• A babérligetkönyv / Hexakümion

    0

    3 300 Ft
    Tovább olvasom
  • A földeáki Návay család története

    0

    3 000 Ft
    Tovább olvasom
  • A hícsík nyomában

    0

    Még soha, senki nem látott eleven hícsít, pedig hátrahagyott tárgyaikkal tele van az univerzum. Megfejthetetlen nyomaikra először a Vénuszon bukkantak, s miután Sylvester Macklin, egy vénuszi ember felfedezte egy űrhajójukat, és azzal elutazott az Átjáró néven ismert aszteroidára, az emberiség előtt kitágult a világegyetem. Az Átjárón ugyanis rengeteg hícsí űrhajó állomásozott, eltűnt gazdáik által beprogramozva egy-egy ismeretlen célra, így a vállalkozó kedvűek, illetve a nincstelenek felfedező utakra indulhattak – ám ezeknek az utaknak a végén éppúgy várhatott rájuk a gyors meggazdagodás, mint a gyors halá

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A kettétört szív rejtélye

    0

    A fémek különböző kozmikus minőségeke képviselnek: a Földön kívülről érkeznek és legkevésbé anyagi, szubtilis formában, és itt a Földön jutnak el az anyagnak a legsűrűbb formájába, ércként. A fémek ugyanígy megtalálhatók különböző szerveinkben is, az emberi testben különböző koncentrációban. És ez a fémeloszlás mintha analóg lenne a földgolyón lévő különböző fémkoncentrációkkal. Bóna László azt a feltételezést teszi, hogy minden ember gyakorlatilag antennaként működik: amilyen koncentrációban és eloszlásban vannak benne a fémek, olyan módon vevő a Földre érkező fémekre, mint kozmikus hatásokra. És amilyen módon kapcsolódnak benne egymáshoz a fémek, olyan módon áll fenn benne a különböző univerzális, kozmikus hatások közötti kapcsolat. és ugyanilyen módon kapcsolódik embertársaihoz is.

    1 600 Ft
    Kosárba teszem
  • A nővérek

    0
    3 000 Ft
    Tovább olvasom
  • A soproni szőlészet története

    0

    4 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A zen …ki érti?

    0

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Állócsillagok az asztrológiában

    0

    „1940-ben kezdtem el asztrológiával foglalkozni. Előzetes ismeretek megszerzése után Győrffy László tanfolyamait látogattam. Joggal mondhatom, hogy jobb megalapozást – legalább is Magyarországon – sehol nem kaphattam volna. Győrffy László a magyar asztrológiai élet jeles alakja, a lehető legjobb asztrológiai irányvonalat követte és adta át tanítványainak. Amikor a párhuzamos – sohasem kihagyható – autodidaxisban is már megfelelően előrehaladtam, megismerkedtem az Ausztriából Magyarországra költözött kimagasló asztrológussal: Paul Regenstreiffel. Főként az a tény, hogy a továbbiakban tőle tanulhattam, meghatározó lett az életemre. Tőle tanultam meg az igazán magasszintű asztrológiát, olyan perspektívákban, olyan nagyvonalúan és mégis alaposan, ahogyan – legalábbis számomra – senki más nem tudta volna az asztrológia lényegi ismeretét átadni.”

    3 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Apión ellen, avagy a zsidó nép ősi voltáról

    0

    Josephus Flaviusnak az alexandriai Apión ellen, a zsidó nép ősi voltának bizonyítása végett írt irata, görög eredetiből készült magyar fordításban, sorozatunkban jelenik meg először. A zsidó háború és A zsidók története szerzőjének ez a kései, öregkori műve, több szempontból is igényt tarthat a mai olvasó érdeklődésére. Josephus, aki első nagy művében a maga zsidó népét akarta Róma uralmával megbarátkoztatni; utolsó munkájában a görög és római világ számára akarja feltárni népének ősidőkre visszanyúló hagyományait, vallási tanításait, egyistenhitének tisztaságát. Munkája egyszerre harcos vitairat és higgadt ismertetés, szenvedélyes védekezés és személyeskedésig menő támadás, szorgalmas anyaggyűjtés és szellemes érvelés. Miközben eszmeileg leszámol az ókori értelemben vett antiszemitizmus képviselőinek történeti torzításaival és a zsidók egész múltját gyűlölködő módon bemutató koholmányaival, egyben felvonultatja az egész antik – az ókori egyiptomi, főníciai, mezopotámiai, görög és római – történetírásnak valamennyi, a zsidókat megemlítő közlését. Az egyiptomi Manethón és a mezopotámiai Beroszosz, a történetíró Hekataiosz és a filozófus Arisztotelész, a zsidó vallást nagyra tartó Püthagorasz és a zsidó múltat ellenségesen tekintő Apión egyaránt megszólal az ő tolmácsolásában. Így a mi számunkra Josephusnak ez a műve nemcsak az általa bemutatott, benne vitatott és cáfolt egykori gyűlölködő propagandának és érvrendszerének elsőrendű forrása, de tárháza a ma már elveszett, értékes anyagot tartalmazó ókori történeti művekből vett irodalmi részleteknek is. Jószerével Josephusnak köszönhetjük mindazt, amit ma olyan nagy fontosságú művekből ismerünk, mint amilyen Manethón görög nyelvű Egyiptomi története, avagy Béroszosz Babiloni története. Megdöbbentőek a több mint két évezredes gyűlölet akkori vádaskodásai; tanulságosak a más művekből vett terjedelmes idézetek; élvezetes Josephus szellemes és gunyoros, néha durva, de legtöbbször találó vitamódszere. Mindvégig lenyűgöz a ma is elevenen ható mű: egy vitatott egyéniségű szerző vitathatatlanul izgalmas vitairata.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Arany János furcsa hőskölteményei

    0

    aranyozott lapszélek

    3 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Arany János prózai dolgozatai

    0
    7 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Az angol forradalom története Dahlmanntól

    0

    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Az átalakulás szimbólumai

    0

    A vallás problémája központi helyet foglal el Jung életművében. E kötet olyan, főként érett korában született munkáit tartalmazza, amelyek kifejezetten vallási kérdéseket tárgyalnak. Tanulmányaiban feltárja a különböző nyugati és keleti vallások alapját képező egyetemes ősi elképzeléseket, az emberi léleknek az istenihez való viszonyát előre mintázó archetípusos tartalmakat.

    7 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Az Esztramos-hegy ásványai

    0

    2 800 Ft
    Tovább olvasom
  • Az ezüstkardú vitéz

    0

    A tatárjárás idején játszódik Fehér Tibor ifjúsági regénye, amelynek főhőse, a bátor és okos András, legendás „ezüstkardjának” köszönhetően nagy dicsőséget szerez magának: Béla király belső emberei közé hívja.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Az ókeresztény kor egyházfegyelme

    0

    Öszeállította, a szövegeket fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Erdő Péter

    8 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Bakony

    0

    1 műmelléklettel, 3 látképmelléklettel, 1 térképmelléklettel, 108 képpel és 23 alaprajzzal

    4 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Borsod vármegye leírása 1864-ben

    0

    Pesty Frigyes 1823. március 3-án született Temesvárott. Fiatalkoráról, neveltetéséről nagyon keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy 26 éves korában, 1849. áprilisától a debrecenei kormány hadügyminisztréiumában dolgozott, s ezért a szabadságharc bukása után előbb menekülnie kellett, majd miután hazatért, rövid fogságot szenvedett. 1850 és 1864 között a temesvári iparkamara titkára volt, s e munkája mellett 1857-től a helyi gazdasági egyesület titkári teendőit is ellátta. Ebben az esztendőben – 1857-ben – indította meg a Delejtű című lapot, amelyben elsősorban természettudományos és gazdasági jellegű cikkeknek adott helyet. És ezekben az években alapozta meg anyagilag is az életét, ami elengedhetetlen volt a későbbiekben tudományos munkássága folytatásához.
    Az 1860-as évek elején még két fontos esemény történt életében: 1860-ban újabb osztrák fogságot szenvedett. 1861-ben pedig megtartotta akadémiai székfoglaló beszédét – 1859. december 16-án választották levelező taggá – A templáriusok Magyarországon címmel. A következő években kezd hozzá ahhoz a nagy szervezési vállalkozásához, amely nevét igazán ismertté tette: 1863. február 2-án kelt levelében tárja a Helytartótanács elé a földrajzi nevek összegyűjtésére irányuló tervét, majd kinyomtatja a kérdőíveket, rendezi a beérkezett anyagot, kiegészítéseket és új gyűjtéseket kér, stb. Életének hátralévő részét – 1889. november 23-án halt meg – a gyűjtés megszervezése mellett történeti tárgyú munkák írása töltötte be, de természetesen gondolt az óriási gyűjtött anyag felhasználására is. Amikor 1877. május 24-én az Akadémia rendes tagjává választották, széfoglaló beszédjét például a helyneveknek a történettudományban való felhasználásáról tartotta A helynevek és a történelem címmel.

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Borsod vármegye leírása 1864-ben

    0

    Hogy Pesty Frigyes munkájának valódi jelentőségét lássuk, röviden és vázlatosan át kell tekintenténünk, hogyan állt, milyen eredményeket tudott felmutatni a földrajzi nevek gyűjtésében a tudomány akkor, amikor ő belefogott nagy vállalkozásába. – A helynevek iránti érdeklődésnek a XIX. század elejéről ismerjük az első nyomait. Virág Benedek 1804. július 30-án kelt levelében arra buzdította Kazinczy Ferencet, hogy jegyezze fel azon vidékek legkisebb tavainak, folyóinak, stb. a neveit, a~ hol megfordul. Nincs azonban bizonyítékunk;arra, hogy Virág Benedek ilyen irányú érdeklődése egy általánosabb érdeklődés megnyilvánulása lett volna. De a század első negyedében már ilyen nyomok is mutatkoznak: a Thaisz Endre szerkesztésében megjelenő Tudományos Gyűjtemény 1819-ben közölte Perecseni Nagy László kis cikkét az Arad vármegye régiségei közé számitható halmokról, s mivel a cikkben csak néhány halom nevét tüntette fel a szerző, egy szerkesztői megjegyzés hangsúlyozta, hogy milyen fontos lenne a többi halom nevét is összegyűjteni, hiszen a nevek történeti következtetések levonására adnának lehetőséget.

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Budapest tündérkertje

    0

    „Budapest tündérkertje! Egy darab a paradicsomból – az édenkert tiltott fája nélkül” – írta Jókai Mór a Margit-szigetről, a főváros különleges védelmet élvező zöld tüdejéről, amelyet hívtak már Nyulak szigetének, Urak szigetének, Budai-szigetnek is. Deák Judit a beavatott szakértő tudásával vezet végig minket a Margit-sziget nevezetességein, dióhéjban elmesélve a sokat megélt sziget történetét is, amit frissen készült színes, illetve izgalmas archív képanyag illusztrál. A kötet első felében megismerjük a sziget egykori birtokosait, adakozóit, épületeit, lakóit, gyógyvizeit, második felében pedig egy teljes sétaútvonalat járhatunk végig, amelyet leírások, térkép és képes illusztrációk tesznek még színesebbé. Sétára fel!

    2 400 Ft
    Tovább olvasom
  • Cléves hercegnő

    0

    Az utószót és a jegyzeteket Szávai Nándor írta.

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Csillagpor. Versek (1925-1944)

    0

    Azt ​mondják, a materialista alig tud valamit az anyagról, a spiritiszta pedig alig tud valamit a szellemről. Kívülrekedt hallgatózóként feszül neki egyik is, másik is a számára makacsul zárt ajtót mutató dimenzióknak.
    A szellemi ember nem harcol, nem dönget bezárt kapukat. Egész létét, lényét kínálja fel a magasságoknak, s ami készséges csatornáján tisztán átcsorog, már engedi is tovább a várakozó világ felé.
    Amit így adni tud, az valóban Iható Arany, Aurum Potabile…
    Ez a kötet ilyen adomány.

    3 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Eltitkolt életek

    0

    Skandináv krimi. Patrik Hedström nyomozó felesége, Erica Falck, döbbenten fedez fel egy náci érmet és egy véres gyermekruhát elhunyt édesanyja hátrahagyott holmija között. Erica mindenképpen tudni akarja, hogyan kerülhettek ezek a tárgyak a padlásukra.

    2 400 Ft
    Tovább olvasom
  • Ember és világ – A szellem működése a természetben / A méhek lényéről

    0

    Rudolf Steiner életművében különleges helyet foglalnak el az 1922-24-es évek úgynevezett „munkásoknak tartott előadásai”. Ezek témájukat tekintve nem zárt előadásciklusok voltak, és nem is az antropozófiát már jól ismerő hallgatósághoz szóltak. Keletkezésük története az, hogy amikor a svájci Dornachban az Antropozófiai Társaság székhelyének, a Goetheanumnak az építése folyt, Rudolf Steiner az ott dolgozó munkásoknak a kezdetben kötetlen beszélgetések nyomán és az érdeklődés hatására előadásokat kezdett tartani, amelyek végül rendszeressé váltak. A kérdések és témák spontán módon merültek fel, a résztvevők igényeinek megfelelően, amit Steiner mindig szemmel tartott, és azokhoz igazodva fejtette ki az antropozófia világképét. Különösen figyelemre méltó a „Munkás-előadások” atmoszférája, az a frissesség és közvetlenség, ami belőlük árad. A nyolckötetnyi, összesen 113 előadás kitűnik abban, ahogyan hidat ver a hétköznapi élet kérdései és a már tisztán szellemi témák között, vagyis ahogyan a látható világra irányuló mergismerésünket fokról fokra és szinte észrevétlenül átvezeti a nem látható világ megismerésébe.
    Az ötödik kötet tartalmából: A pillangók lényegéről. A kéksav és a nitrogén, a szénsav és az oxigén. Ember és Föld északon és délen. A hidrogén lényegéről. Az üstökösök természetéről. Az anyagok hatása a világegyetemben és az emberi testben: vas és nátrium. A gyermekbénulás okairól – a növények növekedéséről. A méh és az emberek. A méz és a kvarc. A mézről. A gubacsdarazsakról. A méhméregről és a hangyákról. A hangyasav jelentősége. Lóheresav, hangyasav, szénsav a természetben.

    5 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Existentia 1995/1-4.

    0

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Ezüstnyárfák

    0

    „Egy ősziesen szomorkás, februárvégi vasárnap délutánján, néhány lassú ásítás és sóhajtás után, koppányi és szántói Szántódy Miklós báró fölkelt a dohánybarna ripsszel bevont, meglehetősen rozzant, recsegő karosszékből, ahova még ebéd után ült és szunnyadozott, ahogy a vasárnapi lapot végigböngészte. Ezüstfogantyús, fekete ébenfabotjára nehezedve végigbicegett a sárgára súrolt kemény deszkapadlókon, melyen itt-ott meglehetősen elkopott perzsaszőnyegek voltak. Egyenesen a balra nyíló, fehérre festett, keskeny ajtó felé ment, ott megállt és kopogtatott. Ez a szoba a kertre nézett apró ablakaival s ez volt a báró egyetlen leányának szobája. Így, a csukott ajtón keresztül is érezhető volt a lágy ibolyaillat, mely állandóan szállongott belőle. – Angéla, szívem, – mondta halkan és kissé rekedtesen a báró, mert már esztendők óta köhögött – Angéla, szívem, ne feledd elküldeni öreg Zsotát… A lány valahol a szoba mélyében lehetett, mert a hangjára a báró jól előreengedte a fejét, hogy jobban hallhassa. Meglehetősen sok ingerültség és türelmetlenség is volt ebben a hangban. – Igen, igen, apuskám. Igen, hiszen tudom! Különben, öreg Zsota is tudja, felesleges is erre figyelmeztetni Ojjé, tíz esztendő óta már megtanulhatta, hogy minden vasárnapon meghívja a plébánost, a jegyzőt és a tanítót, a te tarokkpartnereidet… Azok se várhatnák már a hívást! A báró kissé sóhajtott. Mintha megütötte volna ez a hang. De azért mosolygott, amikor benyitotta az ajtócskát s belépett az ibolyaillatú szobába.”

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Fedinecz Atanáz festői látomásai

    0

    240 Ft
    Kosárba teszem
  • Felvidéki séták

    0

    Utazni vasúton, kocsin, hajón vagy akár gyalogszerrel mindenkor nagyon szerettem. Ebben lehet valami családi örökség is. Ahány ősömről tudok, mind sokat utazott, holott mindig városlakók voltunk. S régi városaink hajdani lakóinak ma is az a hirük, hogy legfeljebb sátoros ünnnepkor lépték át a város kapuját friss levegőt szívni. Mint minden általánosításban, ebben sincs sok igazság. A régi városi polgár, akár mesterember, akár kereskedő vagy litteratus volt, pályáján, szűkebb hazája közéletében alig vihette valamire, ha világot nem látott Amíg le nem rótta vándorútját, céhbeli mester sem lehetett. A kereskedelmi utazó csak korunk gazdasági versenyének kivirágzása. Régi kereskedőink áruért, mesterembereink nyersanyagért maguk jártak be nem egyszer messze földet; az esküdt polgárokat pedig a város ügyes-bajos dolgaiban sűrűn küldték ki követségbe Budára, majd a bécsi udvarhoz, de nem egyszer más külföldi városokba is. Régi világjáró diákjainkról mindenki tud.

    2 400 Ft
    Kosárba teszem