1990 szeptemberében a Milánótól északra fekvő Gazzada városkában magyar egyháztörténeti hetet rendezett a Fondazione Ambrosiana Paolo VI. Ezen Magyarországról érkezett és Olaszországban élő tudósok, papok vettek részt és tartottak előadásokat szakértő közönség előtt. A Fondazione Ambrosiana már egy évtizede rendez hasonló konferenciákat, rendszeresen egy-egy ország egyházának szentelve egy-egy ilyen összejövetelt. Örvendetes gyakorlattá vált az is, hogy az elhangzott előadásokat megszerkesztve, önálló kötetben jelentették meg – olaszul. Így lesz ez a magyar egyháztörténeti anyaggal is. A jelenlévőkben azonnal megfogalmazódott az óhaj, hogy a modern egyháztörténeti kiadványokban nem bővelkedő hazai közélet szintén hasznát vehetné az itt elhangzottaknak, és jó lenne magyarul is hozzáférhetővé tenni az el előadásokat. A Fondazione Ambrosiana hozzájárulásával és a Magyar Katolikus Püspöki Kar Egyháztörténeti Bizottsága támogatásával most alapjában véve e konferencia referátumait veheti az olvasó kézbe. Az elmondottakból következik minden előnye és hátránya is. Szó sem lehet teljes, részletes egyháztörténetről, vagy a tartalomban jelzett egyes témakörök átfogó feldolgozásáról. Inkább összefoglaló, helyenként problémafelvető írások ezek, amelyek mégis tükrözik az elmúlt ezer év eredményeit, gondjait és jelzik a kutatókra váró feladatokat, amelyeknek immár semmiféle politikai akadálya nincsen.

A 4. század első felében döntő fordulat következett be az európai kultúra történetében: az üldözött keresztényekből üldözők lettek.
Ekkor élt Firmicus Maternus, aki a Római Birodalom értelmiségijének tipikus útját járta végig, amikor korának ideológiái között a magának legmegfelelőbbet kereste. Élete első felében még pogány, azonban az istenekkel zsúfolt római államvallás már mit sem mond neki. Tanúsítja ezt az Asztrológia című nagyszabású műve, melyben kifejti: a csillagok állásától függ az, hogy ki milyen, miként viselkedik és cselekszik, ugyanis az égi konstellációk határozzák meg a nemzés-fogamzás, majd pedig a születés pillanatában az egyén sorsát. Az asztrológiai alapfogalmakat tisztázó fejezet után kötetünk közli a mű egyik legérdekesebb részletét, egy ún. helyzethoroszkópot (A Venus hatása az emberi sorsra), ám közli a kereszténnyé lett Firmicus Maternus rendkívül jelentős művét, A pogány vallások tévelygéséről szóló, páratlanul értékes forrásmunkát is. A szenvedélyes hangú írás sorra veszi azokat a vallásokat, amelyek a szerző szerint az ördög sugalmazására az egyes elemeket, a vizet, a földet, a levegőt vagy a tüzet emelték isteni rangra. Веmutatja a kultuszokat, melyekben hajdan élt embereket tettek istenné és részesítettek vallásos tiszteletben, majd leírja és értelmezi a misztériumvallások titkos, mindaddig csak a beavatottak számára érthető szertartásait, jelképeit és jelmondatait.