-
-
-
-
A magyar mezőgazdaság a XVIII. században
0Magyarország a török hódoltság és háborúk megpróbáltatásaiból agrárországként került ki. A pusztulást követő békés újjáépítés nagyrészt a mezőgazdaságban ment végbe. Az ország néptelenné vált tájai felé elsősorban a török uralomtól ment területek magyar parasztsága áramlott, hogy ott az új élet lehetőségét megteremtse. Külföldről is hívtak be telepeseket, akik azonban jóval kedvezőbb helyzetben fogtak munkához. A kezdeti primitív gazdálkodásmódok fokozatosan fejlettebbeknek adtak helyet, s a termelőerők lendületes fejlődésnek indultak. De a török kiverésétől a napóleoni háborúkig tartó időszak bőséges adataiban nemcsak a gazdasági újjáépítés menete és máig ható eredményei tükröződnek. Megelevenedik a falu mindennapi élete, feltárulnak a hagyományos mezőgazdaság sajátos vonásai. A szerző azonban rámutat azokra a törekvésekre is, amelyek a modern mezőgazdaság felé vezető fejlődés útját egyengették.
-
A magyarországi protestantizmus 1656-től 1600-ig
0Zoványi Jenő (1865-1958) 1949-ben fejezte be nagy összefoglalását a XVI. századi magyar protestantizmus történetéről. Munkájának első fele – az 1922-ben megjelent „A reformáczió Magyarországon 1565-ig” – a század második harmadáig vizsgálja ezt a történetet, melyet a második, nagyobb része – jelen kötetünk – a század végéig követ.
-
-
-
Académia Occulta
0Az Académia Occulta szintetizáló mű, egyszer elolvasni nem elegendő. Aki azonban újra és újra alámerül lelki és szellemi mélységeibe, olyan kulcsokhoz jut általa, amelyek önmaga és a világ értelmének felismeréséhez vezetik.
Szepes Mária -
Átoksori kísértetek
0Az Átoksori kísértetek Amerikában született főhőse – nagyapjához megtérve – húsz évet tölt Erdélyben. 1936–1956 között. Az archaikus élet ifjúkori emlékei… és megszállások, megaláztatások, börtön, forradalmi remények, félájult emigrálás….
Fájdalmak, kiábrándultság, helytállás, a remény fel nem adása jellemzi Wass Albert különböző idősíkokat felidéző regényét. Turcsány Péter -
Brúnó Budapesten. Budapest környéke
0Bartos Erika, a Bogyó és Babóca sorozat írója és rajzolója, akinek munkásságát számos hazai és nemzetközi díjjal ismerték el, egy kedves történet és részletgazdag rajzok segítségével kalauzolja végig az óvodáskorú olvasót Budapest környékének nevezetes helyszínein.
-
-
Elvásik a veres csillag
0Tánczos Csuda Mózsi régi jó ismerőse a Wass Albert-regények kedvelőinek. Igazi székely góbé ő, Tamási Ábeljének kissé korosabb rokona, aki már a Tizenhárom almafa lapjain is székely furfanggal igyekezett boldogulni a történelem viharaiban. Tánczos Csuda Mózsival most újra találkozhat az olvasó, ha kézbe veszi Wass Albert Elvásik a veres csillag című regényét. A valós történelmi eseményekre épülő regény a bolsevista megszállástól az 1956-os magyarországi forradalom utáni erdélyi magyarellenes bosszúhadjáratig követi nyomon a Tánczos család történetét, s egy székely falu erőszakos elrománosításának stációit.
-
-
Magyar népszokások
0Egy nép érzelem- és gondolatvilágát, erkölcsét és hiedelmeit igen sokrétűen és beszédesen fejezik ki azok a szokások, melyek egész életét áthatják, bizonyos értelemben szabályozzák. Ezek a szokások az év ünnepeihez kötődő rituális szertartásokban éppúgy tettenérhetők, mint az emberi élet fordulóihoz, a születéshez, kereszteléshez, lakodalomhoz és temetéshez fűződő ünnepélyes cselekvésekben. Dömötör Tekla beavatja az olvasót a magyar nép egész szokásrendszerébe, melyben a betlehemezés, a regölés, a farsangi alakoskodás, komatál-küldés éppúgy több évszázados hagyománytól szentesített helyet foglal el, mint a húsvéti locsolás és tojásfestés, a májusfaállítás, a Szent Iván-éji tűzugrás és kiszehajtás.
-
-
-
Sopron és környékének részletes kalauza
024 képpel, 4 alaprajzzal és 1 térképpel (+ 1 térkép: Sopron és környéke – Részletes magyar utikalauzok II. Dunántúl)
-
Szakrális képzőművészet a keresztény ókorban I-II.
0A kérdés, hogy a keresztények mikor és miért kezdtek képeket alkalmazni a szakrális szférában, a VIII-IX. századi bizánci és frank képvita óta foglalkoztatja a művelt közvéleményt. A hatalmas intellektuáIis erőfeszítés ellenére azonban mind a mai napig nem sikerült konszenzust kialakítani számos kérdésben, és gyakran elfogult, vagy hibás nézetek ismétlődnek a kézikönyvekben vagy a szakirodalomban. Ezért a legfontosabb feladat hogy a kutatók és az érdeklődők számára hozzáférhetővé tegyük az ismert forrásokat. Kötetünk a keresztény szakrális képiségre vonatkozó szövegek lehetősége szerint teljes gyűjteményét nyújtja a legkorábbi időkre vonatkozóan, valamint a képromboló vita kitöréséig a probléma legfontasabb teológiai feldolgozásait mutatja be. Az olvasó első kézből lehet tanúja egy vita kibontakozásának a helyes istentiszteletről, valamint a művészet szerepéről. A kérdés kontextusának jobb megértése végett e forrásokat kiegészíti egy-egy válogatás a művelt pogányság körében zajló képvita dokumentumaiból, a késő ókori zsidó irodalom ide vonatkozó megnyilatkozásaiból, valamint olyan keresztény szövegekből, amelyek a kereszt tisztetetére, a császárképpel, s általában a kultikus tárgyakkal szemben tanúsítandó helyes magatartásra reflektálnak.
-