• A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945

    0

    A ​„bujdosó-pohár” rigmusa — Szendrei J. 19. századi gyűjtésében — Miskolc szimbólumának, az Avasnak, s az itteni középkori eredetű pincékbeli poharazgatásoknak hangulatát idézi. Az Avas borpincéi évszázadokon át nem­ csak a helyi és környékbeli jó minőségű bor tárolását, érlelését szolgálták, hanem — a jelentős borkereskedelem és a kapcsolódó iparágak kifejlődése mellett — a vendégvárás—vendéglátás szimbólumává is váltak. A pincesorokat — még az 1950—60-as években is — esténként a „régi bortermelők” hagyomá­ nyos fogadásai jellemezték, s a környéket a borozgató társaságok jó hangulata töltötte be. Talán a rigmusban is megénekelt bujdosó-pohár szokása táplálta és terjesztette a miskolci vendégszeretet kiemelkedő hírét, s ösztönözte mara­ dásra, vagy visszatérésre annak olyan jeles híveit mint pl. Móra Ferenc, Lévay József és Móricz Zsigmond. Ők alapították – többek között – azt az irodalmi asztaltársaságot az Avason, ahol* a tagoknak névre szóló gravírozott feliratú borospoharai voltak. A pincetulajdonos ezekben a poharakban tette eléjük — természetesen a helyi ételspecialitások mellett — az „édes nedű”-t, amely bora és vendéglátása jól hírének terjesztésére kötelezte a kedves

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A török birodalom történetet

    0

    Első fejezet (részlet):
    Bevezetés és a török nép eredete és ősvallása. – Az izlam felvétele. – A ghaznavidák. – Toghrul bég és a testőri intézmény. – Keleti és nyugati szelcsukok. – Az Ozmán-ház. – Szuleiman shah. Ertoghrul. – Byzancz és a frank befolyás.
    A középkor utolsó századában mint legutolsó államalkotó elem egy nép jelenik meg az európai történelem színpadán, mely ugy vallása valamint kulturai arravalóságainak sajátságos fogyatkozásai miatt inkább hivatva lett volna – rendeltetését és állami szervezkedését Ázsiában teljesíteni és végrehajtani.
    A török birodalom történetére és míveltségére nézve nem sorolható az európai államok sorába. Már első kezdetétől fogva összeütközésbe jött Európa mívelődési tényezőjével: a kereszténységgel; mely viszony mai napig sem változott meg egészen. S ha mindazonáltal a történelemben és az emberiség mívelődésében oly fontos szerepet játszik, első sorban azon sajátszerű vallásszervezetnek tulajdonitható, mely a régi Ázsia egy részének társadalmi és politikai viszonyait felforgatta, s melynek képviselőjévé és megvédőjévé az újabb korban az ozmán török nemzet lőn hivatva. A mohamedanismus rugója lett mindazon eseményeknek, melyek az ó-világot egy évezredig tartó mozgásba hozták s a keresztény nyugatot majdnem ugyanannyi ideig izgalomban tartották.

    8 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Mítosz vagy siker? A magyaros stílus

    0

    A magyar művészettörténet, fotóhistória egyik legnagyobb adóssága – a sok közül – a magyaros stílussal való érdemi foglalkozás. Amig tartott, nagyon népszerű volt itthon és külföldön egyaránt, sokat beszéltek róla, még ha nem is mindig a valóságnak megfelelően, hisz gyakran tódítottak, hangsúlyoztak érdemein felül dolgokat, szakítottak ki kontextusukból idézett mondatokat. Amikor véget ért, már nem lehetett igazán beszélni róla. Erről gondoskodott a politika. A szocializmus kultúrideológusai, ha szóba került, gyakran lefiasisztázták, nacionalizmussal, hamis álromantikával, revansizmussal, miegyébbel vádolták. A rendszerváltást követő tíz évben pedig hiába erősödött a magyaros, néha a magyarosch szellem, a fotográfiában senki nem nyúlt vissza akár csak egy elemzés erejéig sem, ehhez az időszakhoz.
    A Fotómúzeum most megpróbál törleszteni valamit a régi adósságból. Könyvünk és a 2000 nyarán megrendezett kiállítás címében hordozza azt a Janus-arcúságot, aminek megfejtésére kísérletet teszünk. Egyrészről ugye a siker. Aligha van olyan magyar fényképész, aki legalább a közhely szintjén ne tudná – akár álmából felébresztve is – fotográfiánk aranykora, legsikeresebb időszaka a magyaros stílusnak nevezett periódus volt a két háború között. Kiállítási érmek százai, pályadíjak, oklevelek, sajtóközlemények mutatják a tényleg páratlan diadalmenetet. És a hozzá kapcsolódó legendák, mítoszok Mit kezdhetünk ma a magyar stilussal? Erről szól ez a könyv, melynek a végén angol nyelvű összegzés található.

    3 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Vérben és viharban

    0

    Wass Albert a Vérben és viharban című kisregényben Attila leszármazottainak erdélyi letelepedését, mint a székelység eredettörténetét írja meg. A kisregény nyomon követi a kis néppé tizedelődött hunok fölötti uralomért folytatott belviszályokat, az országépítés keserves, de dicsőséges munkáját, s mindezt pergő, meglepő fordulatokkal teli cselekményvezetéssel teszi. A Vérben és viharban bővelkedik nagyszabású csatajelenetekben, vadászkalandokban, s az „emberi tényező” is megjelenik benne.

    4 500 Ft
    Kosárba teszem