-
A teremtés nyolcadik napja
0„1902 kora nyarán John Barrington Ashley coaltowni lakost bíróság elé állították azzal a váddal, hogy megölte Breckenridge Lansinget, aki ugyancsak Coaltownban, ebben a dél-illinoisi bányavároskában lakott. Bírái bűnösnek találták, és halálra ítélték. Öt nappal ezután, kedden, július 22-én hajnali egy órakkor megszökött őreitől a vonatról, amely a kivégzés helyszínére szállította.
-
A többi néma csend
0Egy Porto Alegre-i felhőkarcoló tizenharmadik emeletéről az utcára zuhan egy lány. Öngyilkosság? Bűncselekmény? Az eset nyomasztó emléke – mint sima víztükrön a körkörös hullám – sokáig gyűrűzik sok szemtanú, egy divatos író, egy rongyos rikkancsfiú, egy élősdi szenátor-arisztokrata, egy ostoba nyugalmazott bíró, egy fásult öreg nyomdász, egy csőd szélén álló üzletember-világfi és egy boldogtalan asszony lelkében. És mire fény derül a tragédiára, széles körkép bontakozik ki előttünk, a brazil Dél színes, mozgalmas világa. Veríssimo a bravúros tollú, európai kultúrájú író könnyedségével cseveg erkölcsről és életformáról, eszmékről és felelősségről, és világhírű regénye egy nálunk ismeretlen hangot szólaltat meg: az igényes brazil bestsellert.
-
A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. Tanulmányok
0Wilhelm Dilthey munkájának reprezentatív válogatását adjuk közre. Az az elméleti álláspont, amelyet három évtizedes fejlődésében mutat be a kö-tet, századunk filozófiai gondolkodásának egyik forrása. Műveinek hatása, inspiráló ereje nemcsak a századelő jelentős német filozófiájában és szo-ciológiájában élt tovább, hanem a szellemtörténeti szemléletmódban, a természet- és társadalomtudományok megkülönböztetésének vitáiban, s a pozitivizmus különböző válfajai elleni mindig megújuló küzdelme is máig eleven. Dilthey életműve nem szakfilozófia, amely csak szűk szakmai kö-zönség érdeklődésére tarthat számot. Az individuum életproblémája az a kérdés, amelyre minden írásában szenvedélyesen kereste a választ.
-
A vadászat kézikönyve
0A vadászat kézikönyve”, mely nemcsak oldalterjedelemben (650), hanem a témák sokaságában is mint legnagyobb alkotása vadászati szakirodalmunknak – kis késéssel – a Vadászati Világkiállítás alkalmából jelent meg, hogy a vadászati és vadgazdálkodási ismeretek teljességével szolgáljon az olvasónak, és nyilván hogy vadászati kultúránk fejlettségének egyik dokumentuma legyen. így tárgyköre sokkal szélesebb a vonatkozó könyvirodalmunkban eddig ismerteknél. Olyan témákkal bővült, mint a magyar vadászat története (dr. Csőre Pál), a természetvédelem és a vadászat (dr. Tildy Zoltán), – az akadémiai színvonalon megírt! – vadászat és vadgazdálkodás természeti és gazdasági adottságai (dr. Keresztesi Béla), a vadeltartó képesség és hozamfokozás (dr. Tóth Sándor), a vadászat etikai kérdései (dr. Bencze Lajos), a mezőgazdasági üzem anyagi érdekeltsége a vadgazdálkodásban (dr. Koller Mihály), a vadgazdálkodás tervezése (dr. Koller-Izrael), a vadontenyésztés (dr. Bencze-dr. Bertóti-Rácz), a mechanizáció, kemizálás stb. hatása a vadra (dr. Nagy Bálint), a vad értéke (dr. Lénárt Lajos), a vad hasznosítása (Gábor József), természetszeretet-vadászat, a vad haszna és kártétele (dr. Hauer Lajos), a vadegészségügy helyzete és szervezete, a vad gyakoribb betegségei (dr. Pásztor Lajos), a tenyésztett vad higiéniai, a befogott vad egészségügyi problémái, a vadhús vizsgálata (dr. Várkonyi János). Mind-mind olyan témák, amelyek közül néhány eddig szétszórtan, különböző orgánumokban jutott csak hanghoz, most pedig egy testes kötetben kínálják magukat az olvasónak a többször megírt, szokványos vadászati és vadgazdálkodási témákkal egyetemben.
-
-
A vizek óriásai
0Napjainkban van születőben a modern tengerkutatás. Ennek látványosabb részét, a mélytengeri merüléseket és a tengeri állatok életének, viselkedésének vizsgálódását – a televízió jóvoltából – a nagyközönség feszült érdeklődése kíséri. Érthető hát, ha a tengerről szóló könyveket napok – hetek alatt elkapkodják.
Az „élet bölcsőjének” a varázsát a különleges állatvilág adja. Megközelítőleg kétszázezer állatfaj és a tengerekben, amelyeknek a többsége alsóbbrendű, mégis az uralkodó csoport a gerincesek, mindenekelőtt a halak és az emlősök. Bár a szárazföldön is élnek hatalmas termetű állatok, de az óriások igazi világa a tengerek és a nagy folyók. Óriásai szinte minden állatcsoportnak vannak, még az egysejtűeknek is. Könyvünk azonban olyan állatokról szól, amelyek a történelem folyamán szorosabb kapcsolatba kerültek az emberrel, rá nézve veszélyesnek bizonyultak, vagy éppen az ember fenyegeti kipusztítással őket. Ide sorolhatjuk az óriáskalmárokat, egyes polipfajokat, cápákat, rájákat, barrakuda- és murénafajokat, a tengeri hüllők közül az óriásteknősöket, az emlősök közül a jegesmedvét, a fókákat és delfineket, a békés természetű tengeri teheneket, és a minden idők legnagyobb állatait magukba foglaló bálnákat, illetőleg a folyami óriások közül az anakonda kígyókat és a krokodilusféléket, valamint a vízilovakat.
Könyvünk vadászok, tengeri halászok és horgászok, tengerkutatók, biológusok és más szakemberek írásaiból készült válogatás és fordítás. Úgy igyekszik bemutatni az egyes állatcsoportokat, hogy az olvasó megismerje életüket, viselkedési szokásaikat, a zsákmányszerzésüket vagy menekülésüket, és az emberrel folytatott küzdelmüket, amely – sajnos – többségüknek veszedelmes megfogyatkozásához, egyeseknek pedig a teljes kiirtásához vezetett. Az egyes történetek rendkívül érdekes, izgalmas olvasmányok, s a vizek világának legrejtettebb titkaiba avatják be az olvasót. -
Ábel
0Ábel népmesei ihletésű hős, az ő sorsát kiséri végig Tamási Áron trilógiája – Ábel a rengetegben, Ábel az országban, Ábel Amerikában -, küzdelmét a létért, a megmaradásért. Csavaros észjárású, furfangos emberke, aki kalandjai során talpraesettségével, humorával, emberségével, segítőkészségével úrrá lesz a nehéz helyzeteken. Megjárja a rengeteget, a várost, Amerikát, hogy aztán visszatérjen szülőföldjére, a havasokhoz, mert ahogy a könyvben található, már szállóigévé vált mondat állítja: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”.
-
Ahonnan látni az eget
0Talányos történetek. Tóth Krisztina új kötete az elmúlt években született elbeszéléseit és tárcanovelláit tartalmazza – egy repülő légörvénybe kerül, egy idős asszony a gyógytornásznál felejti a karóráját, és többé nem lehet elérni, egy nő ellop egy piros kabátot a céges buliban, valaki nem találja a szemüvegét, rejtélyes üzenet érkezik, hogy meg kell etetni egy ismeretlen kutyát. Az Ahonnan látni az eget a jelenről szól, a velünk, körülöttünk élő emberek életének egy-egy hétköznapi epizódját emeli ki és mutatja meg: az olvasó pedig hol a háttérben meghúzódó válságokat, tragédiákat, hol pedig a mindennapi abszurditást, a felszabadult nevetést viszi magával belőlük. Tóth Krisztina kis történeteink nagy mestere – éleslátása, humora, finom megfigyelései méltán teszik napjaink egyik legjobb írójává.
-
Akasztottak lázadása
0Traven életművének egyik legjelentősebb alkotása Mexikóban játszódik, a huszadik század első évtizedében. Szereplői a fakitermelésre szegődött nincstelen nyomorultak, akik embertelen körülmények között dolgoznak, hogy soha meg nem fizethető adósságaikat törlesszék. Közöttük dolgozik Cándido, az indián paraszt is, aki kölcsönszerzésre kényszerült, hogy feleségét tisztességgel eltemethesse; így került a monteriára, ahol a vadon élővilága is kevésbé veszedelmes, mint a munkafelügyelők. A gyötrelmek és megaláztatások azonban nem tudják megtörni az embereket; az akasztottak, a kikötéssel járó kínokon edzett munkások puszta kézzel támadnak hajcsáraikra, emberi méltóságuk kivívásáért.
-
-
Amerikai mozaik
0A tévériporter, aki az egész országnak szinte személyes ismerőse, három hónapot töltött az Egyesült Allamokban: ösztöndíjat kapott egy nemzetközi szemináriumra, amelyet elsősorban a fejlődő országok rádió- és tévébemondóinak és más bennfenteseinek rendeztek. A nem mindennapi összetételű gárdával együtt járt a szerző az innenső és a túlsó parton: Washington, New York, Syracuse, illetve San Francisco és Hollywood voltak fő állomáshelyei. De meglátogatta Las Vegast a Disneylandet, és illegálisan kirándult a kanadai Niagarához is. Részt vett néhány nagy tévétársaság munkájában, és interjút kért a kinti show-nagyságoktól. Út- és időközben mindent megfigyelt és jellemzett: egyszerre látta Amerika fény- és árnyoldalát. Leírása olyan, mintha közvetítését hallaná az olvasó fordulatos, pergő, szellemes, ironikus és önironikus sok humorral és sok csattanóval.
-
Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV-XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái
0A magyar könyvkiadás nagy adósságát rója le Braudel világhírű munkája első kötetének megjelenésével, amely a többi kötettől függetlenül is megállja helyét: önmagában zárt egységet alkot. A szerző a mai francia és egyben egyetemes történetírás egyik legnagyobb alakja, iskolateremtő tudós művében az összehasonlító történetírás keretében az egész világ XV-XVIII. század közötti életéről rajzol fel szinkronikus képet. Könyvét olyan témák demográfia, betegségek, táplálkozás, öltözködés, lakás, energiaforrások, technika, közlekedés, pénz, városok stb. együttes tárgyalása jellemzi, amelyek a hagyományos történetírás margójára szorultak, vagy egymástól elszigetelten, külön-külön kerültek feldolgozásra. Európa-centrikus látásmódunk szemszögéből feltétlen újdonsága a könyvnek Braudel rendkívül tág látóköre: a vizsgált jelenségeket világméretekben veszi szemügyre; az anyagi műveltség kínai vagy amerikai megnyilvánulásait éppúgy ismerteti, mint az európait.
-
Apa
0William Wharton amerikai író megrendítően szép regényében az öreg szülők magatehetetlenné válásának s gyerekeik kétségbeesett igyekezetének lehetünk tanúi, amellyel megpróbálják felvenni a harcot az elkerülhetetlennel, a végső összeomlással.
A főhős, John Tremont, az ötvenes éveiben járó, Párizsban élő festő táviratot kap Los Angelesben élő húgától, hogy anyjukat szívroham érte. Azonnal repülőre ül, odahagyva feleségét és kisebbik fiát, hogy segítsen apjának átvészelni a megpróbáltatást. A helyzet igazában válságosra akkor fordul, amikor az apja is kórházba kerül, s az orvosok nemtörődömsége következtében gyakorlatilag magatehetetlen ronccsá válik, akit úgy kell etetni és tisztába tenni, mint egy csecsemőt. Van-e ebből az állapotból visszatérés? -
Apáról fiúra
0A néprajz nem iskolai tantárgy. Nem is lesz azzá az esztendőről esztendőre gyarapodó tudnivalók sorában. Hiába keressük az általános iskolai vagy gimnáziumi órarendben. De mégis ott van az irodalomórán a népköltészetben, a népmesekincsben, a nagy magyar írók falu- és parasztábrázolásaiban, a történelemórán a magyar őstörténetben, a földrajzórán a szép formájú cserépedények és szőttesek tökéletes kompozícióiban, az énekórán, mikor felcsendül a népdal. A mai fiatalok mohón keresik a népművészet nagy és erős forrásait, mentik a feledés elől értékeit. Nekik szól ez a rendkívül friss hangú, dinamikus néprajz – kétszáznál több képével, hiteles fotóival és grafikáival. Ezt bizonyítja a könyv korábbi három kiadásának nagy sikere is.
-
-
Az ember
0Az 1976-ban elhúnyt Arnold Gehlen a XX. századi polgári filozófiai antropológia egyik legnevesebb képviselője volt. Az ember világban elfoglalt sajátos helyét vizsgálva nagy súlyt helyez az aktivitásra, az ösztönszerkezet és a tudatos ellenőrzés kölcsönhatására s a nyelv szerepére. Számos olyan kategóriát alkotott, amelyek termékeny kiindulópontokat szolgáltathatnak egy marxista filozófia antropológia számára is. Ezek közül néhányat – például a „tehermentesítés fogalmát” – Lukács György is felhasználja öregkori Esztétikájában. Gehlen igen gazdag szaktudományos anyagra épülő filozófiai elmélete korlátai ellenére is jelentős dokumentuma a mai polgári törekvéseknek.
-
Az emberi jelenség
0A francia paleontológus és teológus nevét és felfogását a magyar olvasóközönség eddig csak a róla szóló tanulmányokból ismerhette. Ez a kötet Teilhard de Chardin fő műve, amely jelentős állomása volt annak a szemléletbeli elmozdulásnak, amelynek során a nyugati katolicizmusban egy radikalizálódó, a társadalmi problémák iránt érdeklődő irányzat bontakozott ki. E könyvében a szerző tudományos meggyőződését és vallásos hitét próbálja összhangba hozni. A darwini evolúció-elméletből indul ki, s bár érvelése teológiai színezetű, és a társadalmi jelenségeket a biológia modellje alapján képzeli el, mégis a társadalmi és kozmikus méretű emberi felelősséget hirdeti. Nézeteinek számunkra elfogadhatatlan voná-sai ellenére ez teszi koncepcióját mégis alkalmassá arra, hogy őt meghallgatva szálljunk vi-tába vele. Teológus írását olvassuk, aki végkövetkeztetéseiben ugyan a hithez jut el, de tudományos meggyőződését a valóságtól tanult dialektika módszerével bontakoztatja ki. A kötet ellentmondásai között Tordai Zádor értő bevezetője segíti eligazodni az olvasót.
-
Az iszlám kultúrája I-II.
0„Goldziher Ignác (1850 – 1921) orientalista, a Közel-Kelet nemzetközi hírű kutatója, a magyarországi arabisztika és sémi filológia megalapítója. Vámbéry Ármin tanítványaként Pesten, majd Berlinben és Lipcsében folytatta tanulmányait. Ezt követően Leydenben és Bécsben arab kéziratokat tanulmányozott, s 1873–1874-ben állami ösztöndíjasként Damaszkuszban, Jeruzsálemben és Kairóban foglalkozott a sémi nyelvekkel és az iszlám vallással. 1874-től a Pesti Izraelita Hitközség titkára, 1900-tól az Országos Rabbiképző Intézet óraadó tanára. Közben 1872-től a pesti Tudományegyetem magántanára, 1904-től profeszszora. 1881-ben jelent meg Az iszlám. Tanulmányok a mohamedán vallás köréből című munkája, amely terjedelmében a legnagyobb, tartalmában a legrészletesebb magyar nyelvű munka az iszlám keletkezéséről és történetéről. E művével megalapozta a kritikai módszerekkel dolgozó iszlámtörténetet.” A jelen kötet reperezentatív válogatás az életműből.
-
Az öltözködés története
0A neves dán műtörténész, akinek már magyar nyelven is megjelent EMBER ÉS MŰVÉSZET című kötete, világszerte nagy sikert aratott divattörténeti művével. A szerző igen szellemesen, és eredeti módon, ugyanakkor rendszerező igénnyel végigkíséri az öltözködés történetét a legősibb időktől egészen napjainkig. Mindig az adott kor kultúrtörténetébe ágyazva, a társadalom életének és művészetének fejlődésével összefüggésben vizsgálja a ruházkodás változásait. Igen sok, a kosztümtervezők számára is sokatmondó rajz és számos művészi reprodukció kíséri a szöveget. Kitűnő, a témába vágó „kislexikon” zárja a kötetet.
-
Az örök vadember
0Az érdeklődő olvasó már ismeri az olasz Cocchiara professzor nevét: egy nagy munkája, Az európai folklór története 1962-ben megjelent magyarul. Ez az újabb műve olyan témával foglalkozik, amely nemcsak a szakemberek érdeklődésére tarthat számot. Hiszen kit ne érdekelne az a téma, hogy a primitív világ hogyan van jelen a modern kultúrában, milyen hatást gyakorol rá? A modern irodalomban, de főképp a zenében és a képzőművészetben olyan jelenségekkel találkozunk, amelyek sokunk számára érthetetlenek, s így értelmetlenek is. Cocchiara könyvéből – számtalan egyéb ide vonatkozó problémán kívül – erre a manapság különösen aktuális kérdésre is feleletet kapunk. A szerző tehát azt a célt tűzte maga elé, hogy bemutassa egy olyan tradiíció történetét, amely szorosan hozzátartozik a modern civilizáció és kultúra történetéhez.
-
Az őserdő foglyai
0Elegáns lakásaikba mahagóni bútort kívántak az urak New Yorkban, Londonban, Párizsban a századforduló idején. A nemes fát otthonuktól messzire űzött, az igavonó baromnál súlyosabban kiszipolyozott indiánok termelik ki a dzsungel mélyén, kimondhatatlan szenvedések között. Kit apja adósságának ledolgozására, kit más okból adnak el a monteriára, ahonnan élve nem szabadulhatnak, mert újdonsült gazdáik, a féktelen kapzsiságú Montellano-fivérek, mindenre elszánt hóhéraikon keresztül – gondoskodnak róla, hogy adósságukat soha le nem törleszthessék. A caobafa kitermelésének leírása, az egész mexikói élet legapróbb részleteinek valósághű ábrázolása, vérbő figurák sokoldalú jellemzése teszi nagy élménnyé a könyvet az olvasó számára, aki szinte sürgeti a kifejtést: a megkínzott indiánok forradalmi kitörését. A végkifejlés azonban a Mahagóni-sorozat két befejező részében következik.
-
Az őz és vadászata
0Az őz nem volt mindig annyira népszerű és elismert vadfajunk, mint ma. A század közepéig gyakran csak úgynevezett töltelékvadként kezelték, mennyisége és minősége messze elmaradt az európai élvonaltól, hazai élőhelye a táplálékforrá-sok tekintetében eléggé kedvezőtlen erdős területekre korlátozódott.
Őzállományunk mennyiségi és minőségi fejlesztése érdemben 1965 után, azt követően kezdődött meg, hogy egy Martonvásár határában elejtett bak agancsa világelső lett. Gyakorlatilag ettől az időponttól számítható, hogy friss lendületet kapott az állomány szakszerű kezelése, a klasszikus állományszabályozási módszerek alkalmazása, valamint az előnyös korösszetétel kialakítása. A nagyarányú fejlődéshez természetesen az is hozzájárult, hogy az őz,,meghódította” az Alföldet, ahol kitűnő élőhelyet talált, bőséges takarmánnyal.
Az elismert szakemberekből álló szerzői munkaközösség ebben a kötetben az őzzel és az őz vadászatával kapcsolatos legújabb ismereteket foglalja össze, korszerű szemléletben, elsődlegesen a vadgazdálkodási gyakorlat igényeit tartva szem előtt, vadgazdáknak is, vadászoknak is hasznos, tanulságos olvasmányt nyújtva. -
Bálám szamara
0Hogy volnék én író, mikor hatvanhat éves koromban jelent meg először írásom? Addig csak éktelen hosszú leveleket írtam a testvéremnek, ha éppen nem beszélhettem vele mindennap, meg meséltem a barátainknak. Sajnos, elég tarka volt az életem, volt mivel szórakoztatni az embereket, szerettem, hogy az a sok minden, ami történt, most már múlt, néha történelem is, mindenesetre lezárult, tudom a végét. Az biztos, hogy mindent, amit átéltem, úgy néztem közben, hogy no, mi lesz ebből, mi lesz ennek a kalandnak a folytatása?
-
-
-
Ben Hur. Egy messiási történet
0Miután gyermekkori barátja elárulja, a rómaiak pedig – hamisan – az új helytartó meggyilkolására tett kísérlettel vádolják, a gályarabságra ítélt zsidó nemes, Júda Ben Hur megfogadja, hogy bosszút áll a rómaiakon és volt barátján, Messalán. Egy názáreti áccsal történt véletlen találkozás azonban más úton indítja el. Minden idők egyik legkelendőbb története, Lew Wallace Ben Hur: Egy messiási történet című műve milliókat ejtett rabul és kápráztatott el világszerte – mind nyomtatásban, mind a filmvásznon. A klasszikus regény ódivatú prózáját Lew ükunokája keltette új életre a mai olvasók kedvéért.
-
Berlin
0A Brandenburgi kaputól Schinkel világáig, a Bauhaustól Fosterig, Libeskindig, Perrault-ig és Peiig: az egykori választófejedelmi központból Németország fővárosává előlépett Berlin nemcsak politikai lázongások helyszíne volt, hanem kiváló építészek munkahelye is, akiknek szellemiségét félreérthetetlenül magában hordozza a metropolis. Múltját nemcsak építészete őrzi, hanem az a százötven múzeum is, amely közül sok központi szerepet tölt be a nemzetközi művészeti életben. Berlin mindig is izgalmas város volt; és ma, amikor egyszerre új és régi főváros, még vonzóbb az utazók számára.
-
Bocskai István a hadak élén
0A szerző ebben a munkájában a nemzeti önismeretre törekvés szellemében rajzol hű képet a hadak élén a hadak útját járó fejedelemről.
A mű első része azt a főrangú ifjút állítja elénk, aki Miksa császár apródjaként, majd testőrként él Bécsben és Prágában apjával, a császár és király magyar kancelláriájának titkárával. Tizenkilenc évesen tér haza Erdélybe. Kereki várának lesz a kapitánya, gazdagon nősül, de politikai szerephez csak akkor jut, amikor a rendek rokonát, a gyermek Báthori Zsigmondot teljes jogú fejedelemmé teszik. Zsigmond nevezi ki Bocskait váradi főkapitánnyá, Erdély második emberévé.
A határ menti összecsapásokból kinövő nagy magyarországi háború Erdély sorsát is alapvetően befolyásolja. A háborúba lépést ellenzők megpróbálják eltávolítani Zsigmondot, de a háborús párt véresen leszámol az ellenzékkel, s Erdély csatlakozik a törökellenes táborhoz. Hat esztendővel később a háborúba belefáradt erdélyi rendek száműzik Bocskait a fejedelemségből. -
-
De szép vasárnap!
0„Jorge Semprun újabb műve voltaképpen világhírű művének, A nagy utazás-nak tizenhét évvel később írt folytatása. Nemcsak azért, mert az író immár a „cél állomás”, a buchenwaldi tábor egy napját – egy téli vasárnapját – választja kerettörténetül, hanem azért is, mert újragondolja és átértékeli hajdani élményeit és hajdani hitvallását. Hiszen 1980-ban, a könyv születésekor az ártatlanság hite régen és végérvényesen szertefoszlott Semprun számára, s A nagy utazás igazsága már hazugsággá vált a szemében.
-
Dilettánsok utazása
0A grúz-örmény származású szovjet író (sz. 1924) újabb történelmi regénye szervesen kapcsolódik előző két művéhez, a Szegény Avroszimovhoz és a Merszi, avagy Sipov kalandjaihoz.
A dekabrista felkelést követő évtizedekben játszódó, mindvégig fordulatos történet során az olvasó a forradalmárnak vélt, de valójában bölcselkedésre hajlamos, bonyolult lelkivilágú Szergej Mjatlev herceg szerelmi-társadalmi hányattatásait követheti nyomon. -
Drámák
0Peter Weiss 1916-ban született egy Berlin melletti kisvárosban. 1934-ig Berlinben élt, ekkor szüleivel együtt Angliába emigrált. 1936-ban visszatért Prágába, ahol a Művészeti Akadémián tanult. 1939-ben Svédországba költözött, itt élt nemrég, 1982-ben bekövetkezett haláláig. Svédországi lakhelye, svéd állampolgársága azonban sohasem gátolta abban, hogy mindig, mindvégig németnek érezze magát, és személyes ügyeként kezelje e nép valamennyi bűnét és erényét. A nagy történelmi eseményeket, forradalom és reakció összecsapását, napjaink politikai üzelmeit, az európai filozófiai gondolkodást és irodalmat is mindig ebből a nagyon is meghatározott szemszögből nézte. Pályáját nem drámaíróként kezdte, hanem elbeszélésekkel és egy regénnyel (A kocsis testének árnyéka). Hárman mennek beszélgetnek című írásának formája azonban már nagyon megkö-zelíti a drámai formát: három szereplő beszélget az élet értelméről, emlékeikről.