-
-
Turista bál
012 000 FtHogy miért nehéz megírni az EKE történetét vagy miért tanakodunk sokszor napokig egy-egy kérdés fölött? Ennek több oka is van. Először is, az EKE egy mozgalom, amelynek kialakulásához számos előzményt is ismerni kell. Nem egyszerűen létrejött és kész, hanem egy felismerés, egy fejlődés eredménye, egy válasz az akkori kor kihívásaira. Európa-szerte elindulnak a turistamozgalmak. Magyarországon az egyleti közjog 1873-ban kezdett kialakulni, s amint a törvényes rendelet megszületett, zászlót bontott a Magyarországi Kárpát Egyesület is. Erdélyben a szász természetjárók mozgolódni kezdtek német, svájci és osztrák mintára. A partiumi magyar turistaszervezetek is megalakulnak, a boldog békeidőkben mindenki építkezik, s az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) javaslatára 1891-ben létrejött az EKE is. Komoly előkészületek előzték meg az EKE megalakulását. Az EMKE vezetősége pákéi Sándor Józsefet egyhónapos tanulmányútra küldte a Magas-Tátrába. Nem volt menedékház, üdülőtelep, turistaösvény, pihenőhely vagy kilátótorony, amelyet ne látogatott volna meg, végigtanulmányozta az egyesületi szabályzatokat, kitanulta a szervezeti élet minden csínját-bínját. Hazatérve felépítette az egyesületet. Osztályokat hozott létre, igyekezett lefedni a teljes Erdélyt. Minden mozgalomnak az élén akkoriban az értelmiség, az arisztokrácia állt. Ők tették a természetjárást szervezett sporttá. Az EKE első elnöke gróf Bethlen Bálint lett, egy lelkes, buzgó, keménykezű vezér, szívélyes és megnyerő modorú, széles látó- és még szélesebb ismerőskörrel rendelkező személy. Sokan mondják ma is, hogy az EKE az erdélyi arisztokrácia játékszere volt. A nagy kirándulások és a menedékházak építése mellett bálokat, mulatságokat, falusi ünnepségeket szerveztek, na de így ünnepeltek akkor, ez volt a közösségi élet. Nem volt televízió, rádió, a közösségek egészségesen működtek, nem ritka, hogy egy-egy túrára elment az egész falu, 300-an, 400-an vonultak fel a hegyre, ha kellett, szekerekkel vitték az ételt, italt. Az elnök révén a menedékházak építéséhez segélyeket adott a kormány, s az EKE kiadványait minden állami intézmény megrendelte, mert bizony, már az első perctől kezdve kiadványokban is gondolkoztak, mint ahogy felkarolták a fürdők és a borvizek ügyét is. Ötéves fennállását a millennium évében ünnepelte, ekkor szervezte meg az első néprajzi bálját, s a kolozsvári régi Nemzeti Színház összes terme zsúfolásig megtelt az erdélyi társadalom színe-javával. 34 osztály, 6000 tag, 18 menedékház fémjelezte a fiatal EKE-t, s a taglétszám egyre nőtt. Így nem csoda, hogy minden erdélyi híresség, kutató, egyetemi tanár, felfedező, néprajztudós, író, költő, újságíró, lelkész stb. valamilyen úton-módon kötődött az EKE-hez: Radnóti Dezső, dr. Herrmann Antal, dr. Hankó Vilmos, Téglás Gábor, dr. Purjesz Zsigmond, Merza Gyula, Csató János, Szádeczky-Kardoss Lajos, Gyárfás Győző, Czárán Gyula, Nyárády Erazmus Gyula, Miháltz János, Réthy Dezső, dr. Ruzitska Béla, dr. Urmánczy Nándor, Hangay Oktáv, dr. Czirbusz Géza dr. Szádeczky-Kardoss Gyula, dr. Roska Márton, dr. Balogh Ernő, dr. Cholnoky Jenő, Orosz Endre, Reményik Sándor, Áprily Lajos, dr. gr. Logothetti Oreszt, dr. Páter Béla, dr. Tavaszy Sándor, dr. Balogh Ernő, Vámszer Géza, Xántus János, dr. Tulogdy János és még hosszú a sor. Idegen nyelvű kiadványok, külföldi bizottság, idegenforgalmi osztály népszerűsítette Erdélyt és az egyesületet. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy az Erdélyi Kárpát-Egyesület zászlójáról maga Erzsébet királyné köszöntötte a lelkes turistákat, az egyesület védnöke pedig József főherceg volt. És az sem csoda, hogy 1902-ben, közvetlenül a Ferenc József Tudományegyetem főépülete és a Mátyás szobor leleplezése után Kolozsváron felavatták a Kárpát Múzeumot Mátyás király szülőházában. A színvonalas, modern múzeum egyúttal az EKE székháza is volt. Pezsgő egyesületi élet. Ezt mondhatnánk, ha három szóval kellene kifejezni az EKE működését. Ha egy szóval, akkor: szakmaiság. Ezt bizonyítja, hogy a Kárpát Múzeum fennállásának 25 éves évfordulóján a külföldi testvérintézmények Berlinből, Münchenből, Grenobleből, Késmárkról, Oslóból és Budapestről baráti üdvözletekkel és jókívánságaikkal keresték fel az egyesületet. És ezt bizonyítja a sok rendkívül magas szintű kiadvány, könyv, album, amelyeket az évek során az EKE küldött nyomdaprés alá. És igen, az alapszabályában megjelent a természetvédelem is: „a turistaegyesületnek természetvédőnek kell lennie”. Foglalkozott kihalófélben lévő növényekkel, állatokkal, ajánlásokat fogalmazott meg a természeti értékek megvédése céljából. Mindezek mellett jelzéseket festettek, néprajzi bálokat szerveztek, járták a természetet. Nagyon szerteágazó tevékenységet folytattak az EKE-tagok, így hiába foglalkozott az egyesület múltjával annyi neves történész, a teljes múltat rekonstruálni lehetetlen vállalkozás, hisz az államosítás után például a Kárpát Múzeum teljes anyaga más kolozsvári múzeumokhoz került: „nem kutatható, mert még nincs leltárba véve” – utasítottak el pár évvel ezelőtt. Iratok, jegyzőkönyvek hiányában pedig csak újságcikkekből, szájhagyományból tudunk ezt-azt összerakni
-
-
Turisták lapja XLVIII. évfolyam 1936
02 500 FtAz első hivatalosan szervezett hazai turista alakulat, a világ hetedik turista klubja, a Magyarországi Kárpátegylet 1873-ban alakult meg Tátrafüreden. Már az alakuló közgyűlésükön kimondták, hogy működésükről évente egy-egy évkönyv formájában számolnak majd be, és ezt az elhatározást tartva 1874-ben ki is adták az elsőt. Viszont „az évkönyvrendszer a fejlődő turistaszellem megnyilvánulásával járó igények kielégítésére egészségesnek nem bizonyulván, rövidebb időközökben megjelenő lapra volt a turistaközönségnek szüksége”. A Magyarországi Kárpátegyesület (MKE) Budapesti Osztálya az 1888. december 28-án történt második megalakulásakor „működése egyik legfőbb tényezőjéül s eszközéül egy turistalap megindítását tekintette, amelynek hiánya hazánkban nagyon érezhető volt”. Az új választmány első ülésén eldöntötte, hogy a „turistaság és a honismeret terjesztésére” kiad egy folyóiratot. Vállalkozásukat teljes siker koronázta: a Turisták lapja első száma dr. Téry Ödön és dr. Thirring Gusztáv szerkesztésében 1889. február elején jelent meg. 1891-ben a Budapesti Osztály kivált az MKE-ből, és Magyar Turista Egyesület néven önálló szervezetként folytatta munkáját, így a Turisták lapja kiadását is. A leghosszabb ideig azonos néven megjelent magyar turista folyóirat a több mint fél évszázada alatt „hatalmas missziót végzett a magyar turistairodalomban. Feltárta hegyvidékeinket, ismertette azok turistaértékeit és ezzel elszórta a lekekben a turistaságnak apró magvait, amelyek ma már szemünk előtt terebélyes fákká nőttek.”„Lapunk programmja marad a régi, azaz a turistaságnak hazánkban – annak javára – való fejlesztése és terjesztése. Törekvésünk oda terjed, hogy a lap keretét kibővíthessük s hogy az eddigi honismertető tendenczia fenntartása mellett a gyakorlati turistaságot is kiváló figyelemben részesítsük. Ezért külön rovatokat nyitunk a hazai közlekedésügynek, az elszállásolásnak, a kalauzügynek, turistai építkezéseknek, átjelzéseknek s a már 3 évvel ezelőtt közölt Kirándulók Kalauzát folytatjuk, hogy annak rendszeres közlésével megbízható és teljes hazai turistakönyv alapját megvessük, aminek hiányát már oly régóta érezzük. Kiváló figyelemmel fogjuk kísérni a hazai és a külföldi turistaegyesületek működését s általában a turistaság körébe vágó minden mozzanatot. Végül igyekezni fogunk, hogy képmellékleteink is minél számosabbak és sikerültebbek legyenek.” – írták 1892-ben. Képein, érzékletes leírásain keresztül a hazai tájak mellett a világ számos országának turisztikai értékei elevenednek meg, egy akkor még a maihoz képest romlatlan természeti és kulturális környezet örök szépségei tárulnak a mai olvasó elé.
-
Turisták lapja XXXIV. évfolyam 1922
04 500 FtAz első hivatalosan szervezett hazai turista alakulat, a világ hetedik turista klubja, a Magyarországi Kárpátegylet 1873-ban alakult meg Tátrafüreden. Már az alakuló közgyűlésükön kimondták, hogy működésükről évente egy-egy évkönyv formájában számolnak majd be, és ezt az elhatározást tartva 1874-ben ki is adták az elsőt. Viszont „az évkönyvrendszer a fejlődő turistaszellem megnyilvánulásával járó igények kielégítésére egészségesnek nem bizonyulván, rövidebb időközökben megjelenő lapra volt a turistaközönségnek szüksége”. A Magyarországi Kárpátegyesület (MKE) Budapesti Osztálya az 1888. december 28-án történt második megalakulásakor „működése egyik legfőbb tényezőjéül s eszközéül egy turistalap megindítását tekintette, amelynek hiánya hazánkban nagyon érezhető volt”. Az új választmány első ülésén eldöntötte, hogy a „turistaság és a honismeret terjesztésére” kiad egy folyóiratot. Vállalkozásukat teljes siker koronázta: a Turisták lapja első száma dr. Téry Ödön és dr. Thirring Gusztáv szerkesztésében 1889. február elején jelent meg. 1891-ben a Budapesti Osztály kivált az MKE-ből, és Magyar Turista Egyesület néven önálló szervezetként folytatta munkáját, így a Turisták lapja kiadását is. A leghosszabb ideig azonos néven megjelent magyar turista folyóirat a több mint fél évszázada alatt „hatalmas missziót végzett a magyar turistairodalomban. Feltárta hegyvidékeinket, ismertette azok turistaértékeit és ezzel elszórta a lekekben a turistaságnak apró magvait, amelyek ma már szemünk előtt terebélyes fákká nőttek.”„Lapunk programmja marad a régi, azaz a turistaságnak hazánkban – annak javára – való fejlesztése és terjesztése. Törekvésünk oda terjed, hogy a lap keretét kibővíthessük s hogy az eddigi honismertető tendenczia fenntartása mellett a gyakorlati turistaságot is kiváló figyelemben részesítsük. Ezért külön rovatokat nyitunk a hazai közlekedésügynek, az elszállásolásnak, a kalauzügynek, turistai építkezéseknek, átjelzéseknek s a már 3 évvel ezelőtt közölt Kirándulók Kalauzát folytatjuk, hogy annak rendszeres közlésével megbízható és teljes hazai turistakönyv alapját megvessük, aminek hiányát már oly régóta érezzük. Kiváló figyelemmel fogjuk kísérni a hazai és a külföldi turistaegyesületek működését s általában a turistaság körébe vágó minden mozzanatot. Végül igyekezni fogunk, hogy képmellékleteink is minél számosabbak és sikerültebbek legyenek.” – írták 1892-ben. Képein, érzékletes leírásain keresztül a hazai tájak mellett a világ számos országának turisztikai értékei elevenednek meg, egy akkor még a maihoz képest romlatlan természeti és kulturális környezet örök szépségei tárulnak a mai olvasó elé.
-
-
-
-
-
-
Turisták lapja. XXXIX. évfolyam
04 000 FtXXXIX. évfolyam, 1-12. szám egybekötve.
76 képpel, 2 rajzzal, 1 alaprajzzal és 6 műmelléklettel. -
Turisták lapja. XXXVIII. évfolyam
03 000 FtXXXVIII. évfolyam, 1-10. szám egybekötve.
Az öt műmelléklettel együtt összesen hatvannégy fényképpel és tizenhárom rajzzal. -
-
Turistaság és alpinizmus XXI. évfolyam 1931
04 000 FtA Budapesti Egyetemi Turista Egyesület kiadásában, Vigyázó János szerkesztésében 1910-ben jelent meg először az időszak legfontosabb turisztikai egyesületeinek közös lapja, a Turistaság és alpinizmus . A BETE mellett a Budapesti (Budai) Torna Egylet Turista Osztálya, a Dunántúli Turista Egyesület, a Magyarországi Kárpát Egyesület, a Magyar Sí Klub, a Mecsek Egyesület és a Sportkedvelők Köre Turista Osztályának (később még további egyletek csatlakoztak ehhez a névsorhoz) hivatalos lapjaként 25 évfolyamot megélt folyóirat a kor legszínvonalasabb havonta megjelenő turisztikai kiadványa volt. Az új, friss szellemet képviselő újság hamar népszerű lett, több egyesület is hivatalos lapjának választotta, és szerzői között rendre megjelentek a turista és a hegymászó irodalom elismert jelesei. Az első három évben a BETE volt a lap kiadója, de mivel az egyetem, amelynek a rendelkezésükre bocsájtott helyiségében működtek, nem nézte jó szemmel ebbéli tevékenységüket, megalakították az azonos nevű kiadót. A társszerkesztők időnként változtak, de a főszerkesztő mindvégig Vigyázó János, a vállalkozás fő részvényese maradt. A konkurencia tevékenységének köszönhetően 25 megjelent évfolyam után a kiadó 1934-ben megszüntette a lapot. Élvezetes túraleírásai, páratlan fényképei, kiváló illusztrációi tágabb hazánk és bolygónk természeti környezetének még eredeti, romlatlan állapotának lenyomatát őrzik egy olyan időszakból, amikor a turizmus még nem vált a nagy tömegek mindennapi tevékenységévé.
-
-
Turistaság és Alpinizmus. XI. évf. (1921)
012 000 FtMagyar Turista Szövetség és a Magyar Sí Szövetség hivatalos lapja
-
Turistaság és Alpinizmus. XXIII. évf. (1933)
012 000 FtMagyar Turista Szövetség és a Magyar Sí Szövetség hivatalos lapja
-
Turmixok, koktélok és gyümölcsitalok
03 600 FtA könyv több mint 160, csábítóbbnál csábítóbb turmix és gyümölcsital, különösen egészséges zöldséglé, tejes shake, fagylaltos finomság és klasszikus koktél receptjét mutatja be. Ismerteti az italköltemények készítéséhez használt eszközöket és a lehetséges lékészítési módszereket, az italokhoz szükséges alapanyagokat: a gyümölcsöket, a zöldségeket, a fűszernövényeket és a különféle táplálékkiegészítőket. Részletesen bemutatja az egyes anyagok egészségére gyakorolt hatását, kitérve a vitamin- és ásványi anyag-tartalomra is. A több mint 600 csodálatos fényképpel illusztrált könyv lépésről lépésre bemutatja az italok elkészítését.
-
Túró a sütés-főzéshez
0650 FtA túrót kedvelők kis könyve tele van fortélyos, finom receptekkel, amelyek mindig sikerülnek is.
Négy fejezetben ismerteti a túróból készített ínyenc-falatokat, könnyű önteteket, ebédre készíthető fogásokat, az édes és pikáns süteményeket.
Aki sütés-főzéshez még nem használt túrót, örülni fog ennek a receptgyűjteménynek. -
Turóc megye kialakulása
01 200 FtTörténetirodalmunkban legutoljára, 1882-ben, Pesty Frigyes foglalkozott „A magyarországi várispánságok története” c. művében Turóc megyének Árpád-kori szervezetével, hetedfél oldalon azonban csak a kiadott anyag adatainak kronológiai rend szerinti egyszerű regisztrálására szorítkozott. Az ő várispánsági elméletéhez ez a fejezet egy példa volt mindössze, egyebet nem is akart nyújtani, a fejlődés ismerete talán nem is érdekelte. Az a négy évtized, amely könyvének megjelenése óta eltelt, természetesen nem maradt hatás nélkül történetirodalmunk, különösen gazdaság- és társadalomtörténeti irodalmunk fejlődésére. Történetírásunk ilyen irányú fejlettsége tette lehetővé, hogy ma már Pestynél több szempont értékesítésével vizsgálhassuk meg a felvetett kérdést. Feladatunkat azonban annyiban általánosítottuk, hogy nem szorítkoztunk vizsgálódásunkban csak a Turóci-fennsíkra, hanem iparkodtunk ezen speciális kérdés részletes ismertetése kapcsán mennél több, az általános fejlődés megrajzolásához értékesíthető tanúságot levonni, ahhoz mintegy adatokat szolgáltatni. Különben a legjelentékenyebb előnyt talán az a körülmény nyújtotta, hogy az oklevelekben immár gazdagnak nevezhető XIII. században olyan kezdetleges fejlődési fokokat vizsgálhattunk, amelyeken más déli területek jóval korábban mentek keresztül, amikor az oklevelek használata még nem volt elterjedve.
-
-
Turulmadár az Akropoliszon
01 200 FtAz antológiában helyet kapott írások többségét hajthatatlan eszmei radikalizmus hatja át. Ahhoz, hogy az olvasó együtt rezonáljon velük, nem kell más, csak szabad szellem, tragikus lélek és lázadó szív. És ez épp elég. Akkor viszont úgy érezheti, „mintha előfutár lenne, aki tudja, hogy a holnap vagy a holnapután élcsapatához tartozik” (Mircea Eliade). Statisztikailag mérve, az Új Jobboldal rovat 28 szerzőt és 174 cikket jelentett a Magyar Demokratában, 243 oldalon, 120 lapszámban, 28 hónapon keresztül, 2002. június 13. és 2004. október 14. között. Ami a tartalmi mérlegünket illeti, noha nemo judex in propria causa, mindenképpen érdemünknek tudhatjuk be, hogy számos olyan témát, fogalmat és nevet hoztunk köztudatba, amelyek korábban nálunk csaknem teljesen ismeretlenek voltak. Többek között olyan fogalmakat, mint autentikus európaiság, etnocivilizációs patriotizmus, Konzervatív Forradalom, emberi-jogizmus, Egyengondolat, etnomazochizmus, éltető politeizmus, katasztrófák konvergenciája, illetve elsősorban is olyan szerzőket, mint a francia Új Jobboldal vezéralakja, Alain de Benoist, vagy másik nemzetközi prominense, Guillaume Faye, akik rendszeresen feltűntek írásaikkal. Ez alkalommal a rovatban publikáló hazai szerzőktől válogattunk, egyfajta „hungaricumként” jelenítve meg hozzájárulásukat ehhez a jellegzetesen európai és európaiságát komplexusok nélkül felvállaló gondolatiskolához.
-
Tűz és Jég
03 600 FtImmár megkerülhetetlen tény, hogy a globális klímaváltozást mi idézzük elő. Ám ez nem azt jelenti, hogy nélkülünk a Föld éghajlata ideális nyugalmi állapotban maradna. Bolygónk évmilliárdok óta kering a Naprendszer lakható övezetében, de a leheletfinom egyensúly tűz és jég között valójában imbolygó kötéltánc: az éghajlat mindig is a „melegház” és a „hűtőház” állapota között ingadozott. Reidar Müller lenyűgöző könyve végigvezet bennünket ennek a kozmikus színjátéknak a felvonásain, a földtörténeti idő hatalmas távlataiból közelítve rá az emberi történelmet is befolyásoló, jelenleg is zajló változásokra. Naprakész magyarázatai megvilágítják az éghajlatunkat alakító, hol felfoghatatlanul lassú, hol drámaian gyors folyamatokat. Pontos látleletet kapunk a jelenlegi felmelegedés kilátásairól és a benne játszott szerepünkről, miközben a Föld egzotikus és vad tájain barangolva azoknak a kiváló kutatóknak a munkáját is nyomon követhetjük, akik olvashatóvá teszik az éghajlat múltját és jövőjét.
-
-
Tűzpróba
01 000 FtAz önálló Erdély születésének négyszázados fordulóján kiadta a Franklin-Társulat.
Nagy Szabó Ferenc, Gyulafi Lestár, Krauss György, Sepsi Laczkó Máté, Bocskai István, Mikó Ferenc, Biró Sámuel, egy ismeretlen szász polgár és Boros Tamás írásaiból. Bevezette Biró Vencel. -
Tuzson János 1848/49-es honvéd őrnagy élete és tevékenysége
02 000 FtTérképpel (Tuzson János honvéd őrnagy részvétele az 1848/49-es szabadságharcban)
-
Tűzzel-vassal
01 200 FtSienkiewicz nagyszerű történelmi trilógiájának első része, mely a XVII. században játszódik.
-
Tűzzel-vassal a hazáért
01 200 FtA Maderspach család története egy, a 18. század elején Magyarországra telepedett német-osztrák família közel három évszázadon átívelő históriájának tükrében mutatja be a reformkor, az 1848-49-es szabadságharc és az Osztrák-Magyar Monarchia szétesését követő honvédő harcok igaz valóját. A szívvel-lélekkel magyarrá lett, a hazájukká vált országért egymást váltó nemzedékeken át tűzzel-vassal küzdő Maderspachok békeidőben korszakos jelentőségű, ipartörténeti fontosságú gyárakat hoztak létre, ám ha kellett, fegyverrel a kézben álltak helyt osztrákok, románok, oroszok – mindenki ellen, aki kezet merészelt emelni a magyarokra.
-
Tv-javítás és hibakeresés
01 600 FtEbben a könyvben a jelenleg is gyártott és több százezer példányban működő készülékek jellegzetes áramköreinek alapján bemutatom, hogy különböző vizsgálatokkal, mérésekkel, logikus gondolkodással miként lehet a hibás áramköri elemhez eljutni kiindulva a hibajelenségtől. Külön foglalkozom a jelenleg egyre gyakrabban alkalmazott tranzisztoros és integrált áramkörös részek javítási és hibakeresési módszerével, amelyek pl. a hangrészben ma már egyeduralkodóak, de a szenzor-egység sem képzelhető el nélkülük.
-
Twist Olivér
0650 FtDickens egyik leghíresebb regényének gyerekhőse, a kis Olivér árvaházban nevelkedik, ahonnan megszökik, és egy tolvajbanda veszi védőszárnyai alá. Rengeteg viszontagság és hányattatás után végre örökbefogadja egy jószívű család, és véget vet a kisfiú testi és lelki szenvedéseinek. A regényből már számos film, sőt musical is készült, ám egyik sem pótolhatja az igazi olvasmányélményt, az érzelmektől fűtött író tárgyilagos leírását London XIX. század eleji dologházairól, a kisemmizettek és vámszedőik életéről.
-
Udvard múltja és jelene
0400 FtUdvard (Dvory nad Zitavou) nagyközség az Érsekújvári (Nové Zánky) járásban, a Kisalföldön. Dél.Szlovákia egyik legnagyobb és legrégibb települése. A 15. századtól a 19. századik város – az Udvardi Járás székhelye – volt. A történelem folyamán gyakran játszott fontos szerepet. Mint az itt végzett ásatások alkalmával feltárt leletek tanúsítják, a község és környéke az ember megjelenése óta mindkor lakott volt. A község kedvező fekvése, gazdag termőföldje megélhetést biztosított az itt lakóknak, a tavakkal-mocsarakkal tarkított határ és a Zsitva folyó pedig nemcsak hallal látta el őket bőségesen, hanem védelmet is nyújtott nekik az esetleges támadókkal szemben.
-
Udvarhely vármegye nemes családjai
03 600 FtAz 1900-as kiadás (Székely-Udvarhely, Betegh Pál Könyvnyomdai Műintézete) hasonmás kiadása.
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
