-
-
A bakabányai Szent Miklós-templom
07 000 FtAz ortodox és a katolikus egyház ma is legnépszerűbb szentjét – bár manapság nem éppen életszentsége és legendás csodái miatt szereti őt a nagyvilág – előző kötetünkben már bemutattam. Ezért itt csak röviden sorolnám a vele kapcsolatos alapvető tudnivalókat, bővebben szólnék viszont arról, ami őt ténylegesen Bakabányához, általában pedig a bányászathoz, bányavárosokhoz köti.
Erről ugyanis jelzett, A szepesszombati Szent György-templom című albumunkban nem esett szó. Myrai avagy Barii Szent Miklós, a kis-ázsiai (lükiai) Myra legendás püspöke (a hagyomány szerint †350 körül) a keleti egyház egyik fő szentje, ma a gyermekek Mikulása, Télapója, Karácsony Apója. Kultusza a bizánci, majd a kopt egyházban bontakozott ki a VI. században – azóta ülik temetése emléknapját december 6-án –, majd átterjedt Itáliára is. Ereklyéinek az olasz Bari városába vitelével (1087) vált valóban egyetemes szentté. -
Budán lakni világnézet
02 000 FtGrosschmid Sándor, a kassai polgárfiú 1918 őszén érkezik Budapestre, hogy jogot tanuljon. Amikor 1948-ban végleg búcsút mond a fővárosnak, hallatlanul népszerű író. Ő Márai Sándor, a megrögzött budai polgár, aki nem tudja elviselni, hogy minden, amit ő értéknek gondol, eltűnik a világból. Hogyan vélekedett Márai Budáról, miért szerette szűkebb pátriáját, a Krisztinavárost, miért ragaszkodott a Kosztolányi által is kedvelt Mikó utcához? Mit értékelt a kávéházakban, a kiskocsmákban, a Vár zegzugos utcáiban? Miért hitte, hogy Buda szerethetőbb, mint Pest? Ez a kis kötet, amelynek szövegeit Mészáros Tibor, a hagyaték gondozója, képanyagát pedig Saly Noémi irodalomtörténész állította össze, hangulatos időutazásra hív: fedezzük fel együtt Márai Sándor Budáját!
-
-
Jegyzetek a kései hagyatékból III.
02 200 FtFő törekvésem az volt, hogy a filozófiának az ethosába, – mondjuk így – a levegőjébe vezessem be az olvasót. Azután átadom a szót maguknak a nagy filozófusoknak, s elértem célomat, ha könyvemet letéve, az olvasó ezeknek a nagy gondolkodóknak könyveit veszi elő.
-
-
-
Trisztán és Izolda
0800 FtA középkori Trisztán-monda egyik legeredetibb és legértékesebb feldolgozását, a XII. század második felében élt Thomas verses regénytöredékét első ízben olvashatja fordításban a magyar olvasóközönség. A világirodalom kevés alkotásának volt része akkora népszerűségben, mint a Trisztán és Izolda végzetes szerelmét elbeszélő történetnek. A szerelmet mitizáló, de a szó mai értelmében modern verses regény őstípusa azoknak a szerelmi történeteknek, melyek konfliktusa (és gyakran tragikuma) a szenvedély és a társadalmi kötöttségek kibékíthetetlen ellentmondásából fakad. A kelta eredetű Trisztán-monda breton közvetítéssel Írországból került át a kontinensre, ahol rövid idő alatt rendkívüli népszerűségre tett szert. Az első francia nyelvű Trisztán-regény – a későbbi feldolgozások archetípusa – a XII. század közepe felé keletkezhetett, a két ránk maradt ófrancia regénytöredék, a Thomas-, illetve a Béroul-féle változat a XII. század második feléből való (az előbbit általában 1170 és 1175 közöttinek tartják, az utóbbit 1190 körül írhatta az északfrancia trouvére). A teljesnek tekinthető Trisztán-történet Joseph Bédier rekonstruálta és egészítette ki a század elején Béroul és Thomas ófrancia alkotásai, valamint más feldolgozások alapján. (Legismertebbek Eilhart von Oberg és Gottfried von Strassbourg középfelnémet variánsai, a norvég Saga, az angol Sir Tristrem és az olasz Tavola Rotonda).