-
-
-
A kastély árnyékában
0Wass Albert a Mire a fák megnőnek történetét folytatja. Egyetlen család környezetében, egy mezőségi tanya verőfényében és a vele szomszédos kastély árnyékában rá tud tapintani a Kiegyezéstől a Békeidőkig tartó korszak belső életére, mozgató eszméire és tévedéseire. Csak a líra szépsége tudja esztétikailag megszerettetni velünk ezt a súlyos vádirattá komorodó epikát.
-
A katasztrófa utja
0„Mélyen tisztelt Doktor Úr! A hozzám betekintés céljából eljuttatott kéziratot köszönettel visszaküldve, kivánságának, hogy arról őszintén nyilatkozzam, az alábbiakban felelek meg. Egyes következtetéseihez nem járulhatok hozzá, hasonlóan a helyenkint tulságosan éles kritikához, valamint egyes személyiségek kedvezőtlen megítéléséhez sem. A főszempontot illetőleg ez a háboru, melyet ellenségeink világkatasztrófává fejlesztettek, kevésbbé volt a hadvezérek háboruja, mint inkább a tömegek és az anyagi eszközök küzdelme, – leginkább tehát ebből a szempontból kell megitélni.”
-
A katolikus egyház és liturgia Magyarországon
0Török József katolikus egyháztörténész közel két évtizeddel ezelőtt jelentkezett első liturgiatörténeti munkájával, azóta e témakörben tucatnyi részlettanulmányt tett közzé. Franciaországi tanulmányai adták az alapötletet a történeti tények új szempontú számbavételéhez. Ugyanis a világi papság által képviselt, jelentős részben adminisztratív jellegű egyházi élet csak kerete annak az egyházi életnek, amelyben mind a lelkiségi irányzatok, mind a frank-római liturgián belüli rítus-változatok fontos szerephez jutnak. A szerző módszertani alapállásának megfelelően az ideologikus elemek helyett a kultúra-alkotó szempontokat emeli ki, és ezáltal a magyar történelmi múltról alkotott képünket képes jelentősen kiszélesíteni. A kötet az egyház 19. századi történetének vázlatával zárul. A függelékben négy életmű (Lukács püspök, Mátyás király, Pázmány Péter és Ipolyi Arnold) bemutatására kerül sor.
-
-
-
-
A katyńi tömeggyilkosság
0Az egyik legismertebb lengyel emigráns író könyve a katyni mészárlásról, melynek során a szovjet hatóságok mintegy tízezer lengyel hadifogoly katonatisztet gyilkoltak le. A kötet külön érdekessége, hogy a szerző azon kevesek egyike volt, akiknek a német hatóságok lehetővé tették a helyszínen való tájékozódást a tömegsírok exhumálásánál. A kötet az első volt a maga nemében, mikor 1946-ban több nyelven is megjelent. Ez az első magyar fordítása.
-
A Kaukázus – a népek hegye
0A Kaukázus – a szivar alakú hegység Európa és Ázsia határán, a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között – rendkívül izgalmas része földünknek. Völgyeit, tengerpartjait, közvetlen környékét több mint 50 nép lakja. Nagy történelmi menedékhely, ahol a népvándorlás máshol elsöprő erejű hullámai megtörtek, amely túlélt világhódító hatalmakat, Rómát, Bizáncot, arabot, perzsát, tatár-mongolt, törököt, amely biztonságos szigetként állt a körülötte hullámzó-dúló nagy háborúkban, be-befogadta a már ott lakók mellé a veszteseket, a menekülőket, megteremtette számukra is a továbbélés, a fennmaradás lehetőségét. Így alakult ki évezredek során a Kaukázus sajátos nemzetiségi mozaikja, amely a maga sokszínűségében mégis valamiféle egységet alkot, kaukázusi kultúrát, gondolkodásmódot, szokásrendet és etikát, amely mindmáig hatása alá vonja azokat, akik tartósan idekerülnek.
A szerző – két utazása során – bejárta a hegység és a környék jelentős részét, bepillantást nyert az ott lakók életébe, és különös előszeretettel kereste fel a helyi tudósokat: történészeket, régészeket, nyelvészeket, etnográfusokat, akik fel-felvillanthatták előtte a Kaukázus múltjának egy-egy darabját. Ott szerzett ismereteit kiegészítette mindazzal, amit régi és mai utazók, kutatók könyvei kínáltak. A tájékozódásban nagy segítségére voltak magyar tudósok is, akik egy-egy részterület kiváló ismerőiként adták gondolataikat, tudásukat e kötethez. -
-
-
A Kecskeméti Református Gróf Tiszta István gimnázium évkönyve (1940-41)
0A Kecskeméti Református Gróf Tiszta István Gimnázium (VII.-VIII. oszt. reálgimnázium) évkönyve az 1940-41. iskolai évről, az iskola fennállásának CCCLXXVII. éve
-
-
-
A kém
0Egy megrontott kislányból lett nagyon kemény nő története A kém. Mata Hari képtelen volt elviselni a női rabság láncait, a rá kiosztott alárendelt társadalmi szerepet. Felismerte a kitörés lehetőségeit, kilépett a sorból, és azt mondta: Nem! Olyan életszabályokat alkotott önmaga számára, amelyek mindenkinél erősebbé és szabadabbá tették. Mata Hari illúziómentes világában a vonzalom: valuta, a szex: eszköz, a szerelem: tiltott dolog. Azt hitte, okosabb mindenkinél. És az is volt, amíg betartotta saját törvényeit. Azonban abban az első pillanatban, amikor engedett a mindent elsöprő szerelem csábításának – bukása elkerülhetetlenné vált.
-
-
A keresztény tanításról
0Szent Ágostonnak, a nyugati egyház legkiemelkedőbb teológusánal egyik alapműve ez. Mind a középkori szerzők, mind a humanisták, mind a teológia és a Szentírás-magyarázat iránt érdeklődő modern olvasók körében rendkívül népszerű munkáról van szó, amly magában foglalja Ágoston teológiarendszerének alaptételeit, sokak által máig érvényesnek tekintett jel-elmélet és a Szentírás-magyarázat (exegézis) módszerének leírását. A mű különlegessége a negyedik könyv, amelyben Ágoston az egyházi szónok számára ad tanácsokat, elsőként alkotva meg ezzel a keresztény retorika kézikönyvét. Filozófia, teológia, hermeneutika, retorika egyetlen rendszerben, meggyőző és hiteles összegzésben. Az új magyar változat az 1944-ben megjelent, immár elérhetetlen fordítás figyelembevételével készült, a legújabb latin szövegkiadások alapján, a vonatkozó szakirodalom útmutatásainak segítségével.
-
-
-
A késmárki Szent Kereszt-bazilika
0A Kossuth-díjas filmrendező és művelődéstörténész, Jankovics Marcell és Méry Gábor fotóművész példaértékű szövetkezésének újabb pompás dokumentumát veheti kötetünkkel kezébe az olvasó. A páratlan kincsekben és építészeti megoldásokban gazdag, történetükkel a messze múltban gyökerező, egykori felső-magyarországi, illetve szepességi templomokat bemutató albumaik után most a késmárki Szent Kereszt-bazilikába kalauzolják el őt.
-
-
-
A kiegyezés
0A Nemzet és emlékezet sorozat ötödik darabjaként megjelenő kötet az 1867-es kiegyezés előtörténetével és tartalmával, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia változó megítélésével foglalkozik. A sorozat ismert szerkezetét követi: elsőként a kiegyezés létrejöttére vonatkozó, igen szerteágazó forrásokból ad bő válogatást, tudatosan törekedve az összetett alkufolyamat minden elemének a megjelenítésére. A második részben reprezentatív áttekintés található a kiegyezést övező korabeli politikai vitákról, illetve a dualista rendszer összeomlása után született értékelésekről. A harmadik nagy fejezetben pedig az osztrák és a magyar történettudomány kiegyezésről alkotott vélekedésének az elmúlt öt évtized során fokozatosan bekövetkező módosulásai követhetők nyomon. Végül helyet kaptak az 1867-es kompromisszum sajátosságait feltáró szaktanulmányok, valamint a Monarchiával kapcsolatban máig tapasztalható nosztalgia okait firtató írások. A kötetet a gazdag képanyag, illetve a témakör forrásait és szakirodalmát áttekintő értékelő bibliográfia teszi még használhatóbbá.
-
A kígyó
0A kígyó novelláit még a nagybeteg író válogatta, a kiadóhoz intézett levelében indokolva, hogy ifjúkori – vagyis 1944 előtti – írásaiból miért ezeket a novellákat, útirajzokat javasolja kiadásra.
-
-
-
A királyné nyaklánca
0„Ez a könyv Marie Antoinette királyné nyakláncának híres történetérõl szól, vagyis a francia forradalom elõzményeirõl. A szokott történelmi életrajzoktól egyrészt abban különbözik, hogy nem életrajz, másként és fõleg pedig abban, hogy nem elégszem meg az események elmondásával, hanem igyekszem elmagyarázni azokat, elõzményeikkel és következményeikkel együtt.
-
A kisemberek városa. Elbeszélések.
0Szegény emberek életéről szóló, mulatságosan megindító történetekben elevenednek meg egy hajdani elzárt és megalázott kis közösség mindennapi gondjai, keservei, ritka örömének percei. Sólem Áléchem, aki hittel vallotta, hogy az igazi író „népének fényes tükre legyen, amelyben az élet sugarai tükröződnek, mint tiszta patakban a fényes napsugarak”, leplezetlen valóságukban és mélységes megértéssel mutatja be hőseit; a legtöbbször velük mondatja el, ami a lelküket nyomja – s a megnyitott zsilipeken keresztül árad, gáttalan sodrással, a kacagtató, tragédiákkal terhes és rejtett, könnyekkel fűtött szózuhatag.
-
-
-
A Kner család és más történetek
0A történeti folyamatokat többféle közelítéssel lehet feltárni. Erdész Ádám jelen kötetben összegyűjtött tanulmányaiban társadalomtörténeti nézőpontból vizsgálja a 19-20. század néhány fontos kérdéskörét. A történész-levéltáros szerző olyan kutatási témákat választott, amelyek gazdag forrásanyaga a folyamatok megragadása mellett az olvasó számára átélhető, érdekes történeteket ígér. A közölt írások négy nagyobb fejezetet alkotnak: az első tíz tanulmány a magyar könyvművészet történetében meghatározó szerepet játszó Kner családról szól, a família őseinek magyarországi felbukkanásától a család tagjainak deportálásáig. A páratlan forrásanyag adta lehetőségeket kihasználva a szerző pontosan és színesen mutatja be, hogy a vándorkönyvkötő hogyan telepedett meg egy alföldi községben, s milyen külső adottságok és személyes kvalitások kellettek ahhoz, hogy fia, Kner Izidor a kis nyomdaműhelyből piacvezető vállalatot teremtsen. Izgalmas és megrendítő írások idézik fel, hogy egy teljes mértékben asszimilálódott család miként élte meg a kirekesztés éveit. Ugyancsak különlegesen gazdag narratív forrásokra alapozódnak a Márki Sándorról szóló tanulmányok is. A Márki Sándor naplóit olvasva című fejezet írásai bemutatják, milyen tényezők formálták egy dualizmus kori vezető történész gondolkodását, hogyan jutott el az egyetemi katedráig s hogyan élt Kolozsvár társadalmában egy professzor. Érdeklődésre tarthatnak számot az Erdély román megszállását követő időket bemutató írások is. A harmadik fejezet középpontjában a szociográfus-politikus Kovács Imre áll, vagyis az a politikus, aki megkísérelte a népi mozgalom törekvéseit a parlamentáris demokrácia keretei között megvalósítani. A tanulmánykötetet kultusz- és emlékezettörténeti tanulmányok zárják. Erdész Ádám írásai elsősorban a múltat személyes közelségbe hozó társadalomtörténet híveinek kínálnak izgalmas olvasmányt.