• Beilleszkedés Európába a kezdetektől 1440-ig

    0

    Vajon lehetséges-e ideológiai-politikai előírások és propaganda nélkül nemzeti történeti szintézist írni? Vajon milyen az a nemzeti történelem, amelyik nem a közjogi, párt- és államhatalom alakulására, vagy éppen az osztályharcos szemléletre építi a múltat? Milyen volt a magyarság kapcsolata Európával?íbr>Engel Pál kötete a középkori magyar királyság történetét foglalja magába, az őstörténettől 1440-ig. Dinasztiákban gondolkodva, a honfoglalástól kezdve ez az időszak az Árpádok három évszázadát, az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond közel másfél évszázadát öleli fel, melyben Magyarország Európának egyik jelentős, Közép-Kelet-Európának pedig vezető hatalma volt. A kötet politikai története tehát annak az időszaknak az összefoglalása, melyben a magyarság beilleszkedett a formálódó újkori Európába. De bemutatja azt is, hogy egy mohón terjeszkedő, agresszív szomszéd: az oszmán török birodalom milyen lépéseket tesz európai hatalmának kiépítésére és eközben a magyar királyság katonai-politikai pozícióinak összerombolására.
    A szerző célja, hogy megmutassa a magyar történelemnek azt az arcát, amelyet a magyarság csak így egyszerűen középkornak ismer, s melyben évszázadok munkájával, kudarcok és sikerek közepette kiformálódtak mai – részben antik, részben keresztény gyökerű – kultúránk alapjai.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Kisiklott történelem

    0

    A 16-19. században egyre inkább elvált egymástól az Elbától nyugatra és keletre fekvő területek fejlődése; a Kelet egyre inkább lemaradt gazdaságilag, társadalmilag, de világszemléletét, értékrendjét tekintve is. A romantika művészei kezdték el – a haladó gondolatokkal együtt – a nacionalizmus értékeit a köztudatba ültetni, s ezáltal „nemzetté”tenni a kelet-európai népeket. Reformok és felkelések, forradalmak követték egymást. A 19. század második felében megindult a gazdasági modernizáció, Közép- és Kelet-Európa igyekezett felzárkózni; de a hiányos (vagy kettős) társadalmak, a megkésett fejlődés nagyon sok visszásságot hagyott hátra. A politikai rendszerek is tovább küzdöttek az előző korszakok visszamaradt gyakorlatával és eszméivel. Berend T. Iván a „hosszúnak” nevezett 19. század történelmét, gazdaságát, politikai, eszmei változásait, szociológiai jellemzőit mutatja be, egészen az első világháborúig.

    3 000 Ft
    Kosárba teszem