-
-
Budapesti üdvözlet
0Egy város madártávlatból.
Nemcsak a térben, az időben is. Akárha mesebeli lenne.
Cicomás tornyaival, palotáival, a fényképezőgép lencséjével kimerevített, most már örökre itt maradt alakjaival. Tapinthatóan, felismerhetően együtt van, ugyanaz minden, mint a mai Budapesten, s mégsem a mi városunkat látjuk, hanem egy délibábot.
Álmainkban ilyen tágasak, üresek, napsütöttek az utcák, hibátlanok a házfalak, épek a gipszfüzérek és a gipszangyalok, villogóak az ablakok és a kirakatok, lomboktól koszorúzottak a parkok, a sugárutak.
Azóta rájuk fújt, megtépázta őket, sokat egyszerűsített, alakított rajtuk a történelem. -
-
Budavár hadiépítészete
0Budavár hadiépítészetének történelme elválaszthatatlan egységgé kovácsolódott össze hadidicsőségekkel és tragédiákkal vegyes hadtörténelmével. Jó vagy rossz sorsa sokszor évszázadokig is megpecsételte az ország és a magyar nép sorsát. Véráztatta földjén végighömpölygő harcok pusztításai nyomán mindig új élet fakadt, de egyben formálódott vagy változott a vár képe is. Budavárának erődített magaslata, e stratégiailag egyik legfontosabb pont valóban az ország szíve s vesztett csaták során halálos ájultságba esett nemzetünk vérkeringésének megindítója.
-
-
Buddha tenyerén
0Összeállította Steinert Ágota, az utószót írta Simon Zoltán. Ez a kötet egy a 2000 példányból, ami a Helikon Könyvbarátok Köre tagjai számára készült.
-
Bujdosó könyv
0„Maradjon fenn könyvemben az, ami velünk vész el: egy halálra szánt faj legboldogtalanabb nemzedékének kínja és becsülete. És lássák meg benne az utánunk jövők, hogy a megpróbáltatások esztendejében mi sajgott át a némaságra ítélt, elgyötört, vérig alázott magyar lelkekben.
Legyen a Bujdosó könyv a fájdalom könyve. Mialatt írtam, találkozni akartam benne azokkal, akik testvéreim voltak a közös szenvedésben. És ebben a könyvben velük akarok maradni még akkor is, mikor már sem ők, sem én nem fogjuk többé látni az új magyar tavaszokat.” (A szerző) -
-
-
Bukovinai székely népmesék III.
0Palkó József (Lüle Jóskacska), Kovács (Ráfi) Péter, László Györgyné (Pius Gyurkáné), Derék (Jádri) Károly meséi.
-
Bukovinai székely népmesék IV.
0Sebestyén Lörinc (Sándor Lajos), Domokos Imre, Sebestyên Antal (Diszke Pál Anti), Csiszer Antal, Jakab (Pulic) Ferenc, Farkas Lajos, Szentes Mátyás, Molnár Antal (Ádám Ferenc Anti), Erős Jákobné (Zájc Mári), Szentes Mátyásné (Palkó Mari), Fábián Józsefné (Zájc Mári), Sebestyén Ádámné (Kozma Emma), Juhász Barabásné (Daradics Anna), Rózsa (Ranc) Lajosné (Juhász Márta), Sebestyén (Bada) Ferencné (Kelemen Borbála), Burus Péterné (Román Brigitta), Faragó Jánosné (Illés Brigitta), Márton Antalné (Szöts Anna), Erős Albertné (Bece Katalin), Kerekes Márton, Lőrincz Imre, Péter Lajosné (Kató Erzsébet), Fazekas Zakariásné (Péter Mária), Székely Péterné (Kasler Ágota), Zsók Jánosné (Kasler Ilona) meséi
-
Bulgária története
0Tartalom:
Az előzmények
A kezdetek
A nagyság útján
Hanyatlás és rabság
Új fény és új árnyék
Iga alatt
A megújulás
Szabadság vagy halál
Az alkotmánytól az egyesülésig
Új erők
Viharos évek
A háborúk kora
A forradalmak kora
Csalódások és remények
A diadalmas felszabadulás
Tájékoztató irodalom -
-
Büntetlenek
0A szerző regényében arra keresi a választ, hogy miért kezdődik el egy bűnözői karrier kamaszkorban. A regény hőseinek sorsa rámutat az egyéni tragédiák hátterében rejlő egyre mélyebb és elviselhetetlenebb szociális válságra. Borbély László író évekig gyűjtött anyagot regényéhez: tanárokkal, pszichológusokkal, szociális munkásokkal, rendőrökkel, sportedzőkkel és bűnözőkkel beszélgetett, míg kialakította drámai mondanivalóját, amely egyben társadalomkritika is.
-
-
Bűntett és büntetés Magyarországon a XVIII. század utolsó harmadában
0Történelmi múltunk jeles napjairól ma már sokat tudunk; annál kevesebbet az „ünnepeket érlelő” hétköznapokról, a szürkének nevezett tömeg, a nép életéről. Arról az életről, amelyről oly sajátosan, de híven vallanak az elkövetett bűnök és az elszenvedett büntetések. A szerző, a felvilágosult abszolutizmus időszakának kiváló kutatója a korabeli rabtabellák alapján ad lenyűgözően érdekes képet a XVIII. század végi bűnesetekről s az igazságszolgáltatás korántsem egységes és következetes működéséről. Megtudhatjuk, kik és miért „időztek” hosszabb-rövidebb ideig a megyék vagy városok börtöneiben, milyen bűn-cselekmények voltak a leggyakoribbak, hogyan változott vidékenként egyes bűntettek megítélése, a büntetések módja és mértéke.
Ez az alapvető jelentőségű munka szinte egyedülálló vállalkozás a magyar jogtörté-netírásban. Olyan könyv, melyet haszonnal és élvezettel forgathat szakember és laikus egyaránt. -
Buñuel-napló
0Luis Bunuel a film történetének legnagyobb provokátora. A hispán hagyomány és a francia szürrealizmus egyaránt meghatározta pályáját. A személyes erkölcs Istennel feleselő komor szépsége érdekelte. Középkori vallási mítoszok és eretnekségek, a modern kor kegyetlensége, külső és belső polgárháborúk álomképei népesítik be képsorait. Bikácsy Gergely „Bolond Pierrot moziba megy” című francia filmtörténetéből ismert szubjektív hangvétele új könyvének is sajátos értéke. E könyv valóban napló: a rendező minden fontos filmjének alapos elemzése megtalálható benne, de szabálytalan, csak az emlékek belső logikájának engedelmeskedő, olykor érzékenységeket is sértő írás. Fejezeteiben az „álomvalóság”, Bunuel életének és mozijának abszurd jellege tükröződik. Bikácsy mozinaplója elsősorban a nagy rendező istentagadó és istenkereső gúnykacajára figyel. „Bunuel nevetése helyteleníti a rosszal teli létező világot, de a létező világ magyarázhatatlan abszurdumát harsogó örömmel fogadja. Erről már érdemes filmet készíteni… és érdemes könyvet írni”- mondja a szerző.
-
Bűnvádi eljárások az Újszövetségben
0Jézus szenvedéstörténetének és Szent Pál életútjának főbb eseményeit a jogász nézőpontjából kísérhetjük nyomon a könyv lapjain, mely az első magyar nyelvű mű e tárgykörben. A szerző a zsidó és a római jog forrásait elemezve tudományos igénnyel, de mégis közérthető stílusban tárja elénk a történelmi események vallási, politikai és elsősor-ban jogi hátterét. Az első rész választ ad többek között arra a kérdésre, hogy halálra ítélhette-e a zsidó főtanács Jézust, miért kellett az ügynek a római helytartó elé kerülnie, s milyen szabályok szerint járt el Pilátus. A második részből pedig megtudhatjuk, hogy milyen hatást gyakorolt Szent Pál gondolkodásmódjára a római jog fogalomrendszere, milyen szabályokat követtek a Pállal szemben eljáró magistratusok, s hogyan folyhatott le az apostolfejedelem két római pere. A könyv amellett, hogy közelebb visz bennünket Jézus és Szent Pál személyéhez sok érdekes információt közöl az ókori világról, a Római Birodalom különböző jogállású lakóinak életéről.
-
-
Bús düledékeiden
0A megszámlálhatatlan pusztítás után épen maradt, s egykorvolt szépségüket sokszor már csak részleteikben sejtető ódon várak, kastélyok kőfalai és legendavilága az évszázadok súlya alatt görnyedve próbálnak gátat vetni a feledés homályának. Vajh, ha a kövek beszélni tudnának! A várfalak kövei bizonyosan megszólalnának, és mesélnének a mai kor emberének azokról a letűnt korokról, a dicsőséges és olykor balsorstól vezérelt időről, melyek során a csatazajtól hangos várak a nemzeti fennmaradás öntudatos bástyái voltak. De sajnos a kövek némák! Ezért próbáljuk meg a lehetetlent, helyettük megszólalni, elmondani üzenetüket és közreadni a vidék várainak, kastélyainak, kúriáinak, palotáinak históriáját.
-
-
Búza nélkül
0Mi lehet az oka annak, hogy 50 évvel ezelőtt mindenki jóval karcsúbb volt, mint manapság? A neves kardiológus, dr. William Davis több évtizedes klinikai tapasztalataira alapozva állítja, az ok nem a lustaságban, még csak nem is a mértéktelen habzsolásban keresendő. A világ legnépszerűbb gabonája, a búza a felelős az elhízásért és az egészségügyi panaszokért, kezdve a bőrproblémáktól egészen a magas vércukorszintig. Dr. William búzamentes diétával elért eredményei megdönthetetlen érvekkel támasztják alá a provokatív tényt: alapvető gabonanövényünk és a belőle készült termékek – beleértve az egészségesnek tartott teljes kiőrlésű árucikkeket is – a világ legkárosabb élelmiszerei. Ha egyelőre nehéz is elképzelni az almás pitét liszt nélkül, a szerző által javasolt étrend a gyakorlatban is bizonyította már a létjogosultságát, egyszerre kínálva megoldást a reménytelen fogyókúrákra és korunk legfontosabb egészségügyi problémáira. A nagy sikerű könyv több mint 2 millió példányban kelt el világszerte, és hosszan szerepelt a New York Times bestsellerlistáján.
-
-
Camino
0Shirley MacLaine csaknem három évtizede kezdett merész vállalkozásába, hogy megossza olvasóival a világ spirituális értelmezése terén szerzett tapasztalatait. Mondanivalójának elevenségét és érdekességét bizonyítja, hogy sikerkönyvei – Találd meg önmagad, Játék az élet, Benső útjaimon – a mai napig számtalan olvasót vonzanak. Legújabb könyve, a Camino minden eddiginél különlegesebb. Egy utazás történetét mondja el: két névtelen, kézírásos levéllel kezdődött, melyek arra ösztönözték Shirley-t, hogy járja végig a Santiago de Compostela-i zarándokutat. A történelem során számtalan híres zarándok érkezett ide egész Európából. Ez egy ősi – és a hagyomány szerint varázslatos – zarándokút. Assisi Szent Ferenctől és Nagy Károlytól kezdve Ferdinánd királyon és Izabella királynőn át Dantéig és Chaucer-ig sokan vállalkoztak a csaknem 500 mérföldes út megtételére. Shirley számára a Camino nem csak szellemi, de fizikai kihívást is jelentett. Valóban rendkívüli teljesítmény egy hatvanas éveiben járó nő részéről, hogy napi húsz mérföldet gyalogolva harminc nap alatt teljesíti az erőt próbáló feladatot. Ám még ennél is meghökkentőbb a szellemben és lélekben megtett út, amely évezredekkel korábbra, elmúlt életeken át nyúlik vissza egészen az univerzum keletkezéséig. A rendkívüli intelligenciával, kíváncsisággal és melegséggel megáldott, s az önnön tapasztalati körén kívül eső emberek és helyek iránt kivételesen nyitott Shirley MacLaine írása az elme és a szív páratlan képességeit tükrözi. A Camino titokzatos energiája révén megmutatkozó felismerések mérlegelése és boncolgatása közepette végigjárja a Compostelába vezető utat, amely fokozatosan egyetemes úttá, a lélek utazásává alakul. Lélegzetelállító látomások és felismerések segítségével Shirley megérti a világegyetem jelentését, benne Atlantisz és Lemúria ősi civilizációjának titkait, bepillantást nyer az emberi genezisbe, a nemi különbségek és a szexualitás lényegébe, meglátja a magasabb szintű szeretet ösvényét.
-
Candide vagy az optimizmus
0Tragikus és mulatságos kalandok során járja be Candide a világot (még Eldorádóba is eljut), hogy gyötrelmes megpróbáltatásai végén feltegye a kérdést: igaza volt-e tanítómesterének, Panglossnak, aki azt vallotta, hogy ez a világ a lehetséges világok legjobbika? Ha csakugyan így van, vajon miért annyi a nyomorúság, mire való a háború meg az inkvizíció, a vakhit meg a nyomor? S mit tehetünk ellenük?
-
Canterbury mesék
0Geoffrey Chaucer főműve, a Canterbury mesék 24 verses elbeszélést tartalmaz – Boccaccio Dekameron-jának mintájára. A keretelbeszélés szerint 30 zarándok tart Canterburybe. Úgy tervezik, hogy a hosszú út folyamán történetekkel fogják szórakoztatni egymást.
-
-
Capote
01988-ban, négy évvel Truman Capote halála után jelent meg először Gerald Clarke könyve, és tizenhárom héten át vezette a sikerlistákat. Az amerikai irodalom történetében még soha egyetlen író életrajza sem váltott ki ilyen tömeges érdeklődést, s ennek magyarázata Truman Capote írói karrierjének, sorsának, sikereinek és kudarcainak különös drámaiságában rejlik. Nagy történet, nagyszerűen megírva – nemcsak egy élet aprólékos rekonstruálása, hanem hasonló „tényregény”, a tragédiához vezető összetett belső motívumok feltárása, mint amilyen Capote főműve, a Hidegvérrel.
Egy alacsony, madárhangú fiú az 1940-es évek közepén publikált néhány elbeszélést New York-i folyóiratokban, s egyszeriben kinevezték csodagyereknek, az új amerikai próza üdvöskéjének. Más idők jártak akkor: az amerikaiak még sokkal többet olvastak, akár egyetlen elbeszélés is „esemény” lehetett, az izgalmas írók igazi sztárok voltak – bulvárlapok lesték minden lépésüket. És Capote izgalmas volt: gyermekien szép és pimaszul rámenős – valósággal elcsábította a fényképezőgépet és az olvasókat.
Jöttek a finom, artisztikus kisregények – a Más hangok, más szobák, A fűhárfa, az Álom luxuskivitelben –, amelyekben Capote főként alabamai gyerekkorának élményeit fogalmazta meg, magányát, lelki gyötrelmeit, homoszexualitásának vállalását, de az igazi nagy témát még nem találta meg. Különös őszinteségével, bravúros, érzéki stílusával már rabul ejtette az olvasókat, s az amerikai társasági élet és kultúra legnagyobb alakjaival barátkozhatott Tennessee Williamstől kezdve Marilyn Monroe-ig, de tudta, hogy még meg kell írnia az „amerikai nagyregényt”. Neki, és nem másnak. Emésztő becsvágy élt benne – sikerre, hírnévre, pénzre vágyott; bár mindezek mögött talán nem volt más, mint a vágy, hogy elismerjék és szeressék, mert ezt a szeretetet anyjától és apjától sohasem kapta meg.
És aztán jött a nagy téma – egy kansasi kisvárosban hidegvérrel meggyilkoltak négy embert –, a hosszú éveken át tartó kutatás, a rengeteg beszélgetés a két gyilkossal (egyikben Capote szinte önmaga sötét felét találta meg), majd az addigra már Amerika-szerte hisztérikusan várt regény megjelenése, az óriási népszerűség, a rengeteg pénz és aztán az alkohol és a kábítószerek, az írói hanyatlás… Truman mindent elért, amire vágyott, de van, amikor ez is kevés. Ennek a lelki drámának a regénye Gerald Clarke könyve. -
-
-
Cayce a reinkarnációról
01923. augusztus tizedikének forró délutánján az Ohio állambeli Dayton egyik szállodai szobájában Edgar Cayce, a híres amerikai látnok élete legmegrázóbb sokkjára ébredt hipnotikus álmából. Amikor ugyanis Cayce, a hithű, ortodox, protestáns visszahallotta saját, gyorsírója által feljegyzett szavait, egyre fokozódó rémülettel szerzett tudomást arról, hogy a reinkarnáció törvényét egyértemű nyomatékkal elvitathatatlan ténynek nevezte. Első ijedtségében azt hitte, hogy a gonosz erői hirtelenében megkaparintották s magatehetetlen eszközükké tették a tudatalattijában rejlő, tisztánlátó képességeket. Ekkor már húsz éve diagnosztizált és gyógyított hipnotikus álmában megjelenő úgynevezett „fizikai igazlátások” segítségével, de arra még sohasem kérték, hogy az okkultizmus tiltott területére merészkedjék. Amint azonban egyre több és több tapasztalatot szerzett kliensei előző életei és jelenlegi sorsa összefüggéseiről, kénytelen volt belátni, hogy a reinkarnáció valóban vitathatatlan tény. Ez a kötet húsz év igazlátásaiból közöl részleteket, amelyek nem annyira fizikai, mint inkább lelki, életvezetésbeli kérdésekkel foglalkoznak. Csupa mélyen gyökerező probléma kerül mikroszkóp alá annak fényében, amit Cayce az illető személynek a földön eltöltött előző életeiből származó „karmikus mintájának” nevezett. A léleknek az a feladata a földön, hogy egymást követő újraszületéseivel kiegyensúlyozza a pozitív és a negatív karmikus mintákat azáltal, hogy önző késztetéseit visszaszorítja, alkotó erőit pedig kibontakoztatja. Ez a könyv egyszerű és közérthető nyelven ismertet néhányat a Cayce feljegyzésekben szereplő igazlátásokból. Különös és izgalmas történetek ezek: hozzásegíthetik az olvasót egy olyan gyakorlati életfilozófia elsajátításához, amely a „karmikus mintákkal” is számolva eligazít a mindennapi élet nehézségeiben.
-
Cégérek
0A cégér: a vendégfogadók, iparosok, boltosok megkülönböztető és hívogató jele mint téma egyaránt tartozik a művelődéstörténethez, az ipartörténethez, az iparművészethez és a népművészethez. Csatkai Endre Kossuth-díjas, a művelődéstörténet érdemes kutatója ebben a posztumusz művében színesen, kellemes elbeszélő hangon mutatja be a régi magyarországi iparos- és kereskedővilág e hangulatos emlékeit; sok érdekes adalékot közöl erről az életről, a kereskedelem, az ipar reklám módszereiről, a szokásokról, amelyek létrehozták ezeket a ma gyakran hieroglifaként ható jeleket. Megmagyarázza az összefüggéseiből kiszakított, sokszor szürreálisnak látszó formák, alakzatok egykori funkcióját, egy-egy figura kialakulásának történetét. Ezek a legkülönbözőbb anyagokból, fémből, fából, posztóból, vesszőből megmintázott tárgyak vagy festett képek minden esetben bizarr hatást keltenek. Hol naiv-népies hangon szólnak, hol magas mesterségbeli tudásról tanúskodnak. A kötetet 60 fekete-fehér és 9 színes kép illusztrálja.