-
Reáltudományaink történetéből
0800 FtEz a jegyzet az élettelen természet tudományainak honi históriájával, vagyis a matematika, a fizika, a csillagászat, a kémia, a földtudományok és azok néhány alkalmazása történetével foglalkozik, egyben a kitér a szakkönyvkiadás magyarországi kezdeteinek bemutatására éppúgy, mint a tudományok oktatásának történetére, valamint a reáltudományok néhány vallástörténeti-filozófiatörténeti aspektusára.
-
-
Református egyház-látogatási jegyzőkönyvek 16-17. század
02 000 FtAz egyházlátogatás (cannonica visitatio) az egyházkormányzás eszköze annak ellenőrzésére, hogy a gyülekezetben a törvényes rend szerint folyik-e az élet. A Biblia beszámol arról, hogy az apostolok személyes látogatásaikkal és leveleik útján tanácsolták, intették a gyülekezeteket. Ez a tevékenység mintája lett az egyházlátogatásnak, amelynek megszilárdult rendjét a 6. századtól kezdve már megbízható források tanúsítják. Az egyházi törvények (kánonok) a püspök kötelességévé tették a vizitációt, amit évente egyszer gyakorolnia kellett, lehetőleg személyesen. A századok folyamán a részletek változtak, az alapvető szempontok azonban nem. Eszerint az egyházlátogatás célja az igaz tant megerősíteni, az eretnekségeket eltávolítani, a jó erkölcsöket ápolni, a rosszakat megjavítani, a népet intésekkel állhatatosságra buzdítani, a hívek javát szolgálni. Kötetünk a fennmaradt legkorábbi, nyomtatásban eddig meg nem jelent református egyház-látogatási jegyzőkönyveket tartalmazza.
-
Református épített örökségünk
012 000 FtA Magyarországi Református Egyház 2023 második felében átfogó kulturális és tudományos vállalkozásba kezdett. Egyházunk több mint fél évezredes története nemcsak hitbeli örökség, hanem gazdag építészeti és kulturális hagyaték is, amely generációkon át formálta közösségeink és hazánk magyarságának identitását. Ezt az értéket nem csupán őrizni: láthatóvá, hozzáférhetővé és értelmezhetővé kívánjuk tenni a szélesebb nyilvánosság számára is. Ezért indította el egyházunk a református épített örökség feltárását, rendszerezését és korszerű bemutatását célul kitűző, nagyszabású programját. A projekt nem pusztán adatgyűjtés: hidat teremt múlt és jelen között, és segít megérteni, hogyan formálta a hit és a közösség ereje a magyar református építészetet.
-
Református templom és temető a miskolci Avason
01 500 FtMiskolc város jelképéről, az „Avas-hegy” történetéről és településünk életében betöltött szerepéről egy évtizede, 1993-ban jelent meg monográfia. Negyedszáz szerző az Avas geológiájáról, növény- és állatvilágáról, műemlékeiről, az irodalmi és képzőművészeti életben történő megjelenéséről, vagy egykori vendéglátásáról éppúgy rögzítette ismereteit, mint az építész a lakótelepről, a pedagógus az iskoláról, vagy a szociológus a lakótelepi életről. A mindmáig alapmunkának tekinthető kiadványban összefoglaló írások jelentek meg a református, a zsidó, valamint a mindszenti római katolikus és evangélikus temetőkről. E kiadvány az akkor elkezdett munka kiteljesedett változatának, egy konkrét téma elmélyültebb kutatásának, az eredmények összegezésének is tekinthető. Az avasi templom és temetője, majd a későbbi korszakok templomai és felekezeti temetői – a szakmai szerkesztési szempontok adta szűk terjedelemben, de minden esetben – megjelennek az új Miskolc monográfiái köteteiben. Erezzük, hogy a temetők mindenkori világa és a mindenkori várostársadalom között szorosabb, mélyebb a kapcsolat, mint amit sikerül érzékeltetni. A monográfia is megfogalmazza annak igényét, hogy „gyökereinket” keresve, a mind mélyebbre ásás és látás nélkülözhetetlen (egyben kimeríthetetlen) forrásanyagát kínálják a kutatók számára a temetők, az érdeklődő olvasók számára pedig az ún. temetőkönyvek. Miskolc város temetőinek feldolgozását célul tűzve, 1999-ben sorozatot indítottunk. Az alkalmat a leégése utáni állapotából helyreállított Deszkatemplom felszentelése adta. A szerzők írtak a miskolci reformátusság XVI-XX. századi történetéről, a tetemvári „deszkatemplomok”-ról, s mások mellett a temetőről. A kötet szakmai arányai itt is megkívánták, hogy a város történetében kiemelkedő szerepet vállalt személyek életútját, síremlékét mutathassuk be, tehát a teljes temető áttekintésére nem volt lehetőség. 2000-ben és 2001-ben is megjelent – e sorozat második köteteként – a miskolci orthodox templomról és temetőiről, az itt nyugvó egykori jeles családok történetéről szóló kiadvány. Ez már temetőkönyvnek nevezhető abból a szemszögből, hogy minden emléket dokumentál (rajzban, fényképen, vagy írásban) és minden személyt bemutat, akinek sírkövét őrzi a templomkert.
-
Regék és mondák
0600 FtNépeink történetének különböző jelentős eseményeiről adott hírt a XIX. század tízes-húszas éveiben Mednyánszky Alajos. A korszak olvasói igényének megfelelően nem krónikás modorban, nem adatok száraz felsorolásának formájában, hanem regében, mondákban és legendákban. Egy-egy különös alakú szikla vagy sziklára épített vár, egy-egy félelmetes várrom távoli múltba vesző emlékét idézte föl, szinte mindig történelmi eseményhez, izgalmas sorsfordulóhoz kapcsolva. Népmondák és családi mondák, forrásokkal alátámasztható történetek és képzelet szülte mesék: szívesen olvasták elődeink. S szívesen olvasták őket költőink és íróink, nemcsak magyarok, hanem szlovákok és osztrákok is; mind-mind forgatták a németül író nemesúr könyvét, amely ma sem veszítette el érdekességét, nem fakult meg. Számot tarthat a figyelemre, hiszen mindenkit érdekel: hogyan látták múltunkat a régiek? Jelen kötetünk olyan válogatás az eredeti műből, amely főleg az egykori Felföld, a mai Szlovákia hegyes-völgyes vidékein gyűjtött regéket tartalmazza, s így jó példája a két nép egymásrautaltságának, történelmi együttélésének. A könyv – akárcsak a szerző 1981-ben kiadott Festői utazás a Vág folyón, Magyarországon című munkája – az Európa Könyvkiadó és a bratislavai Tatran Kiadó közös vállalkozásában jelent meg magyar és szlovák nyelven.
-
Regény a pesti színházakról
0800 FtSok éven át türelmetlen kíváncsisággal kutattam a múltat, amely a szemünk előtt porlad el, mintha soha nem is létezett volna. Megpróbáltam képzeletben legalábbis végigjární a régi-régi Pest utcáit, megkíséreltem gondolatban felidézni azt a napot, amikor Ditrói Mór Kolozsvárról felérkezett Budapestre…
Szerettem volna visszavarázsolni annak a nyurga vidéki színésznek alakját, aki térdig érő ferencjóskában, hóna alá csapott esernyővel állított be a hatodik állandó pesti színházhoz a Lipót körútra, s akinek kollégái kertelés nélkül a szemébe mondták: „No, maga ugyan nemigen fog itt boldogulni, barátom!” Néhány héttel utóbb Faludi Gábor, a színház egyik igazgatója ugyanennek az ifjúnak – Hegedüs Gyulának – már ezt mondta: Te leszel Magyarország legelső színésze!« Hegedüs mosolyogva, szerényen így válaszolt: Megelégszem, ha a Vígszínház első színésze leszek!
Mi maradt ezekből a nagy színészekből és a régi kulisszákból, az alig százesztendős Budapest egykori díszleteiből, amelyek között hőseink, a színészek megfordultak? Azt írták róluk a kritikák, hogy mindörökre felejthetetlenek maradnak. Aztán mégis elmerültek, együtt a kritikusokkal, közönségükkel, emlékező kortársaikkal. Elmúlásukba nem akarok beletörődni. Ezért kerestem esztendőkön át nyomaikat, igyekeztem felderíteni a körülményeket, amelyek között tehetségük kibontakozott, meglelni cselekvéseik indí-tóokát.”
Pest-Buda egyesítésének századik évfordulója különleges hangsúlyt és aktualitást ad Bános Tibor dokumentumregényének, amely a fővárosi színházak történetét, mindenekelőtt a Nemzeti Színház felépítése körüli csatározások tekervényes, meredek lejtőkkel tarkított útját s ennek az útnak izgalmas állomásait és fordulatait követi nyomon.
De a színházépületek az elbeszélésnek csak keretéül szolgálnak, melyben színháztörténetünk legendás alakjai Bajza József, Kántorné, Déryné, Paulay Ede, Ditrói Mór, Varsányi Irén, Hegedüs Gyula, Jászai Mari, Fedák Sári, Csortos Gyula, Törzs Jenő, Bajor Gizi, Hevesi Sándor, Nagy Endre, Bárdos Artúr, Horváth Árpád, Pünkösti Andor és mások – elevenednek meg. -
Régészeti rejtélyek
01 000 FtA szerző legújabb munkájában misztikus hangulatú tér- és időutazásra invitálja olvasóit. Évezredeken átvezető ösvényeken jár, ahol bepillanthatunk a Kheopsz-piramis titkos kamráiba, az Illinois állambeli rejtette barlangrendszerbe, láthatunk sok millió éves domborzati térképet az Urálból, dinoszauruszokat emberekkel a hátukon ábrázoló szobrokat, szénkoponyát az ember előtti időkből, az írás előtti korból származó különös írásjeleket. Megismerkedhetünk a majd húszezer éves számológéppel, az Ishango-csonttal, a grúziai óngyöngyökkel, melyeken a furatok mikroszkóppal is alig láthatóak, azzal a bizánci nagyítóval, amelyet napjaink csúcstechnológiájával sem lenne könnyű előállítani. Olvasson a letűnt idők elgondolkodtató emlékeiről!
-
Régi amerikai művészet
01 000 FtAz 1973-ban Angliában, majd 1939-ben Németországban sikert aratott Istenek csatatere 1940-es budapesti megjelenése után Kelem Pál neve lassan feledésbe mertült nálunk. Holott a Magyarországról elindult művészettörténész amerikanisztikai kutatásainak igazi gyümölcsei csak ezután értek be. Egy néhány évtizede még a tengeren túl is kivételesnek számító szemlélet úttörője lett azáltal, hogy az ősi indián művészeti emlékeket nem pusztán néprajzi vagy régészeti érdekességű jelenségként, Amerika spanyol-indián örökségét pedig nem a spanyol művészet elfajzott oldalhajtásaként értékelte, hanem egy jelentős – az európaival és ázsiaival egyenrangú – önálló kultúra megnyilvánulásaként. Több évtizedes kutatásainak eredményeit összegezte az 1943-ban kiadott, nagysikerű Medieval American Art (Középkori amerikai művészet) és az 1951-ben megjelent Baroque and Rococo in Latin America (Barokk és rokokó Latin-Amerikában) című kötetekben. Munkássága a második világháború után, az erősödő nemzeti függetlenségi mozgalmak idején nyerte el igazi elismerését az Egyesült Államokban. A Columbia Egyetemen 1966-ban tartott előadásszorozatának eredményeként született meg a jelenlegi – angolul és spanyolul több kiadást megért – könyv. Nem azzal a céllal íródott, hogy szigorú, akadémikus módon tárgyalja Amerika régi művészetét, hanem hogy olvasmányos formában, minél szélesebb áttekintést nyújtson a kulturtörténet és a művészet iránt érdeklődőknek az újvilág ősi indián és gyarmati kori művészetéről, és bemutassa az általa legszebbnek vagy legérdekesebbnek tartott alkotásokat.
-
Régi boltok krónikája
02 000 FtMajd háromszáz esztendeje, hogy ez a sok-sok képből összeálló, de végül is egységessé vált történet elkezdődött. Az első nyom 1700-ból való, amikor Mayer János német honból származó, de akkor már budai polgár a Vár rombadőlt házai egyikében felépítette kis bábsütő kemencéjét, és összeeszkábált boltocskájában elkezdte árulni mézesbábjait. Aligha gondolt arra, hogy e cselekedetével megalapította minden idők leghosszabb kort megélt magyar cégét, amelynek ajtaja fölött a kilencszázhatvanas évek közepén szólalt meg utoljára a halk szavú csengettyű, jelezvén, hogy vásárló érkezett.
-
Régi épületek Veszprémben
0800 FtVeszprém-, gyarapodó lakóinak meghitt otthona. Vendégeit megfogja különös varázsa. Szép környezete és messzi történelmi múltja vonzza az érdeklődő látogatókat. A pannon táj itt keményebb, mint a Dunántúl más részein. Fenyősávokkal tarkított, jórészt kopár, dombos táj övezi ősi magyar városunkat, és a Séd patak szaggatott dolomitszegélyű völgye dombokra, fennsíkokra tagolja…
-
Régi és új világ
0800 Ft„Tíz évvel ezelőtt a szerző egy alkalommal megkérdezte Radnóton néhány embertől: mit tudnak a várkastély törtétetéről. – Régi – mondották. Hangsúlyukból kiérződött, hogy ócska, elavult dolognak tartják manapság az ilyen épületeket. Így született meg az ötlet: írjuk meg sorra a várainkhoz, kastélyainkhoz, öreg házainkhoz fűződő legizgalmasabb történelmi eseményeket, hátha segítünk ezáltal felkelteni jónéhány ember érdeklődését és megbecsülését múltunk eme értékei iránt. A szerző tehát nekiállt: régi és új szakkönyvekben, megsárgult folyóiratokban és kiadványokban böngészve nézett utána hol voltak a leghevesebb harcok, szabadságmozgalmak, hol történt izgalmas összeesküvés, látványos bosszú, „notázás” (fő- és jószágvesztés), hol folyt több vér és bor, hol született, esküdött vagy haldokolt fejedelem.” A könyv többen közt ír Árva Bethlen Kata olthévizi otthonáról, Vajdahunyad váráról, a brassói fellegvárról, Bethlen Gábor bölcsőhelyéről, a kolozsvári Bánffy palotáról és számos híres erdélyi várról, kastélyról.
-
Régi és új világ
0800 FtNem elég a földet birtokunkba venni: önmagunk ismerete talán ennél is fontosabb. Az ember az egyetlen lény, amely az Eszmélet magasából önmagára visszatekinthet, önmagát szemlélheti, ledönvén e pillantásssal véges állapotának Jerikó-falait. Az állatnak csak kialakult reflexei vannak; az ember mozdulataiban és szavaiban, tetteiben a múlt emléke munkál, az elmúltak tapasztalata és tanulásága nyitja új rügyeit a jövendő felé. E csodálatos örökségnek része a történelmi tudat is, amelyet nem csupán az emlékezet táplál, hanem az időt átvészelő tárgyi valóság is. Falak, kövek, fák, freskók, árkok és tornyok beszélnek régen elporladt apáink létéről, küzdelméről, mindarról, aminek eredményeként a jelen arculata épp olyan, amilyen: a testünkre-lelkünkre szabott, hisz nekünk készítette azt a történelem. Ez a könyv, Szépréti Lilla kitartó barangolásainak krónikája, a mi múltbéli örökségünk mohás kőfalai, tornyai felé mutat, s nem azért, hogy a jövendő felé fordított arcunkat visszafordítsa, hanem éppenséggel a jövőnek jobb megtervezése végett. Történelmi műemlékeinkről van szó. És arról, hogy aki nem ismeri a múltját, nem érti világosan a jelenét sem, amely a jövőnek hordozója. Ez a könyv tehát az emberi természetnek ama Janus-arcát is mutatja, miszerint a cselekvő reménység pillantását a jövőre függeszti, de figyelmét le nem veheti a múltról sem, hiszen múlt, jelen és holnap valójában együttesen él bennünk. Ez a belső nap, amelynek fényét s foltjait hordozzuk, nem rendelkezik a csillagok önállóságával. Nem igazodik önnön törvényeihez, mert a mi ragaszkodásunk élteti. Ezért fontos és eszméltető a könyv, melyet a szerző most az olvasó asztalára helyez, tanúságképpen és figyelmeztetésként is: íme, így fest arculatunk az Időben s a sorsunkat meghatározó Térben, melyet cirogató szóval szülőföldnek hívunk.
-
-
Régi hangszerek
0600 FtA régi hangszerek nemcsak a zene történetének tárgyi emlékei, hanem esztétikailag értékes, önálló művészi alkotások. Gábry György kettős feladatot tűzött maga elé: szakmailag ismerteti és egyúttal műtárgyként mutatja be a magyarországi közgyűjteményekben, elsősorban a Nemzeti Múzeumban őrzött legérdekesebb és legszebb darabokat, amelyek addig a nagyközönség, de még a szakemberek előtt is ismeretlenek voltak. Itt publikálja első ízben Brandenburgi Katalin, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem feleségének kis virginálját, II. József gyermekkori csembalóját, a híres Esterházy-baritont, Beethoven és Liszt egyik zongoráját és más hangszerritkaságokat, és hozzájuk fűzi e művek nemegyszer regényes történetét.
-
Régi házak Pest-Budán
04 500 FtE könyv szerzői építészek és művészettörténészek – fővárosunk számos műemlékének kutatását és helyreállítását végezték már el – most e különleges építészeti gyakorlat, különleges feltételeiről és módszereiről számolnak be 50 budapesti műemlék-lakóház helyreállításával kapcsolatban. De megismertetnek e házak történetével is, amit a helyszíni feltárások eredményein kívül levéltári okleveles adatokkal is alátámasztanak.
-
Régi hírünk a világban
01 200 FtHermnányi Dienes József alapította, Tóth Béla megújította, Takáts Sándor, Thallóczy Lajos továbbfejlesztette, Tápay Szabó László új színekkel gazdagította azt a sajátos műfajt, melynek termékei a történeti riport, az anekdota és az esszé hármas mezsgyéjén helyezkedett el. Ezek a rövid lélegzetű, ám korukra mégis éles fényt vető egykorú feljegyzések egy-egy epizódot villantanak fel a magyar múltból, és szinte kommentárok nélkül, a hitelességgel jól megférő, könnyed előadás vonzó keretében érzékeltetik: milyennek is látták az évszázadok során idegenben járó honfitársaink a külföldet, s milyennek látták a külföldiek a magyarokat. S hogy ezen kívül még mi fogja valamiféle egységbe ezeket a térben-időben egymástól messze eső történéseket? Hadd válaszoljunk erre jeles művelődéstörténészünk, Trócsárnyi Zoltán könyve előszavának egy mondatával: „…a legkülönfélébb tárgyú cikkek következnek itt egymás után, amelyeket egyetlen szál, egyetlen szempont hozott egy kötetbe: az érdekesség.” És az érdekességet a legkevésbé sem csökkenteni, hogy ezek az írások egyben elősegítik történelmünk régmúlt eseményeinek jobb, bensőségesebb megismerését.
-
Régi magyar asszonyok
01 000 FtTakáts Sándor tanulságos és egyúttal szórakoztató írásaiban megsárgult levelek, elfeledett dokumentumok alapján rajzolja meg egy-egy nagyasszonyunk portréját, szívesen idézve föl udvartartásukat, házuk életét. Kanizsai Dorottya, Bánffy Kata, Fánczy Borbála, Wesselényi Anna leveleiből a 16-17. század szokásairól – a kertészkedéstől a befőzésig, nemeslányok nevelésétől a fényes esküvőkig, a szorgos otthoni munkálkodástól a királyi udvarban tett látogatásokig – sok mindent megtudtunk, de ezek az írások tudósítanak arról is, milyen hányatott volt a sorsa Zrínyi Ilonának vagy Koháry Juditnak, hogyan éltek Zrínyi Miklós lányai, Margit, Dorica és Kata.
-
-
Régi magyar csataképek
01 500 FtRészlet:
A török háborúk Magyarország területén lezajló eseményei élénken érdekelték a külföldi, elsősorban német, olasz és francia kortársakat. A tőlünk nyugatabbra elterülő országokban a törököktől való félelem indokolta a megszámlálhatatlan magyar vonatkozású röplap és könyv kiadását. Európa testét a XVI. század végén osztályharcok, vallási és dinasztikus ellentétek szabdalták szét. Az írott szónak kellett volna egységes közvéleményt kialakítania, hogy a hódító török hatalom megfékezéséhez szükséges katonai erő létrejöhessen. A kisebb-nagyobb terjedelmű nyomtatványok a magyarországi végvárak elestéről vagy visszafoglalásáról közöltek szöveges és gyakran képes tudósításokat. A török kegyetlenkedéseknek és a keresztény katonák, köztük néha a magyar hősök /Zrínyi Miklós/ vitézségének színes leírása élénkítette ezeket a hirközléseket. -
Régi magyar ékszerek
01 500 FtA régi magyar ötvösség remekmüvei nemcsak elődeink pompa szeretetének tárgyi bizonyítékai, hanem a müvészet- és művelődéstörténetnek is értékes emlékanyaga. Héjjné Détári Angéla müvészettörténész, az Iparmüveszeti Múzeum ötvösgyüjteményének tudományos kutatója e kötetben a honfogIalástól a XVIII. század első feléig ad összefoglaló áttekintést az iparművészet egyik jellegzetes, magas szinvonalú műfaja, az ékszermüvészet tőrténeti fejlődéséröl. Válogatásában a szerző a legszebb és legjelentősebb ékszeralkotásokat szemlélteti. Emellett ismerteti a készítés technikai változásait és a viselésmód alakulását is. Bemutat olyan társadalmi eseményeket, melyek alkalmat adtak és hátteret szolgáltattak egykor az ékszerek viseléséhez, s ezzel a szerző megfelelő keretet biztosít a téma plasztikus megrajzolásához. A magyar történelem jelentős eseményei határolják a külőnböző művészeti stíluskorszakokra osztott fejezetek ismeretanyagát, melyet hangulatilag jól aláfestenek a régi magyar költészetből vett és az ékszerekre vonatkozó idézetek. A felhasznált egykori írott forrásanyag fokozza az olvasmány tanulságait és tudományos igényű képjegyzékkel együtt hitelesíti az előadottakat.
-
Régi magyar fürdővilág
01 500 FtMilyenek voltak Magyarország nagy hírű fürdői a régi századokban? Miféle kezeléseket, kúrákat ajánlottak a különféle nyavalyákra a fürdőmesterek?
A Helikon Kiadó Paletta sorozatának első kötete régi fotókkal illusztrált, olvasmányos könyv, nem száraz tudományos módon, hanem érdeklődő kíváncsisággal mutatja be a régi Magyarország fürdőkultúráját és gyógyvizeit. -
-
-
Régi magyar históriák
0600 FtBogdán István új könyvében is régi korokat, régi históriákat faggat, hogy előző két kötetéhez hasonlóan (Régi magyar mesterségek, Régi magyar mulatságok) a magyar múlt művelődés-, tudomány- és technikatörténetének elfeledett vagy rejtőzködő adataival ismertesse meg olvasóit. Csaknem egy évezred történelmét kalandozza be a szerző, hogy a ma hazai tudományos és technikai forradalmának hajszállgyökereit felkutassa. A bánya- és kohóipar, a nyomdatechnika és a papírgyártás 18-19. századi hőskorát idézi föl, amikor például Debreczeni Mártonról, Röck Istvánról, Türk Györgyről és másokról készít portrét. De hírt ad az első valóban tudományosan művelt térképészeti munkákról vagy korszerű mezőgazdálkodásról. De szó esik a könyvben lovagi tornáról magyar módra a végeken, a hírszerzés őseire bukkan, amikor a török világ neves íródeákjairól ír, vagy régi gazdasszonyok boszorkánykonyhájába pillantva, a ma ismét divatos gyógyfüvek párlatairól beszél. Bogdán István régi korokat, régi embereket vallat, de a múltban mindig a jövőbe – jelenünkbe – mutató újat fedezi föl.
-
Régi magyar históriák
0600 FtBogdán István új könyvében is régi korokat, régi históriákat faggat, hogy előző két kötetéhez hasonlóan (Régi magyar mesterségek, Régi magyar mulatságok) a magyar múlt művelődés-, tudomány- és technikatörténetének elfeledett vagy rejtőzködő adataival ismertesse meg olvasóit.
Csaknem egy évezred történelmét kalandozza be a szerző, hogy a ma hazai tudományos és technikai forradalmának hajszálgyökereit felkutassa. A bánya- és kohóipar, a nyomdatechnika és a papírgyártás 18-19. századi hőskorát idézi föl, amikor például Debreczeni Mártonról, Röck Istvánról, Türk Györgyről és másokról készít portrét. De hírt ad az első valóban tudományosan művelt térképészeti munkákról vagy korszerű mezőgazdálkodásról.
De szó esik a könyvben lovagi tornáról magyar módra a végeken, a hírszerzés őseire bukkan, amikor a török világ neves íródeákjairól ír, vagy régi gazdasszonyok boszorkánykonyhájába pillantva, a ma ismét divatos gyógyfüvek párlatairól beszél.
Bogdán István régi korokat, régi embereket vallat, de a múltban mindig a jövőbe – jelenünkbe – mutató újat fedezi föl. -
Régi magyar Magas-Tátrai képeslapok
01 200 FtA képeslap ma már nem csak a gyűjtők érdeklődésére tarthat számot, de véglegesen helyet kapott a muzeológiában is.
A magas-tátrai lapok esetében ezekre az értékekre a két világháború közötti években figyeltek fel a szakemberek: a Karpatenverein, a Magyar Kárpátegyesület jogutódja 1930-ban újsághirdetés útján keresett „régi képeslapokat” múzeuma számára.
A megélénkült tudományos érdeklődés természetesen nemcsak a képeslap tisztes korának szól (végül is túl van a 12. X-en), ami magában is múzeumi tárggyá minősíthetné, hanem különleges – elsősorban dokumentum- és kortörténeti értékeinek is. Egy-egy lap ezen túl a művelődés- és művészettörténeti, fotótörténeti, stb. információk sokaságát hordozhatja. S ha ehhez hozzávesszük, hogy a képeslapokból sokkal több maradt fenn, mint bármilyen más illusztrációs anyagból, érthetővé válik nemcsak a gyűjtői, hanem a fokozott muzeológusi érdeklődés is.
A továbbiakban régi tátrai képeslapokról kívánunk szólni; „régi” alatt értve a kezdetektől az impériumváltásig, vagyis az I. világháború végéig terjedő időszakot, „tátrai” alatt pedig a Magas Tátra mindkét, tehát – akkori elnevezéssel – magyar és lengyel oldalán vagy oldaláról készült lapokat. Természetesen feldolgozásunkban mindenhol elsősorban a „magyar” szempontokat részesítjük előnyben, hiszen bármennyire is szerettük volna egységesen kezelni a témát, a hegység gerincén végigfutó határ bizonyos mértékig számunkra is határ maradt, már csak a rendelkezésre álló anyag miatt és a hazai gyűjtői szempontokra való tekintettel is. -
Régi magyar mulatságok
01 200 FtA szerző 1973-ban megjelent Régi magyar mesterségek c . könyvében a hajdani mesterségek, szakmák technika- és társadalomtörténeti érdekességeiből adott ízelítőt. Új könyvében a mulatságok szokáskörét ismereti.
A régi magyar mulatságok sokágú gyökérből szöktek szárba – írja Bogdán István kötetének Előhangjában. A gazdasági élethez kötődő kalákamunkát említi, mely bábája volt a szüreti mulatságnak, aratóünnepnek, fosztóbálnak. A „jeles napok”, nagy egyházi ünnepek is megtermik a maguk vigalmait, mint ha hogy az „élet három szüksége” (keresztelő, lakodalom, temetés) is kialakította szokásait, amelyek az idő szellemét, korok bélyegét viselik magukon. Ki tudja pl. manapság, hogy köznyelvi áldomás szavunk őseink áldozatának emlékét őrzi, s hosszú századok teltek el, míg gyökereitől elszakadva, italáldomássá, még később pedig alkupohárrá, foglalóborrá változott. De arról is kevesen tudnak, hogy a helyenként még ma is divatozó fonóka a feudalizmus korabeli „úrdolgából”alakult át a falusi téli estéket felvidító szórakozássá. A 14-15. századi fonóházakban még az úrasszonyok részére dolgoztak a pórasszonyok. Kétszáz évvel később azonban már Udvarhelyzék 1727-es konstitúcióban emígy rendelkeznek róla: „Mivel hogy … éjtszakákon a Falusi Ifjúságnak … guzsalyosi titulus alatt való (oszvesereglések) alkalmatosságával … tapasztaltatik sok gonoszságnak, ledérségnek s hivakodó dolgoknak… gyakorlása, végeztett ezért: hogy az ilyen… (guzsaloy) hely tartója… 3 Forintig büntetődjék.” -
Régi magyar orgonák – Szombathely
01 000 Ft„A magyar orgonaépítészet történetének feldolgozása zenetörténet-írásunknak jövendő feladata. De aligha kerülhet sor összefoglaló munkára addig, míg a részletkutatások bizonyos fokig el nem jutottak.” E részletkutatások első eredményei Szigeti Kilián Kőszeg, majd Győr, ezúttal pedig Szombathely orgonáit, orgonaépítőit, műhelyeit ismertető kötetei. A korábbiakhoz hasonlóan most is levéltári kutatások, helyszíni vizsgálatok alapján, gazdag fotóanyag segítségével mutatja be a szerző a város orgonáit és azok építőit. Könyve csak látszólag szűk keretű tudományos monográfia: valójában a magyar kultúrtörténet igen érdekes szakaszába enged bepillantást.
-
-
Régi mosolyok régi könnyek – színészképes mesekönyv
06 000 FtEz egy múltba röpítő örömforrás mesekönyv felnőtteknek. Mozgó állókép a régiségből: mesevarázsú színházi történetek és sok-sok – legendás és régen elfeledett – színész aláírásával hitelesített, vallomásával fűszerezett öreg fotográfia. Nem tudós színháztörténet ez a könyv, csupán emlékeimből szőtt, betűtengerré szilárdult, könnyes-mosolygós múltdarabok. Hajdan élt, csodált színészekről mesélek, akiket csak legendává kristályosodott hírükről ismerhettem, akiknek aláírásával díszített avíttas fényképeit az elmúlt évtizedek hozzám sodorták. Csodált színészekről mesélek, akiket ismertem, szerettem, tiszteltem, s akikkel hosszú életem során néhány percet, néhány órát, néhány évet sokszor véletlenszerűen, gyakran baráti, olykor rokoni közelségben eltölthettem.
-
Régi Rétköz
06 000 FtAz egykori Rétköz Szabolcs megye északi részén terült el, mocsaras, lápos, zsombékos, vízi vidék volt, ma már teljesen a múlté. A vizek lecsapolása után – az Ecsedi láphoz hasonlóan – termő, művelt területté változott. Kiss Lajos, Kossuth-díjas néprajztudós, hosszú évek kutató munkájával dolgozta fel, s írta meg a régi Rétközről szóló művét. Leginkább a szájhagyomány élő valóságából, a levéltárak aktáiból, valamint a legkülönbözőbb célokra készített térképekből merített. Bejárta az egész területet, és személyesen hallgatta meg közel kétszáz adatközlőjét. Az ekként kialakított kutató munka a maga nemében egyedülálló, többrétegű, magas színvonalú tudományos művet eredményezett. A kötetben számos tudományág kap adattárat, elindító forrásművet: nemcsak a néprajz, földrajz, gazdaságtörténet, hanem az egykori jogszokások leírásán keresztül a jogtörténet, hasonlóképp a helynevek eredetéről és jellegéről – a nyelvészet is. A térképek (tagosítási, peres, jobbágyi, földesúri és hatósági mappák) valósággal megelevenednek és e földterület társadalomtörténetéről beszélnek. A községek pecsétei a lakosság foglalkozásairól vallanak: a pecséteken szereplő halak, madarak, szárnyasok, szerszámok és más kézi eszközök megannyi ősfoglalkozásra utalnak. A régi Rétköz c. mű elsőként eleveníti meg az egykori vízi világ szegényparaszti népének létküzdelmeit, szokásait, gyűjtögető munkáját.