-
II. Sándor cár tragikus regénye
0Részlet. 1881-et írtak. Éppen akkor léptem be a külügyi szolgálatba. Még nem tettem le a vizsgáimat s egyszerű újonc voltam, beosztott attasé a külügyminiszter hivatalában, aki akkor a köztiszteletben álló Barthélemy Saint Hilaire, Aristoteles fordítója, Thiers régi barátja s a francia szenátus Nestora volt. Március 13-ikán, vasárnap délután háromnegyed hét felé, mikor éppen én láttam el a permanens szolgálatot abba a helyiségben, mely a miniszter dolgozószobáját közvetlenül megelőzi, a chiffre-osztály egyik hivatalnoka dúlt arccal sürgős táviratot hozott be nekem, melyet abba a pillanatban vett át.
-
-
Ikrek hava
0Radnóti Miklós legjelentősebb szépprózai műve, az Ikrek hava, 1940-ben eredetileg is önálló kötetben jelent meg. Szülei elvesztését és költővé érését beszéli el a második világháború kitörése előtti pillanatban, saját erőszakos halálának egyre biztosabb előérzetében. Az idősíkokat filmszerű vágásokkal egybejátszó, a lírai és ironikus tónusokat keverő írás a magyar irodalom kivételes remekműve.
A szöveggondozás alapjául a Radnóti életében megjelent első kiadás szolgál. Kötetünk újdonsága, hogy az utószó ismerteti a mű keletkezésének és korábbi kiadásainak történetét, kapcsolódását az életmű más részeihez, a jegyzetek pedig felfedik a mű életrajzi utalásait. -
-
Illúzió a természetben és a művészetben
0R. L. Gregory és E. H. Gombrich neve nem ismeretlen már a magyar olvasók előtt. Az értelmes szem, valamint A művészet története és a Művészet és illúzió c. magyarul is megjelent művek szerzői más neves szakemberekkel szövetkeztek e könyv megírására, hogy megkíséreljék ledönteni a „két kultúra” közötti válaszfalakat. Az észlelés és a művészet illúzió címszavával összefoglalható jelenségét próbálja meg értelmezni és magyarázni a fiziológus, a biológus és a művészettörténész egyaránt. A könyv szerzői nagy felkészültséggel tárgyalják a látás fiziológiájának (Blakemore), a percepció (Gregory), az állatvilág (Hinton), a látás kultúrákhoz kapcsolódó történeti fejlődésének (Deregowski), a művészet (Gombrich) és különösen a 20. századi képzőművészet (Penrose) problémáit a választott nézőpont felől közelítve, felhasználva a pszichológia, az élettan és a művészettörténet e téren rendelkezésre álló eredményeit. Mind a humán, mind pedig a természettudományos felkészültségű olvasó hasznosan és élvezettel mélyedhet el e tanulmányokban, követve a szerzőket izgalmas felfedező útjukon, az illúziótól a valóságig.
-
Im-igyen szóla Zarathustra
0Grill Károly Könyvkiadóvállalata 1908. évi kiadásának hasonmás kiadása, a Társadalomtudományi Könyvtár sorozat része.
-
Imádónak és imádottnak könyve
0Szemlélődések az év minden napjára.
Ramón Lull
Valamikor nem volt kaland, melyben részt ne vett volna: forró katalán vére belehajtotta. Fiatal, mallorkai nemes fiú – 1235-ben született Palmában – az aragón királyi udvarban nemcsak lovagi ügyességet: kalandot és veszélyt is kitanult. Parlagon hevertette óriási tehetségeit, s ment a könyvek elől a vére után. Azt mondják, szenvedélyében egyszer még a templom hajójába is berobbant lovával… Ekkortájt kezdi üldözőbe fogni a Keresztrefeszített, látomásokban, jelenésekben. Ramón olthatatlanul beleszeret az Üdvözítőbe: ezentúl minden vérét, temperamentumát Neki fogja szentelni. Valódi-e vájjon ez az ő nagy változása, új élete? Kettős próbáját adja ennek: magányban és tevékenységben. -
Imádság, elmélkedés
0Mindenekelőtt imádkoznia, elmélkednie, szemlélődnie szükséges annak, aki üdvözülni szeretne. Ez bizony rögös út, keresztjárás a kísértések őserdeiben, eredménye viszont Isten boldogító színe látása a Jézus Krisztus iránt való tökéletes szeretet rendszeres gyakorlásában. A keresztény lelkiségi írók e rögös utat választva továbbá azt is felismerték, hogy a „via crucis” egyáltalán nem elérhetetlen, hiszen a mi bölcs Teremtőnk minden egyes embernek megadja erre a lehetőséget, a kegyelmi életet, éspedig a katolikus Anyaszentegyház szentségeinek méltó vétele által, amelyhez azonban Isten iránti végtelen szeretet, türelem és alázat kell. Ezen írók művei közül leginkább Kempis Tamás világhírű könyvéhez, a „Krisztus követésé”-hez hasonlítható Alkantarai Szent Péter (1499-1562) ferences szerzetes jelen kötete. A benne való elmélyülés méltán ér fel egy jól elvégzett lelkigyakorlattal. Szerzője ráadásul Budapest leglátogatottabb szakrális építménye, a Belvárosi Ferences Templom védőszentje. (Ifj. Tompó László)
-
Imagináció a filozófiában
0Jelen kötet anyaga annak a két napos budapesti konferenciának az előadásai köré szerveződik, amely az MTA-ELTE Hermeneutika Kutatócsoport kezdeményezésére 2015. május 21–22-én Imagináció a filozófiában – hermeneutikai, fenomenológiai, vallásfilozófiai megközelítések címmel az ELTE BTK Filozófiai Intézetében került megrendezésre.
-
Íme, a király
0A két évvel a véres Szent Bertalan-éj után trónra lépő új francia király, III. Henrik a katolikusok és hugenották összebékítésén fáradozik. A korszak eseményeinek krónikása, a házassága után Párizsba költöző Pierre de Siorac hamarosan a királyi udvar fontos személyiségévé válik, mivel azon túl, hogy az uralkodó orvosaként tanúja, olykor pedig cselekvő részese lesz az udvarbeli intrikáknak, titkos küldetéseket, fontos diplomáciai megbízásokat is teljesítenie kell – melyek során gyakran veszedelmes szerelmi cselszövényekbe is keveredik.
-
-
Íme, az emberek
0Nyirő regénye egy maroknyi magyar menekült háború utáni kálváriájának állít emléket.
-
Imprimatur
0„Monaldi & Sorti a műfaj megteremtőjét, Umberto Ecót is felülmúlja” NRC
„Ez a különös érdekfeszítő és gazdagon részletezett történelmi thriller olyan pazar és lenyűgöző, mint a korszak, amelyben játszódik.” The Independent
Róma, 1683. szeptember 11. A város lakói aggódva várják a híreket Bécs felől, ahol a török seregek a katolikus világ utolsó fellegvárát ostromolják. Eközben egy római fogadóban gyanús körülmények között meghal egy férfi, és a vendégeket pestisjárvány veszélye miatt karanténba zárják. Vesztegzár alá kerül Melani apát is, a Napkirály titkosügynöke, aki elhatározza, hogy utánajár, mi áll a titokzatos haláleset hátterében. Végeláthatatlan bolyongásba kezd a Róma alatt megbúvó föld alatti járatokban, és közben olyan rejtélyek nyomára akad, amelyek nem csupán az ott lakók, de egész Európa sorsát meghatározhatják. Az Imprimaturt Olaszországban a Vatikán nyomására betiltatták, miután rádöbbentek, hogy olyan titkokat tár fel, amelyek újraírják a 17. század Európájának történelmét. Ez a mesterien megírt thriller eddig 45 országban jelent meg, és több millió példány fogyott el belőle világszerte. -
India Csoda-lakomái
0„Úgy döntöttem, hogy elmesélek néhány hagyományos történetet, amit Indiában jól ismernek az emberek. Ezeket a történeteket nem én találtam ki. Spirituális mesterekről szólnak, akik olyan könnyedén és gyakran szemléltették okkult erejüket, mint ahogy mi vizet iszunk. Én azok közé tartozom, akik nem értékelik a csodákat, mert a csodák elég gyakran csak a kíváncsiságot táplálják. A kíváncsiság és a törekvés között pedig hatalmas szakadék tátong. Ugyanakkor vannak spirituális mesterek, akik úgy gondolják, hogy az embernek akkor is tanácsos elkezdenie a spirituális utazást, ha azt kíváncsisággal kell elkezdenie. Végül ugyanaz az ember be fog lépni a valódi törekvés világába. Az okkultisták néha be akarják bizonyítani, hogy nem korunk tudományáé az utolsó szó Isten teremtését illetően. Meg akarják mutatni, hogy a belső világ határtalan kincsei könnyűszerrel elhallgattatják az emberiség és a külső világ vívmányait. Csak hogy tudjuk, amit mi csodának nevezünk, az az érzékeinken túli világban mindennapos esemény. Belsőleg tanulhatunk ezektől a nagy mesterektől, lenyűgöző csodáikból, lélekemelő életükből. Ezért gondoltam, hogy elmondom ezeket a történeteket.” Sri Chinmoy
-
India rejtett kincse
0India ősi iratai
Ki volt Buddha?
Krisna, a szeretet megtestesülése
Ájurvéda; Holiszikus gyógyászat
Az eredei istennő
Költészet, szépművészet, dráma, tánc, zene
33 millió félisten
Tér és idő misztériuma
Karma és reinkarnáció
Szent templomok, szent helyek
Ahinszá: vegetarianizmus
Jóga és meditáció
Védikus asztrológia
A mantra ereje -
Indiai útinapló
0Ez a könyv egy rendhagyó utazás történetét meséli el. Mert ki is nevezné „rendes” dolognak azt, hogy 1972-ben egy európai fiatalember nekivág Indiának, és nem repülőgéppel utazik, hanem másod-harmadosztályú vonattal, hajóval, autóstoppal, képtelenül zsúfolt autóbuszokon, nem luxusszállókban lakik, hanem eldugott falvakban, külvárosi szegénynegyedekben élő levelezőpartnereinél – a jobb módúak úgyszólván kivételek – nem európai-fajta vendéglőkben étkezik, hanem útszéli fogadókban, és nem tömött erszénnyel indul a kilenchónapos útra, hanem mindössze öt dollárral? Jakobos Ödön azonban mintha nem is arra az Indiára lenne kíváncsi, amelyet vastag pénztárcájú nyugati turistáknak mutogatnak. Ha jártában-keltében ilyenekkel találkozik, olyan leplezetlen lekicsinyléssel ír az összkomfortos társasautóbuszok utasairól, hogy már-már azt kell hinnünk: ha nem 5, hanem 500 vagy akár 5000 dollárral indult volna el, talán azt is visszahozta volna. Az ő tőkéjét ugyanis semmilyen valutára nem lehet átváltani: az emberi bizalomnak és megértésnek, a baráti segítőkészségnek nincs árfolyama.
Jakabos Ödön útinaplójában nem a művészettörténeti kézikönyvekből vagy lexikonokból úgy-ahogy ismert India képe bontakozik ki, hanem a hétköznapok, az utca emberének világa, és pedig nem a vonat vagy autó (netán a könyvtárszoba) ablakából szemlélve, hanem a szolidaritásvállaló részvétel közvetlen élményével hitelesítve. A háromszéki szülőföld nagy fia, Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi síremlékénél is ezért telhet meg tartalommal mindaz, amit eddig az elvontságok szintjén a tudós nélkülözéseiről hallottunk: Jakobos mindenkinél jobban megérthette, mit jelenthetett másfél száz évvel ezelőtt Indiában szegény idegennek lenni. Naplója nemcsak az indiai valóság, hanem a céltudatos küzdelem, a kitartás lélektani hitelű dokumentuma is. -
Inheritance
0Not so very long ago, Eragon – Shadeslayer, Dragon Rider – was nothing more than a poor farm boy, and his dragon, Saphira, only a blue stone in the forest. Now, the fate of an entire civilization rests on their shoulders. The Rider and his dragon have come further than anyone dared to imagine. But can they topple the evil king, Galbatorix, and restore justice to Alagaesia? And if so, at what cost?
-
Interjú a vámpírral
0Louis, a vámpír kétszáz éve él a földön, kétszáz éve kutatja a vámpírlét titkát – nyughatatlan szelleme a bűntudatlan és az öröklét értelmével viaskodva hajszolja őt mind újabb utakra. Az általa teremtett, varázslatosan gyönyörű vámpírkislánnyal járja be Európát, hogy megtalálja a hozzá hasonlókat, azokat a vámpírokat, akik kapcsolatban állnak a Sátánnal vagy az Istennel; bármivel, ami létük alapja és magyarázata. Tudje-e valaki ezt a titkot? S létezik-e egyáltalán? Vagy pedig együtt kell élni a borzalommal, hogy az öröklét, amelynek ára a szakadatlan gyilkolás, az emberi életek elpusztítása, céltalan és haszontalan? Anne Rice regénye nem egyszerűen horror, bár a vér, rettegés, borzalom sem hiányzik belőle, hanem a lét örök titkát feszegető hátborzongató mese.
-
Iparfejlődés és a czéhek története Magyarországon I-II.
0«A czéhek történelméről Magyarországon» 1889-ben 152 lapra terjedő tanulmányt írtam, székfoglaló értekezésül a M. Tud. Akadémia lev. tagjává választatásom alkalmából.
Irodalmunkban ez az első összefoglaló, általános, nagyobb munka lévén, mely a czéhek történetével foglalkozik, élénk érdeklődést keltett, úgy hogy a kiadvány példányai csakhamar elfogytak s antiquarius útján is nehezen és ritkán volt egy-egy példány szerezhető. Irodalmi hatása is volt a könyvnek, mert azóta gyakrabban jelentek meg tanúlmányok, értekezések egy-egy város, vármegye, vagy iparág czéheiről.”…
Dr. Szádeczky Lajos -
-
Ipolytarnóctól Füzérradványig
0Írta: Bakalár Sándorné, dr. Bankovics Attila, dr. Barcsay László, dr. Bencsik János, Csapóné Felleg Ágota, dr. Győry Jenő, dr. Gyulai Iván, dr. Kárász Imre, Kopasz Margit, dr. Kordos László, Márton Ferenc, Mencsák József László, Mihályi Éva, Pillér Tibor, Rakonczay Zoltán, Schmidt Sándorné, Szendrei Mihály, Szuromi László, dr. Tardy János, Varga Ferenc
-
-
Írások
0Tíz esztendő terméséből állt össze Esterházy Péter írásainak kötete. Műfajában: esszék, publicisztika. Hogy melyik évben melyik műfaj javára billent el a mérleg, nem tanulság nélkül való. Az az író, akiben az eseményekre való gyors reakciókészség és a dolgok mélyebb megértése, megformálása iránti igény egyszerre van jelen, valójában önmagának teremt állandó választási helyzetet. Hogy ez aztán rabsággá válik-e vagy éppen ellenkezőleg, maga a megtestesült szabadság, az részben az író alkatától, részben döntései következményétől, azaz írásaitól függ. Az azonban vitathatatlan, hogy Esterházynak lényeg szerint sikerül mindig az irodalom partvonalán belül maradnia. (Igazi írónál azért ez nem teljesen mindegy…) S hogy ezt igy érezzük, az nem az ő „szerencsés alkatá”-nak következménye, hanem hosszas, szívós, kitartó munkájának eredménye. E kötet A kitömött hattyú (1988), Az elefántcsonttoronyból (1991) és A halacska csodálatos élete (1991) írásait tartalmazza. Az Írások tehát nem egyéb, mint egy évtizednyi tűnődés a világ dolgairól dolgainkról. Sok komolytalansággal, ha már annyi komoly dologról esik benne szó, tárgyilagos szenvedélyességgel, sosem elfelejtkezve arról, mire kötelezi a szellem emberét saját tehetsége.
-
Irgalom
0Amikor Osvát Ernő 1925-ben a Nyugat novellapállyázatán az ismeretlenségből kihalászott, ennek a regénynek novella-változata volt az első kézirat, melyet átadtam neki – nyilatkozta Németh László 1964-ben, az Irgalom keletkezésének történetéről. – Akkor még Telemachos volt a címe, s egy fiatalember a főhőse. Mostani alakját a harmincas évek elején, ha szabad így neveznem: görög korszakomban kapta meg, ekkor már Irgalom a neve, s mint a Gyász ikerdarabja, Kurátor Zsófi elektrai alakját kívánta egy antigoneival ellensúlyozni. Az akkor elkészült 60-70 hasáb 44-ben, az ostrom alatt tűnt el. 57–ben, amikor a sajkódi lábadozás alatt az Égető Eszter fogadtatása új regény írására bátorított, s olyan téma s életdarab felé nyúltam, amely kialakultsága s ismertsége miatt a legkönnyebbnek látszott, megint az Irgalmat vettem elő. Ekkorra megszűnt az a személyes ok is, amely miatt a megírását újra s újra elhalasztottam. Életem zaklatottsága miatt azonban akkor is csak a regény első két fejezete s a harmadik fele készülhetett el. A derekát 62-63 telén írtam meg, amikor a közélettől végleg visszahúzódva, a Gandhi halála után ennek a munkának a társaságában töltöttem a -30 fokos telet. Nyugati utunk miatt akkor is adós maradtam mintegy 100-120 oldallal. Ennek a kisajtolásában aztán a vérezni kezdő hipertónia szerepelt múzsa gyanánt. Így az Irgalom egész írói pályámat átöleli, a fényrejutás káprázó keresgélésétől a fénytől megválás búcsúszaváig.
-
Író a hadak útján
0Hogyan látta a második világháborút egy magyar író? Milyen benyomásokat szerzett a fronton harcoló katonákról, a szövetségesekről, az ellenségről? Milyen okok vezették arra, hogy a háború végét Budapesten bujkálva töltse? Mik voltak a rejtőzködés alatti kellemes és megrázó élményei? Miért került az oroszok fogságába, s hogyan szabadult onnan? Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ Asztalos István könyvéből.
-
Irodalmi szakácskönyv
0A finom ételek és az irodalmi csemegéket kedvelők számára egyaránt érdekes ez a válogatás, amelyben megtalálható a világirodalom jónéhány hírességének az étkezésről és az étkezési szokásokról írott műve vagy annak részlete. Cervates és Galeotto, Petronius és Brillat-Savarin, Bethlen Miklós és Apor Péter, Tömörkény, Krúdy, Mikszáth, Móricz, Nagy Lajos és még sokan mások szerepelnek e kötet lapjain érdekes ételleírásokkal, számunkra ma már történelmet jelentő lakomák ismertetésével, étkezési szokásokkal.
Aki belenéz a könyvbe, nem tudja letenni, és aki elolvasta maga is kedvet kap arra, hogy a kötet sok-sok ételleírásából valamelyiket saját asztalán felszolgálhassa. -
Isadora Duncan
01909. május 22-én este a későbbi híres francia írónő, Colette is ott ül a nézőtéren a Gaité-Lyrique Színházban, ahol Isadora Duncan lép fel. Az előadás hatása alatt otthon azon nyomban papírra veti az élményt. „Az egész, feltűnően naiv személyiség – mondjuk ki – az antik kecsesség erőteljesen angolszász felfogását tükrözi… De amikor táncolni kezd, egész valójával táncol, szabadon omló hajától kemény, meztelen sarkáig. Micsoda bájos és derűs vállmozdulatok! Milyen szép, amikor a csinos térd hirtelen kimered a muszlinrétegek mögül, harciasan és csökönyösen, mint a kos szarva! Féktelen és mégis klasszikus bacchanáliájában a két táncoló kéz – az egyik hívogat, a másik jelez – betetőzi, felvirágozza a kavargó tüllfátylak mögött jól látható izmos, rózsaszínű test vidám rendetlenségét… Táncol: arra született, hogy táncoljon. Táncolhatna akár álarcosan is, mert a teste beszédesebb a szeretni való, de fölösleges arcnál. Táncának semmi köze a pantomimhoz. Amikor sötét fátylaiba burkolózva fájdalmat színlel, menekül a fenyegető árnyak elől, zokog vagy szólongatja az odafönn, a súlyos függönyök redői között elrejtőzött Istent, mi csak várakozunk, türelmesen, udvariasan, mígnem a következő pillanatban tündökletesen, lombkoszorúval a fején ismét felbukkan, mégpedig majdnem meztelenül, hibátlanul összerakott, rózsás és vérbő amerikai testén két vagy három méter pink chiffon-nal. Táncol, fáradhatatlanul. A közönség őrjöngve tapsolja vissza, ő pedig fejét hajlítva mond igent, és kezdi újra. Akár halálra is táncolná magát meztelen, fenségesen néma lábain. … Amikor ránézek az Isadora Duncant tapssal ünneplő nőkre, a női természet furcsasága jár a fejemben. Ahogy félig felemelkedve kiáltják világgá lelkesedésüket, összepréselve, befűzve, sisak alatt görnyedve, jóformán felismerhetetlenül hajolnak a fátylaiban jóformán meztelen kis teremtés felé, aki ott áll könnyed, érintetlen lábán, szabadon leomló sima hajjal…
-
-
-
Ismerjük meg a keleti szőnyegeket
0Bővítette és átdolgozta Ledács Kiss Aladár.
„A szőnyeg, mint használati tárgy, különleges helyet foglal el az emberiség kultúrtörténetében. Homályba vesző régi időkben, nomád életet élő népek szükségletképpen jött létre az első szőnyeg: fekvőhely, ülőhely, takaró és egyszersmind szőnyeg a sátor hideg földjén” – írják bevezetőjükben könyvünk szerzői. A gazdagon illusztrált kötetben olvasóink végigkísérhetik a szőnyegkészítés történetét. Megismerhetik az ősi és máig élő szövési és csomózási technikákat, a híres keleti szőnyegkészítő népek jellegzetes díszítőmintáit, egyedülálló festési eljárásait, amelyeket ma a közkedvelt régi keleti szőnyegeket utánzó, gyári előállítással meg sem tudnak közelíteni. A kezdetben csak használati tárgyul szolgáló szőnyegből sok évszázados, sőt évezredes fejlődés folyamán művészi ízlésű, pompás fényűzési tárgy lett, uralkodói műhelyekben készített nagyértékű kincs, melynek csodálatos rajzát, ragyogó színeit méltán örökítették meg régi festőművészek képeiken. A legszebb darabok ma a világ híres múzeumainak féltve őrzött kincsei, de a régi minták gyári és sokszor silány utánzatainak ma is nagy divatja mellett, sokan szeretnének egy-egy régi szép szőnyeghez jutni. -
-
Isten
0„Egy és ugyanaz a valóság, de számtalan névvel illetik, és a hozzá vezető út is sokféle. Egyesek Istennek hívják, mások igazságnak nevezik, megint mások örökké tartó boldogságnak. Számomra Isten az igazság, és az igazság az, ami minden időben létezik: a múltban, a jelenben és a jövőben. Önmagától létező; sohasem született, s így sohasem hal meg. Ez a fény és a szeretet kútfeje. Isten keresése az igazság ismerete nélkül hiábavaló, mivel Isten a végső igazság. Az ember, noha minden élő teremtmény legkiválóbbika, mégiscsak egy befejezetlen lény, aki a tökéletességre, a fájdalmaktól és nyomorúságoktól való szabadságra vágyódik, s ez vezeti el az igazság felismerésének, megtapasztalásának kereséséhez. Az igazság mind belül, mind kívül megtalálható, így közvetlenül megvalósítható azzal, hogy felismerjük önmagunkban.” – Részlet Szvámí Ráma előszavából