-
Az én igazságom
0500 Ft„Alapelveim ma is ugyanazok, mint amelyek a múltban vezéreltek: békés egymás mellett élés, el nem kötelezettség, egyenlőségre és önállóságra alapozott nemzetközi együttműködés, teljes függetlenség, az uralkodás és megfélemlítés mellőzése, közös munka a többi országgal az egész világra kiterjedő béke és barátság megteremtése.”
-
Az ítéletet végrehajtották
02 400 FtA kötet elbeszélője és egyben főhőse Gyenes Judith: az 56-os mártír, Maléter Pál özvegye. A gyerekkori emlékek, a jómódú család mindennapi élete, majd a háborús évek megidézése után feleleveníti a korai felnőtté válás és munkába állás nehézségeit a család számára gyökeresen megváltozott világban. Újabb változást a nagy szerelem és a Maléter Pállal kötött házasság hozott. Közös életük azonban mindössze három évig tartott, férjét 1956. november 3-án letartóztatták, 1958. június 16-án kivégezték. Gyenes Judith életét ezután az aggodalom, a remény, a hivatalossággal folytatott harc, az emlékek ápolása töltötte be. Szomorúan, de emelt fővel állt férje koporsója mellett 1989. június 16-án a Hősök terén, az 1956-os mártírok újratemetési szertartásán. Küzdelmes életútjáról az 1956-os Intézet megbízásából Molnár Adrienne készített interjúkat 1998-ban és 2013–2014-ben. A kötetet számos ritkán látott családi fénykép és dokumentum illusztrálja.
-
Hitler hatvannyolc tárgyalása 1939-1944 I-II.
01 500 FtA hanyatlás nemcsak a nemzetszocialista Németország bukása volt, hanem szövetéseseié is, akik többnyire bénultan várták a fenyegető véget, nem tudtak szabadulni Hitler halálos szorításából. Ki volt a hibás? A sors, a körülmények, a balszerencse, az emberi tehetetlenség, a hibás politika, a német túlerő? vagy mindez együttvéve? Végülis érezhető különbségek vannak. Horthy, az öreg admirális, aki a Führer hatalomra jutását oly örömmel fogadta, s akit Hitler is bizonyos tisztelettel vett körül korábban, még vagy már képes volt elpirulni, amikor harmincezer munkaszolgálatos pusztulásáról szólt, és bárhogy is képzelte el a haza szociális és politikai viszonyait, a hazája iránti aggódás fel-felébresztette benn a józan számítás és gondolkodás igényét. A kedvenc, a fegyelmezett katonát, Antonescut a bolsevizmus iránti gyűlölete mellett mindenekelőtt magyarellenes bosszúszomja vezérelte, és Erdély visszaszerzése kötötte le fő gondolatát. A Hitler jóvoltából államfővé emelkedett vidéki plébános Tisóból Szlovákia látszatfüggetlensége jórészt kiölte mindazt, amit valaha is Krisztusról és a kereszténység humanizmusáról tanult és maga is tanított. Az emberileg lezüllött horvát ügyvéd, Pavelics már évtizede csak az erőszak bűvöletében élt, és szintén a függetlenség nevében ölette halomra, Malaparte által megörökített példátlan brutalitással, mindazokat, akik a németek ölelésében kikiáltott álfüggetlenség helyett valóságos értékeket akartak szolgálni. A józan professzor, Filov világos társadalompolitikai és hatalmi megfontolásból és némi területi engedmény ellenében sorakoztatta fel országát a náci táborba. Sakkfigurák? – A nevek mögött országok voltak, emberek millióinak élete, sorsa szenvedése.
-
Író a hadak útján
0450 FtHogyan látta a második világháborút egy magyar író? Milyen benyomásokat szerzett a fronton harcoló katonákról, a szövetségesekről, az ellenségről? Milyen okok vezették arra, hogy a háború végét Budapesten bujkálva töltse? Mik voltak a rejtőzködés alatti kellemes és megrázó élményei? Miért került az oroszok fogságába, s hogyan szabadult onnan? Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ Asztalos István könyvéből.
-
Kiűzettünk városunkból
0400 FtEzen a napon étkezésünkről sem gondoskodtak, még a répaleves is elmaradt. Este hiába vártuk a vacsorát. A barakkban nem alhattunk, de a takarókat kihozhattuk. A szabad ég alatt, a nagy tér kemény földjén, takaróba burkolózva töltöttük az éjszakát. Üres gyomorral, éhesen, csendesen beszélgettünk a másnapi kivonulásról, az előttünk álló útról. Hová visznek, mit forralnak a nácik? A bátrak, erősek, az elszántak ellenállásra buzdítottak, ha az őrök fegyverüket használnák. Ezer ember nem hagyhatja legyilkolni magát! Mit tehetünk? Megrohanni a németeket, hangzott a válasz. Mindenkit nem tudnak lelőni, valaki megmarad.
-
Tíz hónap Babilon
02 400 FtHáborús élménynapló ez, s ha harminchárom esztendővel a háború utolsó napja után jelenik is meg, valóban új. Új és más hangú, mint a hasonló naplók legtöbbje; születése, sorsa is különös. Súlyos betegen, élete kockáztatásával írta meg és mentette át Galló Olga a naplót, amely saját sorsát és a körülötte szenvedők gyötrelmes napjait a keserves élmény friss, lélekrendítő erejével vetíti elénk. A lágerélet hétköznapja, a kis kegyetlenkedések, egymásra halmozódó kis szenvedések végtelen sora rajozódik ki ebből a nemesen egyszerű, túlzásoktól és hangosságtól mindig mentes stílusban megírott egykorú naplóban. Galló Olga a második világháború éveinek egy magyarok által kevéssé ismert pokol-bugyrát is megjárta: megszökött a deportáltak közül és a leigázott Európa elhurcolt külföldi kényszermunkásainak táborában élt át néhány hónapot. Az egykori Breslau, a mai Wroclaw ostromának napjairól magyar szerző tollából talán először olvasunk. Ez a napló bizonyság: az egyszerű ember a kisember, azaz a történelem alanya akkor is magát a történelmet beszéli el, ha csak gondról és keserűségrő, felcsillanó reményről, csendes, alkotó békére való vágyakozásról szól. Az író, Galló Olga 1941-től 1944. március 19-ig, a náci megszállás napjáig, a Népszava külső munkatársa volt. A munkáslapban megjelent hangulatképei, novellái sokat ígérő szépírói pályakezdést jeleztek. A tollat nem tette le a szögesdrót mögött sem, éppen a napló jelzi, hogy a szenvedések végtelen napjaiban is előrelépett a pályán. Hazatérése után újságíróként dolgozott a Világosságnál – a szépíró elhallgatott. Most, amikor több mint három évtizeddel azután, hogy a rejtegetett ceruzacsonkkal, sötétben araszolva írogatott sorokból könyv lett, érzi az ember: kár volt a hallgatag, csöndes évekért.
-
Varázslat és valóság
02 400 FtFábri Anna irodalom- és művelődéstörténész Kaposváron nevelkedett, három és fél éves koráig egyáltalán nem látva az apját, aki a hadifogságból csak 1948 végén térhetett haza. A magyar szak elvégzése után került a Magvető Kiadóhoz, ahol zömmel irodalomtörténeti, társadalomtudományi munkákat szerkesztett. 1968 és 1986 között dolgozott a Magvetőnél, amelyről a mai napig több a legenda és a féligazság, mint az alapos, tárgyszerű és publikált visszaemlékezés. Kardos György igazgatása alatt a kiadó többféle korszakát élhette meg: a keményebb irányítástól az oldódáson át, egészen Kardos tekintélyének csorbulásáig. A magvetős évek után Fábri Anna az ELTE oktatója lett, ahol művelődés-, mentalitás- és nőtörténetet tanított. Jelentős, hiánypótló könyvek szerzője: írt a 19. századi szalonéletről csakúgy, mint a magyar nőírók történetéről, miközben Jókai, Mikszáth és Krúdy életművével is foglalkozott. Mindezekről vall a Darvasi Ferenc készítette életútinterjúban, amely izgalmas betekintést nyújt az idén 70 éves Magvető múltjába is.
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
