-
-
Egészség Isten patikájából
0Tisztelt Olvasó! Az elmúlt hónapok során egyre nagyobb számban jelentek meg azok a könyvek és kiadványok, amelyek közvetlenül vagy közvetve a természetgyógyászattal foglalkoztak és mondanivalójuk lényegét a természetből merítették. Ezek a könyvek egyfajta rejtett tiltakozást fejeznek ki az egyre vadabbul rohanó társadalmi környezetünk iránt: amely veszélyes fenyegetést tartalmaz minden individuumra nézve. Bizonyított tény, hogy egyre fokozódó mértékben romlik egészségi állapotunk, növekszik a káros idegi megterhelésünk. Sajnálatos tény, hogy a mind nagyobb menyiségű gyógyszerfogyasztást még a drogok drasztikusan emelkedő árai sem tudták, illetve tudják lényegesen csökkenteni, befolyásolni. Vélhetően, többek között ezek lehetnek az alepvető indítékai annak, hogy még a szakemberek érdeklődése is a méltánytalanul háttérbe szorított és hovatovább elfelejtett természetes gyógymódok felé fordult, ismét felfedezve az erdők, mezők virágaiban, a füvekben és a fákban rejlő ősi gyógyító erőt.
-
Egy szív, egy lélek
0A kultúrának két alapvető meghatározója a vallás és a nemzeti hovatartozás. Ha ez a kettő elvész, megszűnik a lelki-szellemi és erkölcsi biztonságot nyújtó talaj. Egy másik kultúrába beilleszkedni pedig nem könnyű. S egyáltalán: lehetséges-e, hány nemzedéknek kell a beilleszkedéshez, s vajon megvalósítható-e az integráció – az idegen közegbe való beilleszkedés a magyar identitás elvesztés nélkül –, vagy a beolvadást, az asszimilációt kell inkább természetes folyamatnak tekintenünk? Mindmegannyi kérdés, amelyekre a Kanadában élő Miklósházy Attila, a külföldön élő magyarok nyugalmazott püspöke, jezsuita szerzetes saját élettörténete és sok évtizedes külföldi tapasztalata alapján igyekszik választ adni.
-
-
-
Egzotikus növényvarázs
0Jelen kötet több mint száz meseszép virágot, illetve különleges gyümölcsöt mutat be, amelyekkel a szerző világ körüli botanikai utazásain találkozott Új- Zélandtól a csendes- óceáni szigetvilágon át Dél- Afrikáig, de ennél is több egzotikus növényfajt sikerült virágzásra és terméshozásra bírnia hazai földben. Az egzotikus növényvilágban nemcsak ismerteti, de meg is osztja tapasztalatait a botanikai ritkaságok nevelésével kapcsolatban. Az itt olvasható ismeretek birtokában még a kezdő kertészkedő is sikerre számíthat!
A könyv könnyed, közérthető stílusban íródott. Számos gyümölcsről remek recepteket is találunk benne. Emellett a növényekről szóló legendák, mítoszok, történetek teszik még élvezetesebbé az olvasást, mely után mindenkinek kedve támadhat kertészkedni!
Lovas Katalin szakíró rendszeresen publikál kertészeti cikkeket több országos heti- és havilapban. -
El nem feledett kisvasutak – A máramarosszigeti keskeny nyomközű sóvasút és a hosszúmezei erdei vasút története
0Könyvem a történelmi Máramaros megyében egykor működő Máramarosszigeti keskeny nyomközű Sóvasút és Hosszúmezei Erdei Vasút történetét mutatja be megépülésüktől kezdve egészen azok megszűnésükig. A mű elkészítésében lelkesedésemen és a mélyreható kutatáson túl fontos szerepet játszottak a mai napig fennálló rokoni szálak. Az említett okok már gyerekkorom óta arra sarkalltak, hogy készítsek egy alapos kutatást, majd a fennmaradt dokumentumok felhasználásával és részletes történelmi áttekintéssel a lehető leghitelesebben és legpontosabban összeállítsam e könyvet.
Ábry Szabolcs -
Elkezdődött…
0„Új korszak küszöbén állunk. Vannak, akik már régen várják, vannak, akiket rettegéssel tölt el, és vannak olyan társaink is, akik a már bekövetkezett változásokból alig vettek észre valamit, sőt, jövőképpel is csak korlátozott mértékben rendelkeznek… Az emberek többsége azonban nyugtalan, és – miközben életét mindenki csak az örök MOST-ban élheti – gondolatban előre-hátra szaladgál az időben, kutatja, keresi, hogy valójában mi az, ami volt (gondolok itt a torzításmentes történelmi eseményekre), és – főleg – mi az, ami felé haladunk?” A korszakváltás – az átmenet a Halak korszakából a Vízöntő korszakába – belső folyamat. Az anyagi világ értékrendje szerint élő ember szembesül a valósággal: a pusztán anyagi értékekre és érdekekre épülő világ összeomlóban van, helyreállíthatatlan és menthetetlen. Az univerzális érvényű régi-új értékrendet – bár minden ember a szívében hordozza – felvállalni kevesen merik. Ez a belső konfliktus a külvilágban gazdasági krízisek, természeti katasztrófák és csapások formájában jelenik meg. Békésebb átmenetre csak azok számíthatnak, akik meg tudják teremteni a belső békét, és rá tudnak hangolódni a spirituális értékrendre. Lehet, hogy a soron következő Aranykorszak bölcsője a Kárpát-medence, és a folyamat már elkezdődött? A belső béke megteremtésében nyújt segítséget a könyvhöz mellékelt meditációs CD.
-
Ember és kutya
0„Konrad Lorenz legnépszerűbb írásának születése idején még nem volt kutyaetológia, sőt az etológia maga is éppen csak formálódott a szerző kezei között. Azok a tulajdonságok azonban, amelyek segítségével e tudományterületet is kialakította, már gyermekkorában megvoltak. Nem különös képességek ezek; „csupán” az állatok szeretete, minden állaté, és szüntelen, aprólékos megfigyelésük. Lorenznek rengeteg kutyája volt, és szinte mindent tudott ezekről az állatokról, számos megfigyelését csak manapság, bonyolult kísérletekkel tudjuk tudományosan is igazolni. Neki tűnt fel az is, hogy a kutyák sokszor a majmokat is felülmúlják az emberhez kapcsolódó szociális tulajdonságaikban. Ő már sejtette, hogy a kutyák „szőrös gyerekek”.” (Csányi Vilmos)
-
Emlékek a bihari hegyekből
0„Eredetileg nem számítottam előszóra, mert nem volt kihez fordulnom ezzel a kéréssel. Azok, akik ismertek a turistatevékenységem idejéből, elmentek. Az én korosztályom, sajnos, részben a temetőbe, részben az auschwitzi füsttel távozott…”
-
Emlékek életemből
0A keszthelyi születésű és Németkeresztúron nevelkedett Goldmark Károly (1830–1915) Bécsben való letelepedését követően jutott pályája csúcsára: itt komponálta hat operáját (köztük a világsikert hozó Sába királynőjét), máig gyakran hallható Hegedűversenyét és „Falusi lakodalom” alcímmel ismert Első szimfóniáját. A zeneszerző visszaemlékezései elsősorban e gazdag életút legfontosabb állomásairól számolnak be a nyomorban töltött tanulóévek, az 1848-as hadiélmények, a különböző színházi zenekarokban hegedűsként eltöltött évtized vagy éppen a Sába királynője keletkezéstörténetének részletes bemutatásával. Goldmark azonban mindemellett bőségesen szól külföldi utazásainak meghatározó élményeiről, valamint az őt neves kortársaihoz – Brahmshoz, Wagnerhez, Hans von Bülowhoz vagy Anton Rubinsteinhez – fűződő kapcsolatról is. Kötetünk nem csupán a zeneszerző emlékiratainak szövegét tartalmazza jelentősen korszerűsített fordításban, de illusztrációként egyszersmind gazdag válogatást közöl az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában őrzött Goldmark-hagyaték különféle dokumentumaiból, és a legfrissebb kutatások eredményeire támaszkodó jegyzetekkel segíti az olvasót a bő egy évszázada elhunyt komponista visszaemlékezéseinek értelmezésében.
-
Emlékirataim a nagy évről
0Csáth Géza az első világháború idején írta nagyszabásúra tervezett emlékiratait. Írói munkásságának talán legnagyobb szabású vállalkozását jelenítik meg ezek az eddig ismeretlen háborús visszaemlékezések és a magánlevelezés – még akkor is, ha részben töredékesen maradtak is fenn –, mivel pontosabb információkat szolgáltatnak az író világnézetéről, viszonyáról a magyarsághoz, a monarchiához. A levelekből jól nyomon követhető tragédiája a „méreggel”, a morfiummal való küzdelem, ezzel kapcsolatos titkolódzása, apjával és feleségével való kapcsolata, viszonya Szabadkához, a kiterjedt Decsy, Brenner és Kosztolányi családhoz. Ezért hazája szétesésének tragédiája mellett személyes leromlásának folyamatát is nyomon követhetjük. Visszaemlékezései mentesek a harci cselekmények leírásától, hiszen Csáth a fronton töltött időszak alatt (1914. augusztus 3. – 1915 tavasza) mindvégig a távolabb lévő hadikórházakban dolgozott, előbb a szerb, majd az orosz hadszíntéren. Memoárja elsősorban közvetlenül a háború előtti hangulatot, a korabeli Budapest képét, a közvélekedést, a hadikórházak mindennapjait tárja elénk – tükröt tartva az utókornak az akkori világ olyan eseményeiről, amelyeket az mára már jórészt elfelejtett.
-
Építészet
0Az építészet mindenkié. Festményekbe vagy zenei alkotásokba nem feltétlenül botlunk bele, távol is tarthatjuk magunkat tőlük, de az építészet a múlt örök emlékeként mindennapi életünk része. Az átlagember életének adnak keretet az őt körülvevő épületek, a kisebb és nagyobb városok tereiben zajlanak mindennapjai. (Hilary French) De vajon mennyire nézzük mindezt értő szemmel? Mit kezdünk régi korok tanúival vagy netán a dísztelen modern kockaházakkal, a lakótelepekkel és a vasbeton monstrumokkal? Miért olyanok az épületek, amilyenek? Honnan erednek az építészek ötletei? És miért lehet oly döbbenetes a hatásuk? E könyv segít a válaszok megtalálásában, méghozzá úgy, hogy nem igényel korábbi építészeti-építészettörténeti ismereteket. Mégis érthetővé válnak a fő stílusok, korszakok és mozgalmak, mert mire a stílustörténeti utazás végére érünk, tisztában leszünk az ehhez szükséges legfontosabb fogalmakkal, technikákkal, s mindennek birtokában jobban elfogadjuk még a legmerészebb ötleteket, megoldásokat is.
-
Erdély rövid története
0Erdély története három nép története – három népé, amelyek hosszú évszázadokon át éltek egymás mellett. A három nép mindegyike számára fontos e terület múltja. Volt idő, mikor a magyar állami élet és a magyar kultúra utolsó mentsvára volt a hajdani országrészből lett fejedelemség. A románok itt keresik népük bölcsőjét, itt nyomtatták az első román nyelvű könyvet, itt született a mai román nemzettudat. Az erdélyi németek saját népük legkeletibb előőrseként éltek egy tőlük merőben különböző világban, amelynek nagyon sokat átadtak a nyugati életmód eredményeiből, s amelytől maguk is sokat tanultak, kialakítva egyéni kultúrájukat. Az évszázados együttélés a megértés mellett ellentéteket is szült, ellentéteket, melyek egy részét már feloldotta az idő, más részük viszont fölerősödött, olykor egyenesen a gyűlöletig. A nemzettudatok egyik legfontosabb építőköve a történelem: ezen ellentétek legtöbbjének van – valódi vagy csak elképzelt – történeti magva. Napjainkban, mikor az egyes ember és a közösségek jogai, jövőjük biztosítása a civilizált világ számára lassan kulcskérdéssé válik, egy ilyen sok évszázados együttélés s az azzal járó feszültségek története, a történelem mindenkor tanulságain túl különös érdeklődésre tarthat számot. Ezért vállalta az Akadémiai Kiadó az 1986 óta három kiadásban is megjelent Erdély története három kötetben rövidebb változatának közreadását, abban a reményben, hogy indulatoktól mentes mondanivalója így még szélesebb olvasóközönséghez is eljut.
-
Erdélyi történetek
0„…És aztán ne félj, ne szégyeld szeretni a hazát! Ma a világpolgáriasság a divat, de te ne hódolj e divatnak. Inkább légy vad magyar, mint szelíd hazafi. Mennél jobban szaporodnak a szelíd hazafiak, annál inkább lesz szükség a vad magyarokra.” (Benedek Elek: Testamentum és hat levél)
-
Erdélyország története különös tekintettel mívelődésre I-II.
0A magyar művelődéstörténet egyik nagyszabású vállalkozása volt az erdélyi Szilágyi Sándor hatalmas monográfiája szülőföldjéről, mely 1866-ban jelent meg. Szilágyi műve az első autentikus Erdély-történet, a kétkötetes munka a római kortól a 19. század derekáig mutatja be a régió páratlan történelmi és művelődéstörténeti ívét. A munka népszerűsítő kötetnek íródott, s mint ilyen, az ismeretterjesztés és szépirodalom határmezsgyéjén lebilincselően ír, stílusa magával ragadó, olvasmányos, egyszersmind anekdotázó és vitaindító, miközben a felhasznált forrásmunkák zöme első kézből származik: a szerző több száz szultáni athnamét fordíttatott le, melyek alátámasztják a születendő fejedelemség geopolitikai nehézségeit, a Porta Erdély-politikáját, nemkülönben a fejedelmek Porta-politikáját. A megállapítások és következtetések azóta is az Erdély-történetek és -munkák alappillérei. A terjedelmesebb második rész a Habsburg sas árnyékában élő magyarság kultúrtörténetének, küzdelmének páratlanul izgalmas visszaadása, s bár a munka másfél évszázada íródott, Erdély kultúrtörténetének azóta sincs önálló, összefoglaló kiadványa, nem véletlen, hogy az Erdélyország története ma is megkerülhetetlen.
-
Esti
0„Csak magamról beszélhetek. Arról, ami történt velem. Mi is történt? Várj csak. Voltaképpen semmi. De sokat képzelődtem.” Kosztolányi Dezső 1933-ban adta közre Esti Kornél című kötetét, mely a magyar irodalom egyik remekműve. Egy olyan könyvet jelentetett meg, melynek darabjai egymástól távoli időben jöttek létre, a kötetben viszont úgy élnek egymás mellett, mintha mindig összetartoztak volna. Esterházy Péter Esti című könyve már a címével rokonságot vállal elődje művével, hogy aztán megírja saját útirajzát, regényes életrajzát (melyben arról is számot ad, hogy a hős hányszor halt meg álmában). De marad töredék. Füzér. Esti Kornél és Esti valamikor felszálltak egy villamosra észrevétlenül, majd megszokták, hogy hol robog velük, hol csikorognak a kerekei, hol csönget egy picit, de egy idő után csak arra tudtak gondolni, hogy egyszer eljutnak a végállomásig. Esti nem azonos Esti Kornéllal, ahogy Esti Kornél sem azonos Kosztolányival, mint ahogy Esti sem Esterházyval. Csak zötyög a villamos. „Mindazonáltal jó volna még élni egy darabig.”
-
Északi mítoszok
0Észak mítoszai tele vannak varázslattal és hőstettekkel. Yggdrasill, a Világfa legendája, a sárkányölő Sigurd és Brünhilda szerelme, a Valhalla története, Baldur halála, a Ragnarök látomása – az ősidők óta mesélt történeteket Roger Lancelyn Green keltette új életre, egyetlen összefüggő, izgalmas kalandregényként tárva elénk őket.
E könyvet olvasva elkísérhetjük Thort és Lokit kalandos útjaikra, megismerhetjük az emberiség hajnalának regéit, amikor Odin, mindenek atyja az emberek között járt, s amikor az emberek még együtt éltek az óriásokkal és az istenekkel. Átkelhetünk a Bifröst hídján, megismerhetjük a Kilenc Világot benépesítő lényeket, harcaikat és szövetségeiket, és részesei lehetünk ámulatba ejtő eseményekkel teli életüknek.
A szerző fagyóriásokkal és valkűrökkel, törpökkel és Azgard összes istenével benépesítve kelti életre a régi északiak zord, de izgalmas világát, fantasztikus olvasmányélményt nyújtva minden korosztálynak. Könyvünk tökéletes választás a Marvel-rajongóknak és minden irodalomszeretőnek!
A kötet szerzője Roger Lancelyn Green (1918–1987) író, oxfordi egyetemi tanár, aki barátaival, J. R. R. Tolkiennel és C. S. Lewisszal együtt az Inklings nevű íróközösség tagja volt, gyönyörű, mitológiai témájú szépirodalmi művei által vált az angol irodalom kiemelkedő alakjává. -
Etymologia Medica – Orvosi szótörténeti tár
0Szükséges-e előszót vagy ajánló sorokat írni egy olyan könyvhöz, melynek lényegét, feladatát, tárgyának keletkezéstörténetét maga a szerző írja meg nagy erudícióval bevezető gondolatainak kifejtése kapcsán? A jó könyv emlékeket ébreszt, asszociációkat indít el. Egy jól megírt szótörténeti gyűjtemény pedig, amilyen a most olvasott Etymologia Medica, különösen alkalmas arra, hogy az emlékezésen túl továbbgondolkodásra késztesse olvasóját. Talán nem felesleges hát az így felbukkant adatokat, történeti emlékeket és gondolatfragmentumokat az olvasóval is megosztani.
Az orvosi terminológia története, sőt a terminológia maga is egyfajta bevezetés az orvosi gondolkodásba. Kialakulása szorosan összefügg magának a disciplinának a fejlődésével. Ezért nemcsak szótárra van szükség, hanem a szavak és jelentésük, a mögöttük rejtőző fogalmak eredetének, történetének megismerésére is.
Szakszerű, tudományos névszármaztatásnak és fogalommeghatározásnak csak az a mű számítható, mely a vizsgált névnek, elnevezésnek nem a mai, hanem a legrégibb alakjából indul ki.
Az orvoslás történetében egyszerre kell vizsgálni az anyagi és a szellemi kultúrát, következésképpen mindkettőre ki kell térnie az orvosi terminológiának és etymológiájának. Ehhez egy szótörténeti mű nem csekély segítséget nyújt.
Schultheisz Emil -
Évelő növények gondozása
0Az évelők rendkívül népszerűek, mivel évről évre, újra meg újra megtöltik a kertet csodálatos virágokkal. A kerti növények legnagyobb csoportját alkotják, és egyedülálló sokszínűséget kínálnak minden talajra, évszakra és fényviszonyra.
Ez a gazdagon illusztrált útmutató tökéletes kertészeti referencia az évelők sikeres neveléséhez. Több mint hetvenféle különböző évelő igényeiről találunk benne információt, inspirációt különféle elrendezések és ötletek megvalósításához. Szinte minden helyzetre van egy megfelelő évelő, ez a kötet pedig leírja, hol és hogyan neveljük az egyes növényeket, segít eldönteni, melyik lesz a legjobb a saját kertünkbe vagy a teraszunkra. Végigvezet az évelő növények gondozásának általános alapelvein, ráadásként tizenkét könnyen követhető projektet is bemutat. -
-
Fából, kőből, sárból / From wood, stone and mud
0„Lantos Miklós építész, félig-meddig mint az egykori építkező parasztemberek, ácsok, nádazók, kőművesek szakértő kollégája nézi az épületeket, a formákban látja a szerkezetet, a súlyok, a terhek megoszlását, a hordozó elemek teherbírását. A képeiből összeállított sorozatok kifejezik a különböző építőanyagok, a fa, a kő, a vesszőfonatra tapasztott, vályoggá szárított, téglává égetett sár és föld tájanként különböző módon megjelenő egyéniségét. Részletfelvételein érezzük az építkező munka fogásait, hosszú hagyományból merített tapasztalatait, az anyagokkal folytatott párbeszédet, amiben az alakító szándékkal szemben, vagy mellett érvényesül a fának, a kőnek esetleges formája, a tapasztást, a meszelést végző kezejárása. A műemlékvédelem alapelveit megfogalmazó Új Athéni Karta (1998) azoknak a felületeknek a megőrzését teszi feladatunkká, melyek „tanúi voltak a történelemnek”. A tapasztott, faragott, esőmosta felületek Lantos képein a történelemről tanúskodnak, a közöttük, előttük zajló hajdani paraszti életről. (…)”
Hofer Tamás -
Fák a kertben
0Minden kertben van hely legalább egy szép fának, ám mielőtt megvesszük, fontos, hogy végiggondoljuk, mit, miért és hova akarunk ültetni. Azért szeretnénk fát a kertünkbe, hogy védjen a kíváncsi tekintetektől, netán díszítő elemként vagy a vadon élő állatok csalogatására? Ezek megfontolásáról is olvashatunk Tony Kirkham, a Kew Királyi Botanikus Kert arborétumának vezetőjétől. A szakember elmagyarázza a fák nevelésének gyakorlati fogásait, részletes, illusztrált leírásokat ad számos fafajról, bármely méretű kertbe. Ezenkívül a könyv tizenkét inspiráló projektet is tartalmaz a kertészkedés szerelmeseinek.
A KEW KIRÁLYI BOTANIKUS KERTBEN több mint 250 éve termesztenek és nemesítenek növényeket. Napjainkban a Kew kertészei csaknem 20 000 fajt, illetve fajtát nevelnek – ez a világ legváltozatosabb gyűjteménye. -
Faludy György utolsó éve
0Egy jó barát visszaemlékezései a nagy költő életének utolsó évére és halálára, személyes emlékek, feljegyzések, találkozások, fényképek és videófelvételek alapján.
-
-
Fénybojtár
0Sokszínű népi kultúránk kincsesbányája még ma is sok meglepetést tartogat számunkra. Sok mindent tudunk – vagy hisszük róla, hogy tudjuk -, de szembesülve a felfedezés, a ráismerés örömével és izgalmával csodálkozunk a dolgokra: valóban itt vannak, „ők” azok! llyen képeskönyvet vehet most kezébe az Olvasól
Kütvölgyi Mihálynak (1944) nemcsak technikai tudása, de szeme is van észrevenni a minket körülvevő világ szépségeit, értékeit, hasznosságát és gazdagságát Régi, elfeledettnek gondolt állatvilágunka – a magyar szürke marha, a parlagi ló, a racka juh, a mangalica disznó, az őrző-terelő kutyák: a komondor, kuvasz és puli, végül a bivaly és a szamár – jelenik meg a maga természetes, élő környezetében. Ez a pásztorkultúra-viselet, tárgyi világ – együtt született, együtt élt az egészet egységbe foglaló pásztortársadolom rendjével. A könyvben ebből a színes világból kapunk egy csokorra valót mai optikával, de főként a múlt századra érvényesen és hitelesen.
Bellon Tibor -
Ferenc József szerelmei I-II.
0Hogyan lett Ferenc József szeretője Luzsénszky Paula?
Hogyan került Haller Nina őfelsége karjaiba?
Ki volt Tamara, akiért két paripát adott Ferenc József?
Hogyan alakult Maria Richter von Graetz sorsa, miután a császár elhagyta? -
Firenze
0Valamikor Firenze Európa egyik legjelentősebb városállama volt., kereskedelmi és ipari gócpont, kiemelkedően fontos kulturális centrum. Dante, Petrarca, Boccaccio, Machiavelli városa; Giotto, Donatello, a Robbiák, Fra Angelico, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello, Botticelli, Benvenuto Cellini – a reneszánsz legnagyobb képzőművészei itt alkották remekműveik egész sorát. Itt készítette Galilei távcsövét, melyen elsőként pillantotta meg a Jupiter holdjait és a Saturnus gyűrűjét. Itt éltek a művészetpártoló Mediciek, az a család, mely három évszázadon át kormányozta a városállamot. Az európai művelődés, művészet egyik bölcsője Firenze, műemlékekben, művészeti alkotásokban a világ egyik leggazdagabb városa, ahová évszázadok óta megilletődött lélekkel zarándokolnak el a szépség rajongói.
-
Fiumei úti sírkert
0„Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli meg múltját, nézd meg temetőjét.” Széchenyi István
-
Fizika összefoglaló
0„Az összefoglalót haszonnal forgathatják a tudásukat rendszerezni akaró felvételizők, érettségizők, vizsgázók, tanulmányi versenyekre készülők, és azok, akik áttekintést szeretnének kapni a fizika tudományának alapjairól” – írja Holics László előszavában.
-
Földadta sors
0Az 1990-es évtized közepétől irányult figyelmem a hajdani Jászkun kerület népének mindennapjait tükröző dokumentumokra. A gyűjtőmunka eredményének közreadását a munka közben felmerülő újabb és újabb kérdések tisztázására tett törekvéseim halasztották. Arra kerestem választ, hogyan illeszkedtek a Jászkun kerület organizált társadalmába annak organikus közösségei, miként élhették meg szabad létüket a közösség tagjai. Különös figyelmet szenteltem a nők helyzetének, a családon belüli hatalmi viszonyoknak, az egyének boldogulásának bemutatására.
Női szemmel a nőkre koncentráltam, de felderített információim a férfiak helyzetéről éppúgy szólnak, mint a nőkéről, hiszen a családban elfoglalt pozícióík egymástól elvá-laszthatatlanok, a helyi társadalomban betöltött szerepük csak együtt értelmezhető. Kíváncsiságom a társadalmi viszonyok miértjei mellett a hogyanokra irányult. Igyekeztem felderíteni, hogy a problémák milyen megoldásokat, válaszokat, történéseket váltottak ki a jászkunsági emberek, elsősorban a nők részéről. Választ kerestem arra, hogyan érvényesíthette az elképzeléseit a Jászkunságban egy nő a 18. században. Lehetett-e önálló elképzelése, volt-e érdekérvényesítő képessége és lehetősége? Kutatásomban a nők és a férfiak szerepét sem biológiai meghatározottságukban, hanem társadalmi viszonyaik gyakorlatában vizsgálom. Szeretném láttatni: mint él az ember, ha jászkun, mit ér az ember, ha jászkun, mindazt, ami a kor dokumentumainak közelségéből látható.
Bánkiné dr. Molnár Erzsébet -