-
-
Újabb erdélyi történetek
0„…A magyar ember bizonyos életkoron és értelmi fokon túl nem lehet kozmopolita. Én is túljutottam ezen a korhatáron. Egyszer Daniel Halévyről emlékezve megírtam, hogy a múlt csak lassan harapózik eI rajtunk; az évek testileg, lelkileg és szellemileg visszavisznek a világból széttörhetetlen körünkbe. Az értelemnek szüksége van az ifjúkori kozmopolitizmusra, aki viszont érett fővel is ki-besétál az örök körön, már e gyanútlanságával elárulja félműveltségét.” (Cs. Szabó László, Magyar néző)
„…még meleg odabent minden emlék. Még vág egyet a gazda szeme, olykor mintha még bodorodna a f üst a kenyérsütő kemencéből – s ha a méhek halkan döngicsélnek a mályvák körül a meleg őszben, olyan, mintha a békességes, nyugodalmas öregség dörmögne a verandán… Pedig hát…” -
Újabb Madách Imre-dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárból és az ország közgyűjteményeiből
01984-ben jelent meg a Madách Imre-dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárban című dokumentumkötet. Az anyaggyűjtés során már láttuk, hogy nem egyszeri, lezárt kutatásról van szó. – Élő levéltr esetén nem is lehet egy-egy téma kutatásait lezártnak tekinteni. – Tudtuk akkor is, az azóta eltelt évek pedig csak megerősítettek bennünket abban, hogy a „Madách-kutatást” folytatni kell.
1989-1990-ben széleskörű anyaggyűjtést végeztünk a Nógrád megyei közgyűjteményekben, az országos és megyei levéltárakban. Madách Imrére vonatkozóan minden dokumentumot gyűjtöttünk, de Madách-család életét, gazdasági, társadalmi helyzetét tükröző fontosnak ítélt dokumentumokat is feltártunk abban a reményben, hogy előbb-utóbb, valamilyen formában valamennyit közkinccsé tudjuk tenni.
A képeslap ma már nem csak a gyűjtők érdeklődésére tarthat számot, de véglegesen helyet kapott a muzeológiában is.
A magas-tátrai lapok esetében ezekre az értékekre a két világháború közötti években figyeltek fel a szakemberek: a Karpatenverein, a Magyar Kárpátegyesület jogutódja 1930-ban újsághirdetés útján keresett „régi képeslapokat” múzeuma számára.
A megélénkült tudományos érdeklődés természetesen nemcsak a képeslap tisztes korának szól (végül is túl van a 12. X-en), ami magában is múzeumi tárggyá minősíthetné, hanem különleges – elsősorban dokumentum- és kortörténeti értékeinek is. Egy-egy lap ezen túl a művelődés- és művészettörténeti, fotótörténeti, stb. információk sokaságát hordozhatja. S ha ehhez hozzávesszük, hogy a képeslapokból sokkal több maradt fenn, mint bármilyen más illusztrációs anyagból, érthetővé válik nemcsak a gyűjtői, hanem a fokozott muzeológusi érdeklődés is.
A továbbiakban régi tátrai képeslapokról kívánunk szólni; „régi” alatt értve a kezdetektől az impériumváltásig, vagyis az I. világháború végéig terjedő időszakot, „tátrai” alatt pedig a Magas Tátra mindkét, tehát – akkori elnevezéssel – magyar és lengyel oldalán vagy oldaláról készült lapokat. Természetesen feldolgozásunkban mindenhol elsősorban a „magyar” szempontokat részesítjük előnyben, hiszen bármennyire is szerettük volna egységesen kezelni a témát, a hegység gerincén végigfutó határ bizonyos mértékig számunkra is határ maradt, már csak a rendelkezésre álló anyag miatt és a hazai gyűjtői szempontokra való tekintettel is. -
Újabb napok hordaléka
0A napok hordaléka és az Újabb napok hordaléka, Déry Tibor cikkeinek gyűjteményei nagy sikert arattak. Déry Tibor ezekben az írásokban életének apróbb eseményeiről szólt – de nem is annyira magukról az eseményekről, mint arról, amit róluk gondolt: a Balaton-vidéki tájról vagy a technikai civilizáció veszedelmeiről, az öregedésről, az évszakok változásáról stb. Gyűjteményünk az 1975. május – 1977. június között keletkezett „hordalék”-okat foglalja magába, az előző kötetek szerves folytatásaként és fejezéseként. Déry Tibor most is jegyzeteket rótt korunk nagy problémái vagy az őt foglalkoztató személyesebb kérdések margójára: a tamáshegyi kert tenyészete mintegy az élet jelképeként jelenik meg tűnődéseiben, ember és állat, ember és természet kapcsolatáról elmélkedett, kommentálta a tévében és a napilapok hasábjain érkező híreket, kivált azokat, melyek az emberiség elvadult ösztöneiről értesítenek, elmondta véleményét a gerontológiáról, a riói karneválról, az igazságszolgáltatás érvényéről és kudarcairól, VI. Pál pápa nyilatkozatáról, beszámolt jugoszláviai utazásáról – változatos, színes témákról. Kiemelkedik a gazdag gyűjteményből Déry Tibor: Jegyzetek a múlandóságról című megrendítő tanulmánya. A „hordalékok” és Déry Tibor életműve ezzel a kötettel lezárul. Az író 1977 őszén meghalt.
-
Újabb paraszt dekameron. A szerelemről és a házasságról
0A világirodalom egyik nagy mesterének, a népi értékek felfedezőjének, Boccacciónak elbeszélései ihlették a szerző címadását, amikor előző kötetében egyeten falu, Szék népi prózájának legkiválóbb darabjain kísérte végig az ember életét bölcsőtől a koporsóig.
Nagy Olga újabb válogatása a paraszti élet legnyilvánosabb és egyben legintimebb viszonylatait járja körül: a szerelem, a házasság témaköréből nyújt át a romániai magyar nyelvterület legkülönbözőbb tájairól „hagyományos” és boccacciós hangulatú tréfákat és kimondottan erotikus meséket, elbeszéléseket. Ezekben éppúgy vall magáról és környezetéről a népi mesemondó, mint az ún. igaz történetekben, csupán az elbeszélés struktúrája változik – az én-t felváltja a mesei fordulat: „volt, hol nem volt”. -
Újabb tündöklő szellemek
0Öt évvel ezelőtt, 1993-ban jelent meg Tündöklő szellemek című könyvem, melyben a sajtóban addig megjelent írásaimból válogattam össze hatvan portrét, ugyanennyi kiváló magyar íróról, művészről, tudósról, feltalálóról. E könyvet az alábbi sorokkal zártam: „Bízom benne, hogy később újabb kötetek követik majd e mostani válogatást, s így újabb alkotó géniuszaink bemutatására is sor kerül majd. Valamennyiünk épülésére.”
Nos, az akkor megfogalmazott óhaj most – részben – megvalósul. Ha újabb kötetekről így, többes számban még nem is beszélhetünk, egy, az Újabb tündöklő szellemek íme, megjelent. Harminc kiválóságunk életének és munkásságának leírását veheti általa kézbe a Tisztelt Olvasó – elsősorban az Új Idők, a Nemzeti Újság és a Duna Svájci Magyar Tudósító oldalain megjelent portrékat. Legtöbbjükre bizonyos távolságból tekintünk fel, s így kellő távlatból már biztonsággal megállapítható, hogy életművük nem hullott alá az idő rostáján, mióta eltávoztak e földi létezésből. Gróf Wass Albert és László Gyula esetében, – akik magas kort megérve hatalmas életművet hagytak maguk után – még fájdalmasan friss a múlt idő használata.
A kötetben szereplő, tiszteletünkre méltó nagyságaink között egyetlenegy található, aki örömünkre szolgálóan ma is körünkben él. S milyen érdekes; szerénységből fakadó tiltakozása ellenére, csak az én határozott kívánságomra került a kötetbe egy korábban, az Egyesült Államok-beli Baltimoréban megjelenő Amerikai Magyar Újságban megjelent és Őt köszöntő írásom. Gilde Barnáról, a svájci Fahrwangenben tevékenykedő Gilde Verlag GmbH alapítójáról és fáradhatatlan mindeneséről, az 1999- ben negyvenedik évébe lépő Duna Svájci Magyar Tudósító alapító kiadójáról és főszerkesztőjéről van szó. Arról a közöttünk élő tündöklő szellemről, aki túl a nyolcvannegyedik évén is fáradhatatlanul tevékenykedik az emigrációban a magyar Haza és Nemzet szolgálatában. A magyar betű és kultúra szolgálatában. Akinek e könyv megszületése is kizárólag köszönhető. S akinek ezt köszönöm… P. G. Budapest, -
-
Ung vármegye nemes családjai
0A történeti kutatás szempontjából szerencsés körülmény, hogy a XIV. századtól kezdődően a megyére vonatkozó oklevél anyag viszonylag jól megőrződött (például a Leleszi Konvent hiteleshelye, perek dokumentumaival és számos család magánlevéltárával stb.). Az oklevelek feldolgozottsága azonban még nincs kellően előrehaladott állapotban. Közismert, hogy a középkori okiratok alapján általában igen nehéz kibogozni az egyes családok leszármazási viszonyait, mivel a „családnevek” maihoz hasonló használata még nem alakult ki, a „keresztnévhez” kapcsolódó név pedig inkább a birtokot, vagy a lakhelyet jelölte, és ez egyetlen „személy” esetében is, többféle lehetett, vagy időnként változhatott…
-
Ungarns Kurorte und Mineralquellen
0Magyarország gyógyfürdői és ásványvízforrásai. A belügyminiszter, Alexander von Bach báró őexcellenciája megbízásából tett körútja után, amelyet az alábbiakban ismertetett…
-
-
Ünnepnapok
0A szerző „vadász-önéletrajzának” első kötete, a felnőttéválás, a szenvedély növekedésének története Ahogy elkezdődött címmel jelent meg. Az Ünnepnapok a férfikor magyarországi és európai vadászatairól számol be. Nem csupán – a szerző szavával – „emlékzsákmányát” nyújtja át az olvasónak: a legérdekesebb, legemlékezetesebb élményeket, a legjelentősebb zsákmány elejtésének történetét, hanem tapasztalattá, elvvé összegezi mindazt, amit egy gazdag élet élményei és töprengései elmondhatnak a természetről, a vadról, a vadászetikáról, vadnevelésről és a puskázás gyakorlatáról. Sorra veszi a legfontosabb – vagy éppen legkülönlegesebb – vadfajtákat, a fácántól a kőszáli kecskéig, s elmeséli személyes tapasztalatait s mindazokat a tudnivalókat, amelyek nélkül a vadászat puszta öldöklés vagy ügyetlen és eredménytelen próbálkozás. A kötetet a szerző felvételei és Schell József rajzai díszítik.
-
-
-
Uráli nyelvrokonaink
0A könyv széleskörűen tájékoztat az uráli (finnugor-szamojéd) nyelvcsaládba tartozó népek múltjáról és jelenéről. Beszámol a nyelvrokonság kutatásának történetéről, összefoglalja az uráli-finnugor nyelvcsalád őstörténetére vonatkozó legújabb kutatási eredményeket. A rokon nyelvek eddig szokásos genetikai osztályozásán kívül foglalkozik a munka e nyelvek tipológiai rendszerezésével is, amely a mai rokon nyelveknek egymáshoz (és a környező nyelvekhez) való viszonyulását új módon tárja elénk. Alapos ismertetéseket adnak a szerzők az egyes rokon népcsoportokról: e fejezetekben kitérnek lakóhelyeik leírására, történetük, hajdani és mai életkörülményeik, művelődésük, főleg népköltészetük és irodalmi életük ismertetésére.
-
Uralkodók és corvinák / Potentates and Corvinas
0Az Országos Széchényi Könyvtár jubileumi kiállítása alapításának 200. évfordulóján
2002. május 16 – augusztus 20. -
-
-
Út a muzsikához
0Az Operák Könyve és az Opera kalauz munkatársa, Verdi és Arkel életregényének szerzője, új könyvében egy népszerű zeneesztétika kísérletét adja. Módszere – amelyet száz és száz előadáson próbált ki a zene és a testvér-művészetek össze-vetésén alapul. A ritmusról beszél. 8 a zenei ritmussal együtt rávilágít a drámai dialógus, a képzőművészeti alkotás, az épületkonstrukció, a vers és az emberi szervezet ritmusára. Szól az anyagszerűségről. A problémát megmutatja a szobrászvéső, a festőecset, a toll és a különböző hangszerek világában is. Hasonlóképpen többszörös tükrözéssel vetíti elénk a hangszínek, összecsengések, a formák, a stílusok, a zenei program problémáit is. Gál György Sándor új könyvét hatalmas kotta-példatár és a művészi reprodukciók egész Bora egészíti ki. A könyv stílusa egyszerű, színes és közérthető. Jelentős segítséget nyújt a zenebarátnak, mert valóban járható utat ajánl az igazi muzsika fennsíkjaihoz. Megmutatja azt is, hogyan kapcsolhatjuk össze a már ismertet a még ismeretlennel, hogyan illeszthetjük be frissen szerzett, vagy már begyűjtött zenei ismereteinket a történelem, az iroda-lom, a festészet, a színház, egyszóval: az emberi kultúra szétbonthatatlan, összefüggő egészébe.
-
Út Indiába
0Walt Whitman ihlette a szerzőt, mikor több évi indiai tartózkodás friss élményei alapján megírta regényét, melynek címét a költőtől vette át.
Angol-India áll a cselekmény hátterében, s ki gondolta volna Angliában a könyv megjelenésekor, 1924-ben, hogy valaha bealkonyul e büszke uralomnak? -
Utas és holdvilág
0Mikor döbbenjen rá egy férfi, hogy nem adhatja föl ifjúsága eszményeit, és nem hajthatja fejét „csak úgy” a házasság jármába, ha nem a nászútján?
Mert Szerb Antal regényének hőse szerint onnan is meg lehet szökni. Különösen, ha az a nászút az erős mediterrán ragyogású Itáliába vezet. Különösen, ha ott az ember még össze is találkozik gyermekkora álmával, ifjúkora varázslatával. Mert vannak életünkben emberek, akik egyszerre jelentik az eltűnő éveket és szebbik létezésünk lényegét. -
Utazás a háborús Finnországban
0A Soumalaisuuden Liitto, a Finn Nemzeti Szövetség abban a szerencsében részesült, hogy a mult nyáron ösztöndíjasául fogadhatta Rolla Margit írónőt, aki a nyár legszebb idejében csaknem két hónapot töltött Finnországban. Szorgalmasan felhasználva idejét, sokat látott hazánkból.
-
Utazás a rejtelmes Tibetben
0H. S. Landor elsőként írt a szélesebb olvasóközönségnek úti beszámolót a 19. századi Tibetről. Arról a világtól elzárt, rejtelmes himalájai országról, amelyről oly szívesen képzelődtek a hölgyek és urak a korabeli nyugati szalonokban. Képzelődtek, és hol rajongtak a titkokat őrző tibeti lámák kultúrájáért, hol pedig borzongtak tőle. De mindkét érzés édes volt, bódító, mert ellenállhatatlanul vonzotta őket a keleti misztika, még inkább a mágia.Landor könyvében először találkoztak helyszíni leírásokkal, olyan történetekkel, amelyek a képzeletüket is felülmúlták. Ez a könyv tette Landort világhírűvé és mérhetetlenül gazdaggá, ez az a könyv, amelyre Magyarországon is úgy emlékszik a háború előtti nemzedék, mint egyik legizgalmasabb, legmegrendítőbb olvasmányára. Pedig mindeddig az eredeti terjedelem bő egyharmadát ismertük csupán.
-
-
Utazás Itáliában
0Guido Piovene 1907-ben született Vincenzában. A milánói egyetem bölcsészkarán végezte tanulmányait. A filozófiai doktorátus után az újságírásnak szentelte magát. 1941-ben nagy hatású irodalmi művel jelentkezett, az Egy apácanövendék levelei című regénnyel, melyben a lélekábrázolás mestereként nyilatkozott meg. A további sikeres művek ellenére sem hagyott fel a publicisztikával, Európával és Amerika sok országában tett látogatásairól jelentékeny útikönyvekben számolt be. Piovenét azonban egy 1958-ban megjelent könyv avatta világhírű szerzővé. A mű: Utazás Itáliában, mely csak hazájában 15 kiadásban jelent meg, lenyűgöző elemzőkészséggel és érzékeny írói megjelenítőerővel tárja az olvasó elé Olaszország tájait, embereit, műkincseit; ismerteti és szeretteti meg – súlyos gondokról sem hallgatva – Itáliát.
-
Útban Babadagba
0„A világnak ezen a felén a valóság gyakran kívülről érkezett, valami olyasmiként, amit ránk kényszerítettek, és nehéz volt vele azonosulni. Legfeljebb ki lehetett várni a végét, akár a rossz időnek. Ez most sem megy másképp.” – nyilatkozta egy interjúban Stasiuk. „Minden, ami ideérkezik, már valahol le volt ellenőrizve, használták, sőt még egy kicsit el is használták, összekoszolták, elnyűtték. Ez ugyanúgy érvényes az ideák, mint a tárgyak világára. Nekem ez kifejezetten tetszik, mivel egyfajta konvenciót, egyfajta fikciót hoz létre. Amit nem lehet túl komolyan, túlzottan szó szerint venni.”
-
Útikalauz
0A világhírű sci-fi író utolsó műve.
A fizika törvényeivel definiálható világegyetem elképzelhetetlenül hatalmas, csodálatos, de egyben zavarba ejtő is. Létezését tudomásul vesszük, de a keletkezésére, működésére vonatkozó kérdések jelentős részére még nem tudtunk megnyugtató választ adni. Azok számára íródott ez a könyv, akiknek a gondolkodás élvezetet jelent, akik minden kérdésre tudni szeretnék a választ. -
-
-
-
-
Üvegfilm
0A költészet olvasóiban, magukban a költőkben is, úgy tetszik, ismét erősödik a klasszikus gondolati líra igénye. Báthori Csaba költészete is ennek jegyében szólal meg: üteme lassan araszoló, hangütése reflexív, metaforikus beszéde roppant képeket görget, s minden verse kimond valamit fontos tapasztalatainkból. A művekben egy kétkedő, kereső, valamiképpen folyton késleltetett, humoros figura összesíti lírai benyomásait.
-
Uz Bence
0A regény valamennyi fejezete egy-egy epizód Uz Bence mulatságos vagy megindító, hétköznapiságukban is különös kalandjaiból. Folyton ő méretik meg: emberségből, helytállásból, kitartásból, becsületből, észjárásból. A nép egyszerű, ám góbésan csavaros eszű gyermeke csendőrrel és turistákkal, városi vadász urakkal és adóvégrehajtóval megesett nevettető esetei vagy övéivel való könnyes-érzelmes történetei mind-mind adalékok a székelység népkarakterológiai képéhez.