• Altiero ​Spinelli, egy európai föderalista

    0

    E ​kismonográfia célja, hogy rövid áttekintést adjon Altiero Spinelli (1907-1986) politikai és gondolkodói tevékenységéről, illetve az eseményeken keresztül bemutatassa, hogy a politikai kudarcok ellenére Spinelli az európai egység egyik alapító atyjaként milyen jelenetős hatást gyakorolt az integrációs folyamat fejlődésére. A parlamentáris és egyben alkotmányos Európai Unió létrehozását mindvégig támogató Spinelli a többi föderalista gondolkodó mellett részt vett abban az örökös politikai és gondolkodói szinten megnyilvánuló küzdelemben, amit a szupranacionális elveket valló föderalisták folytattak a kormányközi megközelítést valló funkcionalistákkal, konföderalistákkal vagy unionistákkal szemben. Altiero Spinellit állhatatossága és óriási akaratereje segítette abban, hogy a folytonos csalódásokat követően képes legyen újból és újból harcolni az európai föderáció megteremtése érdekében. Ennek érdekében mindvégig ugyanazokat az eszközöket tartotta fontosnak: egy alkotmányozó gyűlés felállítását, a kormányokkal szemben az európai népek (parlamentek) részvételének biztosítását a folyamatban, illetve az Európai Parlament közvetlen választását és szerepének megerősítését. Altiero Spinelli 1983 szeptemberében az Európai Unió tervezetéről az Európai Parlament plenáris ülésén a következőket mondta: Mindannyian olvasták Hemingway regényét, amelyben egy öreg halászról ír, aki miután élete legnagyobb halát kifogta, megpróbálja a partra vinni. A cápák azonban fokozatosan felfalják a halat, és mire a partra érnek, már csak a csontváz marad. Amikor néhány percen belül szavazni fogunk, a Parlament élete legnagyobb halát fogja kifogni, de ezt követően a partra kell vinnie, mert mindig lesznek cápák, amelyek majd igyekeznek szétmarcangolni. Igyekezzünk nem csupán egy csontvázzal partot érni

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Költészet és forma

    0

    A kötet fölépítése egészen autonóm gondolati ívet jár be, az egyes tanulmányok szervesen kapcsolódnak egymásba, és mintegy megformálják azt a problematikát, amit döntően négy lírai alkotó és a magyar irodalomtörténet pár szerzőjének teoretikus és költői szövegei alapján körüljár: miképpen lesz a poétikai használatú (születő) szó revelatív új értelemmé mint objektivált szubjektum- aktivitás, méghozzá az egyén és a kollektívum(ok) szintjén egyaránt – ami nemcsak az anyag-tartalom-forma szerves viszonyát és a költő-mű-befogadó reflexív viszonyát állítja nagyon pontosan, „értelemtörténésként” elénk, hanem a nemzet-nyelv-irodalom(-élet) generikus egységét is.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Testiség és nyelvi tapasztalat Mihail Bahtyin irodalomelméletben

    0

    A címben exponált kérdéskört S. Horváth Géza széles körű filozófiai, nyelv- és irodalomelméleti szakirodalomra támaszkodva fejti ki. Miközben A tett filozófiájától a Rabelais-könyvig terjedő életmű kibontakozó, alakuló egységére figyel, nem mulasztja szembesíteni Bahtyin koncepcióját azokkal az eredményekkel, melyeket a kortárs nyugat-európai fenomenológia és hermeneutika tudhat magáénak.

    800 Ft
    Kosárba teszem