-
A Balaton környékének műemlékei
0A történeti múlt építészeti emlékeiben, a műemlékekben különösen gazdag tájról három és fél évtizeddel ezelőtt, 1958-ban jelent meg ismertető és összefoglaló mű Entz Géza és Geró László tollából ,,A Balaton környék műemlékei” rímmel. Könyvükben a sokszínű és sajátos hangulatú, mozgalmas és mégis derűs nyugalmú vidék műemlékeinek akkori állapotát írták le, és az azokról szóló, akkori ismereteket foglalták össze. Bevezetőjükben a tó körüli táj építészetének évezredes történetét rajzolták meg. Könyvük megjelenése annak a nagyarányú műemlékvédő, kutató és feltáró munkának a kezdetét jelezte, amely napjainkban is tart. A helyszíni számbavételtől egyes, műemlékként védett épületek gondos helyreállításáig tartó munka eredményeiből azóta soha nem látott új ismeretek kerültek napvilágra. Az elmúlt három és fél évtized alatt idegenforgalmi, múzeumi és műemlékvédelmi szakemberek, történészek, régészek, művészettörténészek és építészek, lelkes Balaton-rajongók dolgoztak azon, hogy a nagy tó környékének múltjáról és annak fennmaradt emlékeiről minél többet tudjunk meg. Munkásságuk rendkívüli módon gazdagította, sok szempontból azonban módosította is eddigi ismereteinket. Mindezek arra bíztattak, hogy ezt a feltáruló gazdagságot Entz Géza és Geró László korábbi művére támaszkodva, a Balaton környéke iránt érdeklődők elé tárjuk.
-
-
-
-
-
-
-
A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében
0A kézművesipar történetével foglalkozó kutatók (régészek, történészek, etnográfusok, levéltárosok, restaurátorok és anyagkutatók) immár harmadik interdiszciplináris konferenciájának az anyagát teszi közzé ez a kötet. Az agyagművesség, s az erdő a fa és régészete és néprajza után a téma ezúttal a vasművesség volt. A kéttucat tanulmány alapján a paleolitikumtól egészen a napjainkig a Kárpát-medence vasművességének sokrétű és színes mozaikképe bontakozik ki. A legújabb eredményeket bemutató kötetet haszonnal forgathatja mindenki, akit az egykori hétköznapok, az anyagi kultúra világa érdekel.
-
Abaúj-Torna, Gömör-Kishont vármegye nemes családjai
0A nemes családok leszármazását taglaló újabb kötet, amely négy megye nemes családjait tartalmazza egy kötetben. A kötetet számos színes címer, kastély, kúria fotója gazdagítja, valamint névjegyzék teszi könnyen áttekinthetővé.
-
Armales Transylvanorum – Válogatás az erdélyi fejedelmek címeradományaiból
0Az 1945 előtti heraldikai szakirodalom viszonylag keveset foglalkozott a Mohács után kiadott címereslevelekkel, de különösen igaz ez a megállapítás az erdélyi fejedelmek által kibocsátott armálisokra. A háború után kényszerpihenőre ítélt segédtudomány művelőinek sem volt lehetősége átfogó kutatásokat végezni.
Többéves kutatás eredményét tartja most kezében az olvasó. Hat magyarországi és romániai közgyűjtemény több mint félezer, eredeti erdélyi címeres levelének tanulmányozása után készülhetett el ez a válogatás, amely általános képet kíván nyújtani a fejedelmi címeradományokról, többnyire közöletlen, sőt ismeretlen címerekről: ennek megfelelően nem csak a legdíszesebb oklevelek kerülnek bemutatásra, hanem kevésbé kvalitásos művészek alkotásai is. Majd száz éve jelent meg az utolsó, hasonló témájú kötet Kolozsváron, Sándor Imre tollából. Egy évszázad sok idő, a kor változásának megfelelően változott a közlés formátuma is, amit bővebb bevezető tanulmány, rajzok helyett digitális fotómásolatok jeleznek, a latin szövegidézetek mellett fordítások segítik a jobb megértést. -
Az Arany Horda kancelláriája
0Amikor a világhódító Dzsingisz kán birodalmán fiai osztoztak, a négy fiúgyermek közül a legidősebb Dzsocsinak jutott a birodalom nyugati fele örökül. De a mongol világbirodalom nyugati része gyakorlatilag még meghódítandó volt. Ezt a feladatot Dzsocsi fia, az energikus Batu végezte el 1236 és 1256 között. Az 1236-os nyugati hadjárat során a Volga vidéki Bulgária, Dast-i Qipcaq (azaz a délorosz sztyepvidék), a Krím félsziget és Észak-Kaukázus egészen Derbendig a mondol hódítás áldozata lesz. 1238-ban az orosz fejedelemségek egész sora (Rjazany, Vlagyimir stb.) jut mongol kézre, 1240-ben Kijev esik el, 1240-42-ben pedig Lengyelországot, Magyarországot és Dalmáciát rohanják le a tatárok. E hadjáratok során születik meg és válik valósággá Dzsocsi öröksége, a nyugati mongol birodalom, melyet az orosz források Dzsocsi ulusza vagy Arany Horda néven ismernek. A birodalom tulajdonképpeni megteremtője, Dzsocsi fia Batu de jure még az egységes, Ázsia hatalmas részét magába foglaló Mongol Birodalom nagykánjának van alávetve, de facto azonban már önálló. Batu halála után nemsokkal, mikor Kína meghódításával a nagykáni székhely Karakorumból Pekingbe kerül át, az 1260-as években az Arany Horda de jure is önálló lesz.
-
Csaba királyfi
0Arany János többször elmélyült e témakörben, és még halála előtt is szembesűlt Csaba királyfi történetével, szinte ezzel búcsúzott életétől, de csak a „Buda halála” érte el a mestermű rangját. Csaba királyfi története töredék maradt, miközben Gárdonyi Géza, Kós Károly regényben Ady Endre költeményben, Ruttkay György festményen Szörényi Levente zenében érintette a magyar nép szívében élő mondát.
Akadt egy honfi, Kolozsvári Aladár, Ő vállalkozott arra, hogy Csaba királyfi teljes történetét megírja eposzában, melyet a Magyar Tudományos Akadémia 1914-ben Nádasdy díjjal honorált.
Kolozsvári Aladár eposza végigjárja Csaba királyfi életét és általa is megálmodott történetét, – a hun hétköznapokat, kalandjait, Krimhilda bosszúját, a győztes Csaba históriájának végkifejletét. Ízes szókapcsolatok örvendeztetnek, amikor „Zörmöl a gaz, ropognak az ágak”, – „Csilingelő csengettyűs” fák virágoznak. Pontos az ítélet, ha korrektnek, becsesnek nevezi Kolozsvári látomását Csaba királyfiról, melynek méltó befejezése ma is megszólító erejű:S bércek tövén még most is ott él, remél e nép,
Munkálva ami rászállt, földét, örökjeképp;
Mi akkor ábránd volt, mi titkos jövő takar:
Ezer év óta együtt a székely és magyar!
Losonci Miklós -
Debreceni képeskönyv
0A Magyar tájak, magyar városok (Magyarország kultúrtörténeti emlékei és természeti szépségei képekben) sorozat III. része: Debrecen.
Német, angol, francia és olasz nyelvű függelékkel. -
Éjszaki- és Közép-Európa földrajza. Különös tekintettel a néprajzi viszonyokra.
0„Hat éve, hogy Hunfalvy János Egyetemes Földrajzának első kötete megjelent. A nagyérdemű szerző öt kötetre tervezett nagy művét négy év alatt remélte befejezni; de már a II. kötet, mely csak 1886-ban jelent meg, sejteté, hogy e mű négy év alatt nem fog elkészülni.
-
Éjszaki- és Közép-Európa földrajza. Különös tekintettel a néprajzi viszonyokra.
0„Hat éve, hogy Hunfalvy János Egyetemes Földrajzának első kötete megjelent. A nagyérdemű szerző öt kötetre tervezett nagy művét négy év alatt remélte befejezni; de már a II. kötet, mely csak 1886-ban jelent meg, sejteté, hogy e mű négy év alatt nem fog elkészülni.
-
Elvásik a veres csillag
0Tánczos Csuda Mózsi régi jó ismerőse a Wass Albert-regények kedvelőinek. Igazi székely góbé ő, Tamási Ábeljének kissé korosabb rokona, aki már a Tizenhárom almafa lapjain is székely furfanggal igyekezett boldogulni a történelem viharaiban. Tánczos Csuda Mózsival most újra találkozhat az olvasó, ha kézbe veszi Wass Albert Elvásik a veres csillag című regényét. A valós történelmi eseményekre épülő regény a bolsevista megszállástól az 1956-os magyarországi forradalom utáni erdélyi magyarellenes bosszúhadjáratig követi nyomon a Tánczos család történetét, s egy székely falu erőszakos elrománosításának stációit.
-
Európa régiói a történelemben
0„Abból a feltételezésből indulok ki, hogy Európa régióiról írt eszmefuttatásom (Vázlat Európa három történeti régiójáról, Bp. 1983, „Gyorsuló idő”) nem ismeretlen ebben a körben. A dolog természetéből következik, hogy ahhoz képest, amit már ott is csak üggyel-bajjal sűrítettem 130 oldalba, néhány oldalnyi további sűrítményben aligha lehet valami meglepően újat nyújtani. De ez nem is célom. Ugyanakkor az idő és a terjedelem korlátozottsága kikényszeríti, az a körülmény pedig, hogy felfogásomat már kifejtettem, lehetővé is teszi, hogy nézeteimet a témáról tézisszerűen – pontokba és alpontokba foglaltan – adjam elő.”
Szűcs Jenő -
-
-
Magyar népviseletek
0A MAGYAR NÉPMŰVÉSZET sorozat harmadik kötete a magyar népviselettel foglalkozik. Fontos és halaszthatatlan feladatot teljesít, hiszen a magyar népviseletek színpompájáról, változatosságáról ma már csak egy-egy hagyományőrző vidék ad hírt, a legtöbb faluban már megtörtént a „kivetkőzés”, a paraszti ruhát felcserélték városi öltözékkel.
A szerző a paraszti viselet kialakulásának és esztétikai sajátosságainak ismertetése után bemutatja az Alföld, a Dunántúl, a Felföld és Erdély viseleteit a még élő paraszti ruhák és a fennmaradt emlékek segítségével.
A kötetet 32 fekete-fehér és 16 színes művészi kép illusztrálja. -
-
Marostorda vármegye nemes családjai
0Sorozatunk, a Székely Nemesi Családok háromszéki köteteit Pálmay József további munkáinak újrakiadásával folytatjuk. A Marosvásárhelyen, 1904-ben megjelent Marostorda vármegye nemes családjai hasonmás kiadását négy, ugyancsak a székely fővárosban született munkával egészítjük ki. Ahhoz, hogy a különböző méretű, szerkesztésű kiadványokat egységes kötetbe illeszthessük, utóbbiak közül hármat újra-szedtünk, az eredeti írásmód megváltoztatása nélkül. Az ábraanyagot, ennek megfelelően, részben szintén átszerkesztettük.
-
-
Olasz Ferenc, a Napbanéző
0Olasz Ferenc képei, országjárásai, filmjei ma már klasszikusnak nevezhető magatartásának következményei. Orbán Balázstól, Kós Károlytól, Bartóktól, Kodálytól, Nagy Lászlón, Latinovitson át Kondor Béláig különös szándék vezérelte a jobbakat: felmutatni, megmutatni a Kárpát-medence embereit, zenéjét, táncát, tárgyait. Mintha indokolt lenne az a félelem, hogy itt minden ami szép és jó, elveszhet. Mindent, ami méltatásra érdemes, meg kellene védeni a rágalomtól, a szándékos félremagyarázástól.
Az 1850-es évek óta folyik a szorgos munka, mintha egy rejtekező erőt akarnának beavatott emberek újra és újra megmutatni a többieknek…
Makovecz Imre -
-
-
-
-
Tűzpróba
0Az önálló Erdély születésének négyszázados fordulóján kiadta a Franklin-Társulat.
Nagy Szabó Ferenc, Gyulafi Lestár, Krauss György, Sepsi Laczkó Máté, Bocskai István, Mikó Ferenc, Biró Sámuel, egy ismeretlen szász polgár és Boros Tamás írásaiból. Bevezette Biró Vencel. -
Valaki tévedett. Elbeszélések 1945-1950
0A kötet főként Erdély II. Világháborús eseményeinek hiteles magánemberi krónikája és a legvégsőbb humánum megszólaltatója. A szerző igazság- és szabadságszeretete és önelemző magyarság-vallása példamutató a ma embere, a ma olvasója számára is.