• A magyar csatakép

    0
    8 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A magyarnyelvű írásbeliség kialakulása

    0

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • A mai élet erkölcse

    0

    „Az, aki ma az erényről beszél s ezt nem szószékről, katedráról vagy az élet egyéb nyilvános fórumairól teszi, mindig számolhat azzal, hogy szavait csendes-fölényes mosollyal kísérik. Mintha az erénynek ma kissé szürke, szikár és savanyú képe volna. A mindennapi élet gyakorlatában és a társas érintkezésben nem ideál többé, legfeljebb kiskatekizmus-emlék. Nem mozgat és lelkesít, mint a művészeti és technikai géniusz tettei és alkotásai vagy akár a politikai vezetőkészség megnyilvánulása. Maguk az erényesség hagyományos jelzői is esetenként gúnyos értelmet vagy mellékízt kaptak, sőt éppenséggel a cimboraság kifejezőivé lettek.”

    1 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Erdélyből jöttem!

    0

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Ludas Matyi XVII. évfolyam

    0

    „A politikai élcek a lapban kezdettől a nem kommunista politikusokat és pártokat célozták – a kipellengérezett fő ellenség „Reakczy Jóska” volt –, a kommunista politikusok ugyanakkor dicsérő jelzőkkel és szövegkörnyezetben szerepeltek. A pártszolgálat az 1950-es évekre egyre nyilvánvalóbbá és dogmatikusabbá vált. Ebben az időben előfizetés nélkül csak úgy lehetett Ludast vásárolni, ha mellé egy a Szovjetuniót bemutató (ünneplő) Fáklya újságot is vett az olvasó. A kulákok elleni kommunista politikai támadásokkal és retorziókkal egy időben a Ludas kigúnyolt figurái közt megjelent „Kulák Kelemen” „Zsíros Péter”, „Taszajtó Nagy Gergely” stb. A lap kigúnyolta a perbe fogott Rajk Lászlót és a szovjet tábor részéről támadott jugoszláv kommunista diktátort, Titót is.”

    8 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar nyelvtan társas-lélektani alapon

    0

    „A nyelv is csak mint forma, mint erő, mint erőhatás nevel. Azt jelenti ez, hogy a társaslélek értelmi vonatkozásban csak abban az esetben nevelődhetik, ha a nevelő és növendék társas érintkezésében »nyelv«, élő nyelv támad. A nevelő és növendék beszélnek. Ez a tényleg beszélt nyelv, ez nevel. Az, amit beszélnek, csak azzal hat nevelőleg, hogy beszélnek.”

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Nyár Solymoson

    0

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Tolnai Világlapja 1938 II.

    0

    Tolnai Világlapja (1901–1944), képes, irodalmi hetilap. 1901-ben alapította Tolnai Simon, főszerkesztője Sass Ignác. A dualizmus és a két világháború korának egyik legnépszerűbb hetilapja. Hogy minél szélesebb olvasóközönség felé tudjanak nyitni, a lapban egyszerre volt jelen a bulvár és a minőségi tartalom. Hétről hétre közölt színvonalas publicisztikákat, érdekes és színes tudósításokat, friss híreket és olvasmányos vagy épp elgondolkodtató szépirodalmat. A kor neves írói közül Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Kodolányi János szívesen publikáltak a lapban. A népszerű újság mellett Tolnai Simon könyvsorozatokat is indított (Tolnai Világkönyvtára, Világtörténete és Világlexikona), amelyeket előszeretettel vásárolt a műveltségre vágyó olvasóközönség. A Tolnai Világlapja 1944-ben, tulajdonosának halálával szűnt meg.

    8 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Tolnai Világlapja 1940 I-II.

    0

    Tolnai Világlapja (1901–1944), képes, irodalmi hetilap. 1901-ben alapította Tolnai Simon, főszerkesztője Sass Ignác. A dualizmus és a két világháború korának egyik legnépszerűbb hetilapja. Hogy minél szélesebb olvasóközönség felé tudjanak nyitni, a lapban egyszerre volt jelen a bulvár és a minőségi tartalom. Hétről hétre közölt színvonalas publicisztikákat, érdekes és színes tudósításokat, friss híreket és olvasmányos vagy épp elgondolkodtató szépirodalmat. A kor neves írói közül Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Kodolányi János szívesen publikáltak a lapban. A népszerű újság mellett Tolnai Simon könyvsorozatokat is indított (Tolnai Világkönyvtára, Világtörténete és Világlexikona), amelyeket előszeretettel vásárolt a műveltségre vágyó olvasóközönség. A Tolnai Világlapja 1944-ben, tulajdonosának halálával szűnt meg.

    16 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Tolnai Világlapja 1943 I.

    0

    Tolnai Világlapja (1901–1944), képes, irodalmi hetilap. 1901-ben alapította Tolnai Simon, főszerkesztője Sass Ignác. A dualizmus és a két világháború korának egyik legnépszerűbb hetilapja. Hogy minél szélesebb olvasóközönség felé tudjanak nyitni, a lapban egyszerre volt jelen a bulvár és a minőségi tartalom. Hétről hétre közölt színvonalas publicisztikákat, érdekes és színes tudósításokat, friss híreket és olvasmányos vagy épp elgondolkodtató szépirodalmat. A kor neves írói közül Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Kodolányi János szívesen publikáltak a lapban. A népszerű újság mellett Tolnai Simon könyvsorozatokat is indított (Tolnai Világkönyvtára, Világtörténete és Világlexikona), amelyeket előszeretettel vásárolt a műveltségre vágyó olvasóközönség. A Tolnai Világlapja 1944-ben, tulajdonosának halálával szűnt meg.

    8 000 Ft
    Kosárba teszem