-
A kacérság lélektana
0A kacérságnak az igen és a nem ingatag játékát kell éreztetnie címzettjével, az elutasítást, ami az odaadás kerülőútja lehet, s az odaadást, amely mögött mint háttér és lehetőség, a visszavonás fenyegetése rejlik. Bármely végérvényes döntés véget vet a kacérságnak.
A férfi pedig belemegy ebbe a játékba, s nem csak azért, mert nincs más választása, lévén vágya a nő kegyéhez láncolva. Gyakran mintha külön vonzaná és élvezetet okozna számára ez a megengedő – eltaszító bánásmód. -
Armales Transylvanorum – Válogatás az erdélyi fejedelmek címeradományaiból
0Az 1945 előtti heraldikai szakirodalom viszonylag keveset foglalkozott a Mohács után kiadott címereslevelekkel, de különösen igaz ez a megállapítás az erdélyi fejedelmek által kibocsátott armálisokra. A háború után kényszerpihenőre ítélt segédtudomány művelőinek sem volt lehetősége átfogó kutatásokat végezni.
Többéves kutatás eredményét tartja most kezében az olvasó. Hat magyarországi és romániai közgyűjtemény több mint félezer, eredeti erdélyi címeres levelének tanulmányozása után készülhetett el ez a válogatás, amely általános képet kíván nyújtani a fejedelmi címeradományokról, többnyire közöletlen, sőt ismeretlen címerekről: ennek megfelelően nem csak a legdíszesebb oklevelek kerülnek bemutatásra, hanem kevésbé kvalitásos művészek alkotásai is. Majd száz éve jelent meg az utolsó, hasonló témájú kötet Kolozsváron, Sándor Imre tollából. Egy évszázad sok idő, a kor változásának megfelelően változott a közlés formátuma is, amit bővebb bevezető tanulmány, rajzok helyett digitális fotómásolatok jeleznek, a latin szövegidézetek mellett fordítások segítik a jobb megértést. -
Fénybojtár
0Sokszínű népi kultúránk kincsesbányája még ma is sok meglepetést tartogat számunkra. Sok mindent tudunk – vagy hisszük róla, hogy tudjuk -, de szembesülve a felfedezés, a ráismerés örömével és izgalmával csodálkozunk a dolgokra: valóban itt vannak, „ők” azok! llyen képeskönyvet vehet most kezébe az Olvasól
Kütvölgyi Mihálynak (1944) nemcsak technikai tudása, de szeme is van észrevenni a minket körülvevő világ szépségeit, értékeit, hasznosságát és gazdagságát Régi, elfeledettnek gondolt állatvilágunka – a magyar szürke marha, a parlagi ló, a racka juh, a mangalica disznó, az őrző-terelő kutyák: a komondor, kuvasz és puli, végül a bivaly és a szamár – jelenik meg a maga természetes, élő környezetében. Ez a pásztorkultúra-viselet, tárgyi világ – együtt született, együtt élt az egészet egységbe foglaló pásztortársadolom rendjével. A könyvben ebből a színes világból kapunk egy csokorra valót mai optikával, de főként a múlt századra érvényesen és hitelesen.
Bellon Tibor -
-
Virágos Kalotaszeg
0Kalotaszeg falvain áthaladva mindenkit megragad az eléje táruló pompás kép: a viseletek színes kavargása, a házak díszes kapui, oromzatai, a faluszéli temetők faragott fejfáinak csoportja. Így írhattuk volna le még egy-két évtizede is Kalotaszeget, ha azóta korunk tömegcivilizációs sivataga nem akarná lerombolni mindent elsöprő erővel ezt a magyar oázist. Kikezdte a sors az Ady Endre festette büszke képet.
Bánffyhunyadon, Kalotaszeg központjában születtem. Különleges varázzsal hatott rám ez a meseszerű környezet. Anyai nagymamám mezőségi lévén, sok időt töltöttem ott is.
Korán ráébredtem a két vidék emberei és környezete közötti különbségre. De mitől kalotaszegi a kalotaszegi, és mi alakítja egy kis népcsoport arculatát? Melyek azok a szálak, amelyek összefűzik őket a magyarság többi csoportjával? A közös anyanyelven, életmódon, sorson kívül miben nyilvánul meg a jelrendszerek kapcsolódása?