Ma már a legtöbb kutató egyetért abban, hogy a reformáció története nem tárgyalható sem szűkre szabott időbeli, sem felekezeti keretek között. A téma egyike azon kutatási kérdéseknek, melyek együttműködésre késztetik a középkor és a kora újkor kutatóit, akárcsak a különféle felekezetek történetével foglalkozó történészeket. Ez a párbeszéd nemcsak a reformáció korának története szempontjából hozhat új eredményeket, hanem hozzásegíthet más kérdések tágabb összefüggésbe helyezéséhez, és ezáltal azok jobb megértéséhez is. Ennek a belátásnak a jegyében került sor 2007-ben a Károli Gáspár Református Egyetemen „A reformáció kezdete Magyarországon” című konferencia megrendezésére. Jelen kötet a konferencián elhangzott előadások szerkesztett, bővített változatát tartalmazza. A tanulmányok a különböző tudományterületekről érkező, eltérő megközelítésmódokkal rendelkező szerzőknek köszönhetően jóval szélesebb tematikát ölelnek fel, mint amit a konferencia címe sugall. Kötetünk első harmada részben a Biblia és az ókeresztény teológia egyes, a reformátorokat is foglalkoztató kérdéseit, részben pedig a reformátorok tanítását, a Szentíráshoz és az egyházatyákhoz való viszonyát tárgyalja. A második rész írásai a reformáció közvetlen történeti előzményeiről és a megjelenését követő egyházi vitákról szólnak. Végül a kötet harmadik harmadának tanulmányai a bontakozó protestantizmus és a katolicizmus, illetve az ortodox egyház együttélésének és konfliktusainak egy-egy mozzanatát mutatják be.

Kötetünk a két világháború között jelent meg, a Magyar Katolikus Írók Könyvei sorozatban. A tanulmányokat kiváló szakemberek írták: a magyar szentek élete és teljesítménye ma is szakszerűen és élményt adóan kerül az olvasó kezébe. Szekfű Gyula írta a kötet bevezetőjét, dolgozatának a Szent Magyarok címet adta. Mégis azt fejtegeti és bizonyítja, hogy a tizennégy magyar szent karakterében nincs semmi tipikusan „magyaros”. Nem is lehet. Szent Gellért és Kapisztrán például olasz földről jött, a három kassai vértanú közül egy horvát, egy pedig lengyel volt. Az Árpád-ház ugyan adott a magyarságnak szenteket, de gyenge jellemeket még inkább. Mi hát a mai hívő és nem hívő számára a magyarországi szentek életművének üzenete? Az eszmény tisztelete, a vállalt értékhez való ragaszkodás, az evangéliumi tanítás emberségébe vetett mélységes hit. Ez a mondandó teszi a reprint kötet minden életrajzát maivá és élővé.