Kiadó közös vállalkozásában jelent meg magyar és szlovák nyelven.