-
A modern bányászat
05 000 FtAz emberiség korszakai: A kő-, réz-, bronz-, vas- és aczélkorszak. Az arany, réz, ólom, ezüst, higany és czink felfedezése. – A vas és megmunkálása. – Miért fedezték fel a vasat oly későn ? – Mindezeknek hatása a czivilizáczióra. – A szén. – A nemes fémek és ezeknek befolyása a kivitelre. – A metallurgia és a tudomány. – A metallurgia és az ipar. – A bányászat története. – A bányászat veszélyei. – A könyv czélja. Ha bárki is a bányászatról áttekinthetően írni akar, kiinduló pontot keresve mégis csak kénytelen visszatérni arra, a mit már eddig számosan állítottak, t. i. hogy a bányászat története, egyúttal az emberi művelődés története is. Ha azt a korszakot vizsgáljuk, midőn az emberiség a fémeket még nem ismerte, vagy legalább is nem vette hasznukat, azt látjuk, hogy egész tudományuk a barlang falán tett néhány karczolásból állott, védelem és támadásra pedig csak néhány egyszerű kőeszközt használtak. Azért e korszakot, mely ezer és tízezer esztendőket zárt magába és melynek lefolyása alatt a barlanglakók saját erejükre lévén utalva, tűzköveket faragtak, kőkorszaknak nevezzük. Elménkben az akkori ember egy sötét, vad teremtményhez hasonló, ki a «mezőn élő barmok»-nál éppen csak valamivel magasabb színvonalon áll, egymást pusztítva s egymás támadását túlélni iparkodva…
-
A modern kémia
05 000 FtA kémia tudományában a német nemzet vezet, a vegyészeti ipar Németország «nemzeti ipara». Nem utolsó sorban ezeknek a tényeknek köszönheti e hatalmas nemzet nagyságát, erejét a népek versenyében, békében és háborúban egyaránt. Talán éppen ezért irta angol ember a modern kémiáról a legvonzóbb könyvet a művelt nagyközönség számára; hogy érdeklődést ébreszszen honfitársai széles körében e tudomány iránt, fájdalmasan tapasztalván, hogy az angol vegyészeti gyáriparosok kényelmes maradisága elragadni engedte az elsőség pálmáját nemzetétől, melynek fiai között pedig számos halhatatlan név akad a kémia tudománya és a vegyi-ipar megalapozói sorában. A mesélve-tanítás művészetével megirt munka magyar fordítását igyekeztem úgy megalkotni, hogy belőle semmi el ne veszszen, s az Ismeretterjesztő Könyvtár eddigi köteteihez méltó legyen. Budapest, 1915. évi augusztus havában. Dr. Unger Emil.
-
A primitiv ember hajdan és most
08 000 FtRészlet: Manapság egész másképen gondolkodunk a kezdetleges állapotban élő emberekről, mint a hogy csak száz évvel ezelőtt is gondolkoztak. Őseink között hitczikkely számba ment, még kételkedni sem volt szabad benne, hogy a néger örök rabszolgaságra van kárhoztatva, – egyszerűen azért, mert Ham fiának született, örök időkre fát kell vágnia és vizet húznia Jáfet ivadékainak hasznára. Ma ellenben némelyek még arról is hajlandók megfeledkezni, hogy fekete testvérein k ifjabb testvéreink, a kiket nem szabad engedni, hogy fölénk kerekedjenek. De mi a különbség a minden fajta ember között, ha még oly vad is és a legfogékonyabb és legcivilizáltabb állatok között?
-
Újkori híres utazók
08 000 FtKétezer esztendővel ezelőtt élt a Földközi-tenger egyik öblének, a Nagy-Szirtisznek, a partmellékén, Carthago és Cyrene között, egy libyai törzs, a nasamoniánok törzse. Öt ifjú nemes, a kik nagyon szerettek volna megtudni egyet-mást a rejtelmes Szaharáról és az ezen túl elterülő országokról, elhatározta, hogy útra kel délfelé. Herodotus, a történetírás atyja, röviden beszámolt viszontagságaikról. Élelemmel és vízzel bőven ellátva indultak el, – irja Herodotus, – és átkeltek először a lakott földön, azután oly tájon, a melyet fenevadak nyugtalanítottak és egy nagy sivatagon, a melyen keresztül több napig utaztak, míg végül néhány fát láttak nőni egy síkságon. Mialatt gyümölcsöt szedtek ezekről a fákról, apró emberek jelentek meg, a kik magukkal vitték az ifjakat. Egyik tábor sem értette a másik nyelvét. A nasamoniánokat nagy mocsarakon vezették keresztül egy városig, a melyben fekete törzsek laktak. Ez a város egy folyam partján terült el. A folyam kelet felé folyt és tele volt krokodillal. Az ifjak végül baj nélkül haza érkeztek. 7
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
