• A bizonyosságról

    0

    A ​XX. század egyik legnagyobb hatású gondolkodójától mind ez idáig magyarul csak egyetlen – első – műve, a Logikai-filozófiai értekezés jelent meg. Most, a könyvkiadás sajátos fintoraként, Wittgenstein utolsó sorait tartja a kezében a magyar olvasó. A két mű egyúttal a filozófus két korszakát képviseli. Az Értekezés-ben – melyet Wittgenstein a Monarchia katonájaként az első világháború lövészárkaiaban írt – a Bécsi Kör filozófusai ismertek eszméik letisztult megfogalmazására. Ám e szellemi rokonság hangoztatása Wittgensteinból csak idegenkedést váltott ki. A bizonyosságról című mű pedig a filozófus „cambridge-i korszakának” szülötte, mely korszak gondolatvilágát többek közt az analitikus filozófusok, illetve a „mindennapi nyelv filozófusai” érezték a magukéhoz közelállónak. Ám ők is Wittgenstein elutasításával találkoztak. A Wittgenstein-műveknek ez a sajátosan ellentmondásos befogadása – a hatástörténet megszokott megértési-félreértési jelenségein túl – maguknak a szövegeknek a megszokottat meghaladó rejtélyességével magyarázható. Az Értekezés, száraz logikai formulái egy kimondatlan és kimondhatatlan – misztikus – etikai tanításra utalnak. A késői művek nyelve – filozófiai szövegeknél meglehetősen szokatlan módon – a mindannyiunk által beszélt mindennapi nyelv, melyet Wittgenstein a filozófiai érvelés egyedül értelmes közegeként ismer el. Ám e késői szövegek fő érve is az életünkre, nyelvünkre való rámutatás, melyben egy minden racionális, rendszerszerűségre törekvő érvelés előtti igazság mutatkozik meg, nem kevés értelmezési nehézség elé állítva az olvasót.

    4 500 Ft
    Tovább olvasom
  • A szabadságról

    0

    Kötetünk a XX. század nagy francia filozófusának két tanulmányát tartalmazza. Az elsőnek a címe: Descartes a szabadságról. Ebben Sartre, Descartes eszmevilágából kiindulva, és saját gondolatrendszerével összefüggésben igyekszik a mai ember szemszögéből megvilágítani az ember szabadságtapasztalatának elemi erejű élményét. A második tanulmány a marxizmussal való dialógusának egyik fontos állomása, amelyben Sartre saját filozófiáját, az egzisztencializmust és a marxizmust a szabadságfelfogás tekintetében ütközteti. Igyekszik megszabadítani a marxizmust a determinizmus és a materializmus koloncától, éppen a forradalom filozófiája érdekében. Mindkét írás a második világháború végén született: a XX. század egy válságos, törékeny pillanatában kísérli meg ember és társadalom e lényeges problémáinak tisztázását.

    1 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Értekezés a módszerről

    0

    Descartes (1596-1650), az újkori filozófiai gondolkodás egyik kiemelkedő képviselője, nagy szerepet játszott modern világfelfogásunk alakulásában. Művei örökbecsűek: az őszinte, szabad gondolkodás friss forrásai. Fő gondolatai szinte maguktól értetődőek, mégis örömteli csodálkozással olvassuk őket eredeti formájukban. Az „Értekezés a módszerről” 1637-ben jelent meg Leydenben, s óriási vihart kavart. Descartes nagy felismerése az, hogy a gondolkodásban módszeresen kell haladnunk, ha célt akarunk érni. Ha a követendő módszer világos, hozzáfoghatunk a régi vélemények kiküszöböléséhez, új igazságok megállapításához: „Nem elég ugyanis, hogy valakinek jó esze legyen, a fő dolog az, hogy jól alkalmazza.”

    1 200 Ft
    Tovább olvasom
  • Lélekgyógyászat

    0

    „A szerelem tudományos pszichológiája még ma is megíratlan” -állapította meg 1901-ben Ferenczi Sándor, a neves magyar orvos, pszichoanalitikus, egy időben Freud közeli munkatársa. Kötetünk azokból a korai írásaiból közöl válogatást, amelyek e hiány pótlásának igényével születtek, illetve olyan lelki jelenségekről szólnak, mint a neurózisok, a homoszexualitás stb. Különösek érdekesek az orvos Freud-elemzései. Ferenczi gondolatai ma is tanulságosak, írásainak szövege rendkívül izgalmas:orvosi tapasztalatait mint szépíró osztja meg az olvasóval.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem