• Magyarország művészeti emlékei

    0

    Magyarország ősi időktől fogva ütköző helye a Kelet és a Nyugat népáramlatainak. A műemlékek nagy temetőjévé azonban nem annyira a háborús századok viharai tették, de inkább a régiek helyén koronként támadt új települések. Vannak évezredes multú városaink, ahol az egymást követő századok alkotásai úgy egymásra rétegeződtek, mint a földünk kérgét borító geológiai képletek. A felszínen, különösen felszínesen nézve, ma már csak a jelen vagy a félmult emlékeit látjuk. A rég letűnt idők alkotásaiból leginkább még az ötlik a szemünkbe, ami puszta vidéken, többnyire kopáran és művészi ékességeitől megfosztottan maradt fönn, mint az Alföld mérhetetlen síkján, a hol egyenként, hol csoportosan kimagasló őskori és népvándorláskori mesterséges földhalmok, a hegyek ormán gubbasztó várromok, vagy az országszerte sokfelé elhagyatottan álló pusztatemplomok.

    4 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Maros megye

    0

    Örömmel nyújtjuk át az olvasónak ezt a könyvet, amely – reméljük – hasznos segítőtársa lesz a Maros megyét megismerni akaróknak. A könyv tartalmazza mind az 513 település nemzetiségi és felekezeti adatait az 1992. január 7-i népszámlálás alapján. Ettől az időponttól csak indokolt esetben térünk el. Feltüntettük a települések első írásos megjelenési idejét és formáját, és közlünk néhány fontosabb, a településhez fűződő történelmi eseményt is. A gazdasági életre vonatkozó adatok csak részinformációkat szolgáltatnak, mert Románia gyorsan változó gazdasága csupán ezt teszi lehetővé. Az olvasó szíves megértését kérjük, ha az adatok pontossága néha megkérdőjelezhető. A felhasznált forrásmunkák és az információk sokasága miatt szembe kellett néznünk az adatok közötti válogatás nagyon nehéz és olykor elkerülhetetlen buktatókat jelentő feladatával. Ha a kedves olvasó által felállított értékrend néhol eltér az általunk használttól, úgy a jobbítás szándékával nekünk címzett bírálatokat és javaslatokat őszinte köszönettel és tisztelettel fogadjuk.

    1 800 Ft
    Tovább olvasom
  • Marosvásárhely régi épületei

    0

    Alig két év leforgása alatt sorrendben harmadik könyve jelenik meg Keresztes Gyulának. Nem mindennapi teljesítmény! Bizonysága annak, hogy egy élet szorgalmas munkájával magtárba gyűjtötte mindazt, amit szeretett városa, Marosvásárhely, azaz Székelyvásárhely épületeinek történetéről tudni kell. A szerző, aki már-már szerzetesi aszkétizmussal és megszállottsággal annak él, hogy felszínre hozza mindazt az értéket, amelyet elődeink a történelem gyakori „vakütéseinek” szüneteiben létrehoztak, elénk varázsolja a tegnapi Marosvásárhelyt, úgy, hogy valóban büszkék lehetünk rá. Magunk elé tudjuk képzelni a Nagypaic, a Dinnyeföld, a Külső- és Belsőkutas, a Felső- vagy Alsóváros polgárait, a városba beolvadt falvak lakóit, otthonosan sétálhatunk saját múltunk emlékei között.

    1 200 Ft
    Tovább olvasom
  • Népszava 1919

    0

    A 47. évfolyam alábbi számait tartalmazza: 69, 107, 108, 124, 125, 126, 127, 128, 130, 132, 133, 134, 135, 138, 139, 142, 143, 144, 146, 148, 149, 153, 154, 156, 157, 158, 159, 160, 162, 163, 164, 166, 167, 168, 169, 170, 172, 173, 174, 175, 176, 177, 178, 161, 165, 179, 180, 181, 182, 183, 184, 186, 187, 231

    50 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Nincs menekvés

    0
    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Nyírvidék Szabolcsi Hírlap + Szabolcsi Hétfő 1943

    0
    20 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Olcsó könyvtár 25

    0

    234–235. Hugo Károly. Bankár és báró. Szomorújáték 3 felvonásban. (108 l.) 1896
    236–240. Szilágyi Sándor. Történeti rajzok. (247 l.) 1896
    241–244. Csengery Antal. A magyar közoktatás és közművelődés némely főbb kérdéseiről. (241 l.) 1896
    245–246. Vautier György. A keresztanya. Franciából forditotta Márkus Miklós. (150 l.) 1896

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Sajtó 1915-1920

    0

    Benne: Pesti Hírlap; Az Est; Az Ujság; Pesti Napló; Köztársasági Újság; Világ; Virradat; Kisújság; Tanácsköztársaság; 8 órai újság; Fáklya; Hétfői Újság; Népszava; Budapesti Közlöny; Nemzeti Újság stb.

    60 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Seine Laufbahn und seine Verbrechen

    0

    20 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Szabad Száj 1946-1947

    0

    Magyarországon a kiegyezést követően jelentek meg az első vicclapok, s az 1945 utáni években már több mint 20 félét lehetett olvasni. Nagyrészük csak időszakos jelleggel, gyakran csak 1-1 szám erejéig volt kapható. Ez alól jelentett kivételt a kisgazdákhoz kötődő Szabad Száj, a szociáldemokraták lapja a Pesti Izé, az MKP, majd az MDP lapja a Ludas Matyi, valamint a Hüvelyk Matyi. Az 1945-ös választásokon győztes Kisgazdapárt vicclapjának, a Szabad Szájnak első száma 1946. június 22-én jelent meg. Így köszöntötték az olvasókat: „A demokrácia felszabadította az országot, a népet, a lelket, a szívet és a – szájat. Az írót ma nem köti más, mint a jó ízlés és a lelkiismerete, jóllehet ez a legszigorúbb cenzúra. […] Eláruljuk tehát, hogy mi a célunk? A szabad nép, a szabad szó, a szabadság, a világosság, az igazság, a haladás, a demokrácia, a magyar nemzet és a mai világ pártatlan és jókedvű kis újságja akarunk lenni. […] Gondterhes időkben a legjobb orvosságot, a mosoly és a derű édes mézét kínáljuk. Fogadják szívesen.” A lap első éveiben még valóban szabadon viccelődhetett, akár a politikai döntések visszásságairól is. Néhány példa: A B-lista elnöke megkérdezi a sorra kerülő tisztviselőtől: „- Melyik pártnak a tagja? – Kisgazdapárt. Az elnök kissé lapoz az iratok közt, majd így szól: – Bé-lista. A következő tisztviselőtől szintén megkérdi – Melyik pártnak a tagja? – Kommunista. Az elnök ismét lapoz az iratok közt és a jegyzőkönyvvezető halkan megszólal: – Máz-lista.” A letartóztatásokról is születtek viccek: „Maga miért került börtönbe? – Kiraboltam a magyar Gazdasági Bankot. – És maga? – Én pedig ugyanazt megalapítottam.” Illetve „A Buda-déli internálótábor felügyelősége ezúton tudatja az érdekeltekkel, hogy ma este 8 órakor névsorolvasást tart.” Vagy a párizsi békeszerződéssel kapcsolatban: „Hallotta? Új néptörzset fedeztek fel Közép-Afrikában? – Ne mondja! Hogyan bukkantak rá? – Jóvátételi követelést nyújtott be Magyarországgal szemben. Valamint a rekordmértékű inflációval is: „A mai adópengőárfolyamot helyhiány miatt nem közölhetjük.” De a sajtó helyzetét is kifigurázták: „A rikkancsnál: – Van Igazság? – Nem keresik. – Magyar Nemzet? – Nyomás alatt. – Szabad Szó? – Még nincs. – Demokrácia? – Rövidesen feltétlen lesz. – Világ? – Most tördelik. – Hát akkor mi van? – Színház az van.” Aktualitásának és rajzainak köszönhetően ekkor olyan sikeres volt a Király Dezső által szerkesztett 4-6 oldalas hetilap, hogy példányszáma elérte a 65 ezret. Ezt a folyamatot az egyre erősödő kommunista hatalom törte meg, mivel 1948 után a sajtó más orgánumaihoz hasonlóan a vicclapok is egyre kevésbé lehettek szabad szájúak, hiszen a viccek jó részének alapanyagát a politikai élet szereplői adták (volna). S mivel a kommunisták tisztában voltak a viccek szerepével, ezért az MDP kimondta, hogy „Az agitációnak egy éles fegyvere a humor és a szatíra.” Valamint azt is, hogy: „Szatíránknak szeretnie kell vívmányainkat, nem gúnyolódhat eredményeink felett.” Ennek megfelelően alakították át az 1949-es főszerkesztőváltást követően a Szabad Szájat is. Ezentúl már nem lehetett kritikus a hatalmon lévőkkel szemben, hanem éppen ellenkezőleg, ki kellett szolgálnia a hatalmon lévők érdekeit. Vidor Gyula időszaka alatt eltűnt a lapból Rákosi, s megjelentek a lapban a kényszeredett, ízetlen, a szocializmus eredményeit hirdető hírek, például: fényképek az édes Matusek néniről, aki 868 %-os termelésével a legtöbb cukrot gyártja az Édesség héten. Vagy: „Az első félidő után. Jó eredményekkel zárult a 3 éves terv előirányzata az 1949 év első felében. Vas Zoltán mondja a pályáról lejövő focistáknak: – Bravó fiúk! Az első félidő jól sikerült, de a másodikban még jobban fokozzátok az iramot.” A párt vezetése már ekkor elhatározta, hogy meg fogja szüntetni a lapot, az indok az volt, hogy a munkatársak nem paraszti és munkás, hanem polgári származásúak. Végül 1951. március 15-éig hagyták megjelenni. Viszont a szerkesztőkkel sem közölték előre, hogy ez lesz az utolsó szám, így nem köszönhettek el olvasóiktól sem. A Szabad Száj hazai átalakítása után 1949 tavaszán megjelent a lap emigráns változata is Brüsszelben, Ami a Szabad Szájból kimaradt címmel. Itt szabadon viccelődhettek tovább, például Rákosival is: Milyen frizura állna a legjobban Rákosinak? – Középen elválasztva – baltával… A külföldi orgánum hazai elődjéhez hasonlóan szintén 1951-ben szűnt meg. A Szabad Száj mellett a fentebb említett másik két vicclap is megszűnt, egyedül az MDP által fenntartott Ludas Matyi maradhatott meg. Így a diktatúra teljesen befogta az emberek száját, az ötvenes években többször is meg kellett gondolni, hogy ki, kinek, mit mond el, hiszen a vélemény és sajtószabadság, vagyis a Szabad Száj akkor már papíron sem létezett. A politikai viccek elmeséléséért pedig nem egy esetben börtönbüntetés járt. Például egy badacsonyi orvost öt és fél hónap szabadságvesztésre ítéltek a következő vicc miatt: „Churchill Trumanhoz: Hallottad, hogy Sztálin csak tetszhalott volt? Truman: Hogy hogy? Churchill: Hát úgy, hogy neked jobban tetszett, mint halott.” Így megszűnt annak lehetősége, hogy a viccek elmesélésével csökkenjen az emberekben lévő feszültség, s legalább verbális igazságtételt kapjanak a csattanóban kimondott igazságok révén. A diktatúra ezen időszakát már nem a humor, hanem annak hiánya jellemezte.
    Forrás: RETÖRKI Facebook oldala (2021.06.23.)

    36 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Szemere Bertalan miniszterelnök emlékiratai az 1848/49- magyar kormányzat nemzetiségi politikájáról

    0

    A szabadságharc nemzetiségi politikájára nézve eleddig nem ismertünk oly összefoglaló művet, mely világos képét adná a 48-as idők nemzetiségi kérdéseinek, noha ezek ismerete nélkül nehezen érthetjük meg :a szabadságharcot kísérő nemzetiségi törekvéseket, melyek a magyarság küzdelmét oly károsan befolyásolták. A diplomácia történetének kiváló szakértője, Horváth Jenő egyetemi tanár fedezte fel Szemere Bertalannak, a Batthyány-kormány belügyminiszterének s későbbi miniszterelnöknek jelen kéziratát, mely mint egykorú és minden tekintetben hiteles forrásmű, hézagpótló jelentőségű. Sokat vitatott kérdés, vájjon az 1848-49-i magyar kormányzat nemzetiségi politikája volt-e az oka a szabadságharc kudarcának. A Szemerével együtt Párisba menekült Karacsay Sándor gróf 1853- ból származó rövid emlékirata, mely mindezideig hasonlóképpen ismeretlen volt, a magyar kormány nemzetiségi politikáját elhibázottnak véli.

    8 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Szentek és hősök

    0

    Szóhoz előszót fűzni túlzásnak látszik s mivel e kötetben részben elmondott, részben elmondásra szánt beszédeket adok közre úgy tűnik fel, szükségtelen elüljáróban bármit is mondani. Mégis egészen röviden jelezni kívánom az alkalmat, mely a papírra vetett gondolatok publikálását magyarázza s a vezéreszmét, mely a beszédsorozaton érvényesül. Az a ritka nemzeti ünnep, mely Szent István királyunk megdicsőülésének kilencszázados fordulójával ránk köszönt, bizonyára sok kegyeletes megemlékezésnek lesz alkalma. Érthető, hogy a tisztelet és lelkesedés gyakran fog szót keresni megfelelő megnyilatkozásra. Úgy véltem, használhat bárki, ha ünnepi hangulatának virágait leteszi a nemzeti kegyelet oltárára, hogy minél változatosabb színekben pompázzon az a koszorú, amellyel a magyar keresztény múlt legnagyobb alakjának kivan hódolni a késő nemzedék s egyik-másik elhullott virágszál vagy szirom esetleg termékenyítőleg is hathat a képzeletre és gondolatra, amely e szent év során bizonyára gyakran fog vállalkozni az ország- és egyházépítő szent király nagyságának és dicsőségének szónoki magasztalására. Szent István király élete s nagysága azonban nemcsak egyéniségében hanem a hozzátartozók nagyságában is ragyog, akiknek mindegyike egy-egy tipus is a keresztény tökéletesség útján. Célszerűnek láttam tehát, hogy azokról, akik vele egy szent sorsközösségben éltek és alkottak, szintén megemlékezés történjék és figyelmeztetés szóljon belőle papok és nemzetnevelők oktatására, hogy a szent király mű- vét és főleg szellemét akkor értjük meg teljesen, ha mindazok erőfeszítéseivel együtt méltányoljuk, akik az Ő oldalán fejtettek ki a legkülönbözőbb emberi helyzetekben emberfölötti heroizmust s ezzel nemcsak példát mutattak de indítást is szolgáltattak annak az új keresztény nemzeti rendnek kialakulásához, mely 900 év előtt volt a magyar nagyság alapkő-letétele s 900 év után is revindikációjának feltétele.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Szeplőtlen magyarság

    0

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Tolnai Világlapja 1935.

    0

    Tolnai Világlapja (1901–1944), képes, irodalmi hetilap. 1901-ben alapította Tolnai Simon, főszerkesztője Sass Ignác. A dualizmus és a két világháború korának egyik legnépszerűbb hetilapja. Hogy minél szélesebb olvasóközönség felé tudjanak nyitni, a lapban egyszerre volt jelen a bulvár és a minőségi tartalom. Hétről hétre közölt színvonalas publicisztikákat, érdekes és színes tudósításokat, friss híreket és olvasmányos vagy épp elgondolkodtató szépirodalmat. A kor neves írói közül Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Kodolányi János szívesen publikáltak a lapban. A népszerű újság mellett Tolnai Simon könyvsorozatokat is indított (Tolnai Világkönyvtára, Világtörténete és Világlexikona), amelyeket előszeretettel vásárolt a műveltségre vágyó olvasóközönség. A Tolnai Világlapja 1944-ben, tulajdonosának halálával szűnt meg. Bekötve: 1., 6., 7., 10., 11., 12., 14., 18., 24., 25., 28., 30., 31., 32., 33., 35., 36., 40., 50. sz.

    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Tolnai Világlapja 1936-1937.

    0

    Tolnai Világlapja (1901–1944), képes, irodalmi hetilap. 1901-ben alapította Tolnai Simon, főszerkesztője Sass Ignác. A dualizmus és a két világháború korának egyik legnépszerűbb hetilapja. Hogy minél szélesebb olvasóközönség felé tudjanak nyitni, a lapban egyszerre volt jelen a bulvár és a minőségi tartalom. Hétről hétre közölt színvonalas publicisztikákat, érdekes és színes tudósításokat, friss híreket és olvasmányos vagy épp elgondolkodtató szépirodalmat. A kor neves írói közül Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Kodolányi János szívesen publikáltak a lapban. A népszerű újság mellett Tolnai Simon könyvsorozatokat is indított (Tolnai Világkönyvtára, Világtörténete és Világlexikona), amelyeket előszeretettel vásárolt a műveltségre vágyó olvasóközönség. A Tolnai Világlapja 1944-ben, tulajdonosának halálával szűnt meg. Bekötve: XXXVIII. évf.: 1., 19., 32., 42., 47., 48. sz., XXXIX. évf.: 1., 2., 5., 6., 12., 19., 21., 22., 29., 34., 41., 42., 46. sz.

    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Torockó útikalauz

    0

    A szikilák körül eleven világ: Ne legyen csak a múlté. Vonzza hát a kút, a kő, a rejtőzködő régi város – farsangon – farsang temetésén túl is – az otthonteremtő emberek sokaságát! Ezt kívánóm e könyv szerzőjével együtt. – Egyed Emese

    1 200 Ft
    Tovább olvasom
  • Történelem Írástudók árulása

    0

    Ez a könyv üzenet azoknak, akik elfelejtkeztek arról, hogy a Kárpát-medence kis részére zsugorított országában élnek, s az országot ölelő hegyek csak szívünket zárta körül, szellemünk szabad, képes az igazság megismerésére. Ez az ország a HAZÁNK, Magyarország. Álljanak itt Márai Sándor szavai az igazságról, melyekre még nem telepedett rá a liberális máz, nem tudta kikezdeni a ködösítés, a szavak értelmének az összemosása, összezavarása, s a zavarosban halászás lehetősége meg nem adatott.

    1 300 Ft
    Kosárba teszem
  • Tudományos gyűjtemény 1828

    0

    Az 1828-as évfolyam 3 száma egybekötve.

    8 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Új Nemzedék 1919.

    0

    20 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Új Nemzedék 1921 ápr-jún.

    0
    10 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Újságok 1914-1926

    0

    Budapest, Est, Kis Ujság, Pesti Napló, Pesti Hirlap, Világ, Uj Barázda, Szózat, Magyarság, A Nép

    12 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Újságok 1919

    0

    Szózat, 8 órai újság, Fehér Hírlap, Népszava, Az Est stb.

    16 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Újságok 1946

    0

    Világ, A Reggel, Kis Újság, Uj Szó, Magyar Nemzet, Demokrácia stb.

    12 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Újságok 1946 április – május

    0

    Benne: Esti Szabad Szó; Világosság; Kis Ujság; Uj Magyarország; Szabadság; Világ; Igazság; Szabad Nép; Sloboda; Kossuth Népe; Magyar Szemle; Egység

    24 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Újságok 1946 november – december

    0

    Benne: Magyar Nemzet; Hirlap; Kis Ujság; Uj Szó; (Esti) Szabad Szó; Független Magyarország; Hétfői Kossuth Népe; Világ; Fáklya; Igazság; Szabadság; Szabad Nép; Világosság; Nemzedék; Népszava

    24 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Újságok 1947

    0

    Világ, Kis Ujság, Magyar Nemzet, Új Magyarország, Szabad Nép, Uj Szó, Tovább stb.

    12 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Újságok 1947 december

    0

    Benne: NépSport; Kossuth Népe; Világ; Hazánk; Magyar Nemzet; Szabadság; Kis Ujság; Uj Szó; Képes Kurír; Hirlap; Magyar Nap; A Reggel

    24 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Újságok 1956 nov-dec.

    0

    Népszabadság, Magyar Honvéd, Népakarat, Sport

    20 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Vác az ujabb irodalomban

    0

    5 000 Ft
    Kosárba teszem