• Az orgona

    0

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Bolondünnep

    0

    A szatirikus irodalom magyar mestere ebben a művében kultúrtörténeti groteszkeket dolgoz fel. A középkori bolondünnepek ismertetésének során elvezet a rheimsi székesegyházba, ahol a bolondpüspök misézik, és jelmezes, álorcás had viháncolja körül. A párját ritkító kultúrtörténeti érdekesség fölelevenítése után sort kerít a bolondos társaságokra, köztük a furcsánál furcsább angol klubokra, aminők a Gyöngyök klubja, a Törpék klubja, a Rútak klubja, a Hallgatók klubja, az Örökkétartó klub stb. – Április bolondja következik: a szokás eredete s a nevezetesebb áprilisjáratások története. – Tarka és színes Az udvari bolond című fejezet, ennek a hivatásos mulattatónak a történetéhez illően. – A bolondruhás gróf fejezetei alatt a hűbéres világ furcsaságai sorakoznak fel, – A lenyakazott árnyék pedig a törvényen kívüliek és a jobbágyok keserves helyzetének különösségeivel foglalkozik.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Csupa napfény a szivem

    0

    A rendkívül rokonszenves francia előadóművész chansonjai szinte varázsütésre arattak sikert hazánkban, és ma már mindenki ismeri és dúdolja őket, aki csak szereti a hangulatos muzsikát, a szívhez szóló éneket. Voltaképpen mi is a sikerének titka? Yves Montand elhatározza, elmondja életét: hogyan vált egyszerű ifjúmunkásból a „könnyű műfaj” egyik legnagyobb csillagává. A történetet magnetofon-szalagra diktálta, és ebből az anyagból Jean Denys újságíró szerkesztett könyvet. Montand visszaemlékezéseiben színesen, elevenen, sok apró anekdotával tarkítva meséli el ifjúságát, a család izgalmas menekülését. Olaszországból Franciaországba, serdülő éveit, amelyekben a küzdelmes munka egyhangú zaja mellett már ott csengett a dal, a kacagás, ott ragyogott a napfény. Élete úgy indult, mint a legtöbb szegény családból származó fiúé: álmokat szövögetett nagyszerű hőstettekről, hajmeresztő kalandokról, csodálatos sikerekről. És amikor atyai jó barátja tanácsára először lépett fel egy ütött-kopott színpadon s először hallotta a közönség tapsát, azt hitte, immáron ölébe hullott a megálmodott siker. Holott csak akkor kezdődött el a viszontagságok hosszú sora: kitört a háború, a német megszállók elől bujdokolt, és rádöbbent, hogy szívós tanulás nélkül nem viszi semmire a fővárosi nagy varieték fényszóróinak kereszttüzében. Mozgásművészettel, akrobatikával foglalkozott, tanulmányozta közönségét, és igyekezett szellemes, ötletes és mindig közvetlenül emberi játékkal meghódítani a hallgatóságot. A szorgalom, a munka meghozta gyümölcsét. Már nemcsak önálló előadóesteken villogtatja tudását, hanem világhírű filmekben, mint például A félelem bére főszerepében is kibontakozik tehetsége.

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Én is voltam jávorfácska…

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • És kiúszom egész a nemlétig…

    0

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Rohanó oázis

    0

    ANDRÁS SÁNDOR 1934-ben született Budapesten. A szegedi egyetemen magyar szakos tanári diplomát, Oxfordban – a romantikus német irodalomról írt disszertációjával – B. Litt. tudományos fokozatot, utána pedig, Kaliforniában, doktorátust szerzett. 1961 óta több amerikai egyetemen tanított. Jelenleg Washingtonban él és tanársegéd a Howard Egyetem német tanszékén, önmagáról, nemzedékének életérzését is megfogalmazva írja:
    Én, András Sándor Autonóm Köztársaság kérem, hogy vegyenek fel a hatalmak körébe, mert megcsalt mind, ki eddig képviselt, s én magamat akarom képviselni végre. (XXXVIII) De költészete az égetően időszerűvel is a létezés, a valóság végső kérdéseire keres választ – s miközben csillagokon túli végzet felé halad a szüntelen változás zuhatagából azt menti ki, ami még értelemmel, eszmével mérhető. Indulataira, izzó szenvedélyére a képek és a ritmus roppant fegyelme épül. Szerkesztő-módszere, szűkszavúsága a haikut idézi.
    Első versei Magyarországon jelentek meg. 1956 óta az irodalmi Újság, az Új Látóhatár és a Magyar Műhely közli rendszeresen írásait. Angol nyelvű tanulmányai amerikai tudományos és irodalmi folyóiratokban jelennek meg. 1967-ben Hazatérés című elbeszélésével megnyerte az Új Látóhatár elbeszélés-pályázatát. 1967-ben jelent meg Heinrich Heine költészetével foglalkozó könyve, The Exile of Gods címmel.
    Verseivel most jelentkezik először önálló kötetben.

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Viadukt

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem