• A magyar valóság versei I-II.

    0

    Irodalmunkban páratlan társadalom- és művelődéstörténeti dokumentum ez a könyv. Nem verses magyar történelem, de a költemények beszámolnak a történelmi eseményekről is. A magyar valóság versei elsősorban a hétköznapi életről vallanak, az emberről és világáról. Az antológia szerkesztője a régi magyar költészet olyan területeit is felkutatta, amelyek többnyire fehér foltok irodalmi műveltségünk térképén. Ezek a versek ma is élményt adnak, tiszta líraiságukkal hatnak.
    A kötet legérdekesebb része a XVIII. századot bemutató rész: a versek jórésze csak korabeli kiadványokban olvasható, vagy éppen itt jelenik meg nyomtatásban először.
    A válogatás hiteles képet ad a magyar költészet múltjáról, melynek – e kötet meggyőzően bizonyítja – legfontosabb ihletője, éltetője a valóság.

    3 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A szerelem illata

    0

    Játék és szenvedély. A szonettkoszorú költői játék és mesterségbeli próbatétel. Ám e nagy hagyományokkal rendelkező műfaj Böszörményi Zoltán számára nemcsak a játék felől volt fontos, hanem főként azért, hogy általa formát nyerjen a szenvedély. Formát, azaz nyelvet találjon az emberi szenvedélyek egyik legerősebbikére, a szerelemre. Arra, amire valójában nincs szavunk. De éppen a költői nyelv az, ami által mégis szóra bírható a szerelem. A szerelem illata című szonettkoszorú tétje is ez: egy szerelem belső történetének lírai megfogalmazásával a szerelemnek adjon nevet és nyelvet. Miként tették és teszik a költők néhány száz éve, hiszen régiek és újak között ebben nincs nagy különbség…

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Bara Margit tekintete

    0

    „…() több Bara Margit nem fog születni, nem fog tündökölni, s nem fog eltűnni előlünk úgy, hogy mégis örökre megmaradjon. Bara Margit a gyöngyvászon egyszeri királynője, koronája nem hullt le, talán mert látni se láttuk, hogy fejére illesztették – hiszen mindig ott volt, ugye? Ezért aztán megmaradt olyannak, amilyennek mutatta magát.” – írja a színésznőről a kötet szerkesztője, Kocsis L. Mihály.

    4 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Bikasirató

    0

    „Ami a bikaviadalokat illeti, én bikapárti vagyok”
    mondtam – mint már sokszor- megnyugtatandó
    a néhány éve már Madridban élő
    hölgyet, ki így szólt (válaszul ama
    kijelentésemre, hogy mindenképen
    megnézek itt egy bikaviadalt,
    mert meg kell néznem): „Csodálom magát.”
    ”Bikapárti vagyok”, és hozzátettem
    a magyarázatot is: „tudniillik
    a torreádort valamikor mégis
    megkérdezték, akar-e küzdeni;
    a hivatása megválasztásába
    ő legalábbis beleszólt;
    de a bikát nem kérdezte meg senki.”

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Boldog ólom

    0

    A szerző előző kötetében (Üvegfilm) a szerelmét rögeszmésen követő s végül a nyomorba tragikusan belepusztuló anya alakja állt a középpontban. Itt a menekülő, magát megvonó és szenvedélyeitől idő előtt megsemmisülő apa-figurával való szembesülés határozza meg a könyv látásmódját, érzelmi tartományait. A szembenézés a jóvátehetetlen gyerekkortól az enyhületlen hiányérzetig terjedő regisztereket szólaltatja meg. Ez a tapasztalat itatja át a lírai alany világérzékeléséhez, szerelmeihez és saját apaszerepéhez fűződő kapcsolatát. A nemzedékek meghatározzák és elviselik egymás sorsát: a költői főszereplő a fiú- és apaszerep egyszemélyes gyújtópontjában igyekszik megszakítani a rombolás spirálját. A sors szorítása csak ott ernyed el, ahol a szerelem, érzékiség és gyöngédség, vagy más odaadó viszony vonzza a tekintetet. A kötet azt sugallja: az embert az igazság keresése teszi szabaddá.
    Lélekvesztőn megkísérelt érzelmi eredetrajz ez a kötet.
    Elszámolás,leltár, mérkőzés, kiegyezés.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Capote

    0

    1988-ban, ​négy évvel Truman Capote halála után jelent meg először Gerald Clarke könyve, és tizenhárom héten át vezette a sikerlistákat. Az amerikai irodalom történetében még soha egyetlen író életrajza sem váltott ki ilyen tömeges érdeklődést, s ennek magyarázata Truman Capote írói karrierjének, sorsának, sikereinek és kudarcainak különös drámaiságában rejlik. Nagy történet, nagyszerűen megírva – nemcsak egy élet aprólékos rekonstruálása, hanem hasonló „tényregény”, a tragédiához vezető összetett belső motívumok feltárása, mint amilyen Capote főműve, a Hidegvérrel.
    Egy alacsony, madárhangú fiú az 1940-es évek közepén publikált néhány elbeszélést New York-i folyóiratokban, s egyszeriben kinevezték csodagyereknek, az új amerikai próza üdvöskéjének. Más idők jártak akkor: az amerikaiak még sokkal többet olvastak, akár egyetlen elbeszélés is „esemény” lehetett, az izgalmas írók igazi sztárok voltak – bulvárlapok lesték minden lépésüket. És Capote izgalmas volt: gyermekien szép és pimaszul rámenős – valósággal elcsábította a fényképezőgépet és az olvasókat.
    Jöttek a finom, artisztikus kisregények – a Más hangok, más szobák, A fűhárfa, az Álom luxuskivitelben –, amelyekben Capote főként alabamai gyerekkorának élményeit fogalmazta meg, magányát, lelki gyötrelmeit, homoszexualitásának vállalását, de az igazi nagy témát még nem találta meg. Különös őszinteségével, bravúros, érzéki stílusával már rabul ejtette az olvasókat, s az amerikai társasági élet és kultúra legnagyobb alakjaival barátkozhatott Tennessee Williamstől kezdve Marilyn Monroe-ig, de tudta, hogy még meg kell írnia az „amerikai nagyregényt”. Neki, és nem másnak. Emésztő becsvágy élt benne – sikerre, hírnévre, pénzre vágyott; bár mindezek mögött talán nem volt más, mint a vágy, hogy elismerjék és szeressék, mert ezt a szeretetet anyjától és apjától sohasem kapta meg.
    És aztán jött a nagy téma – egy kansasi kisvárosban hidegvérrel meggyilkoltak négy embert –, a hosszú éveken át tartó kutatás, a rengeteg beszélgetés a két gyilkossal (egyikben Capote szinte önmaga sötét felét találta meg), majd az addigra már Amerika-szerte hisztérikusan várt regény megjelenése, az óriási népszerűség, a rengeteg pénz és aztán az alkohol és a kábítószerek, az írói hanyatlás… Truman mindent elért, amire vágyott, de van, amikor ez is kevés. Ennek a lelki drámának a regénye Gerald Clarke könyve.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Charles Baudelaire versei

    0

    „Baudelaire az első látnok, a költők királya, igazi isten.”
    (Arthur Rimbaud)
    Kötetünk teljes egészében tartalmazza Charles Baudelaire két legjelentősebb költői művét, A romlás virágai-t és A fájó Párizs-t, az előbbit Babits Mihály, Szabó Lőrinc és Tóth Árpád, az utóbbit Szabó Lőrinc klasszikus fordításában.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Csíksomlyói passió

    0

    Valaha, évszázadokkal ezelőtt, templomok udvarán, kolostorok termeiben láthatott csupán színjátékot az egyszerű közönség. Volt, ahol helybeli polgárok, kézművesek és földművelők játszották az Atyaisten, a fájdalmas Szűzanya és a megfeszített Fiú szerepét, a szerzetesek iskoláiban azonban diákok léptek színre a messze vidékekről egybesereglett nézők épülésére és szórakoztatására. Kegyes atyák állították össze a darabokat, amelyeket jeles alkalmakkor: karácsony, vízkereszt, nagypéntek és húsvét idején játszottak el, s Krisztus életén kívül nemegyszer a Biblia számos más történetét is megelevenítették. Nemcsak a vallásos áhítat felkeltése és növelése, hanem a játék örömének másokkal való megosztása is vezette a passiók és misztériumok összeállítóit és előadóit. Így vegyült össze az előadásokban a magasztos történet és a profán humor, szent ének és bájoló mondóka.
    A csíksomlyói ferences barátok lejegyzésében maradt az utókor néhány két-háromszáz éves nagypénteki misztériumjáték szövege. Ki tudja azonban, milyen régi múltba vezetnek vissza bennünket ezek a szereplők: sátánok és angyalok, szentek és katonák, bujdosó próféták és világhódító császárok, farizeusok és bélpoklosok? Hány évszázadon túlról szólnak hozzánk a rég elnémult hangok: a gyógyulásért esengő betegeké, a fiáért aggódó anyáé, a gőgös uralkodóé, a mesterét eláruló tanítványé? Balogh Elemér és Kerényi Imre a csíksomlyói szövegek mellé régi imádságokat, énektöredékeket, betlehemes rigmusokat helyezett, s így még teljesebbé tette a varázst: megidézte a régi magyar népi színjátszás elfeledett hangulatát.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Dalí közelről

    0

    Kötetünk ​Salvador Dalí rajzaiból és a 20. század olyan művészeinek írásaiból kínál válogatást, akik viszonylag szoros kapcsolatban álltak Dalíval. Célunk az, hogy újjáélesszük a „cadavre exquis” szellemét, a művészi játékot, melyet a szürrealisták űztek egymás között: többük részvételével, „vakon” jöttek így létre szövegek vagy rajzok, illetve találomra, véletlenszerűen váltogatta egymást rajz és szöveg. A műveket rendszerezve, négy tematikus sorozatba helyezve mutatjuk be: a tanulóévek és az avantgárd; Gala avagy az örök nőiség; a szürrealizmus esztendői, és végül a kései korszak rajzos alkotásai. Ez a könyv elkalauzol bennünket abba a titokzatos, varázslatos világba, amely így újrateremtve is új és egyedi; ezzel kívánunk tisztelegni születésének századik évfordulóján Dalí előtt, ám egyszersmind a kiemelkedő egyéniségekkel benépesített világa előtt. A könyvet az teszi még érdekesebbé, hogy Dalí rajzainak és a kísérő szövegeknek java része eddig még nem látott, kevésbé ismert, és meglepően sokatmondó alkotás.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Egy polgár vallomásai

    0

    A könyv, amit eddig csak csonka változatban ismert a magyar olvasóközönség. A könyv, amiről azt hittük, hogy ismerjük minden részletét.
    A könyv, ami kora botrányműve volt. És hiányos 1935 óta.
    Az író talán legjelentősebb alkotása több mint hét évtized után jelenik meg teljes és csonkítatlan kiadásban! A kötetben egyaránt olvasható az eredeti szöveg, valamint az 1940-es cenzúrázott és kihúzott változat is, ezzel végre teljességében lát napvilágot. Rákóczi Confessiójához hasonló szenvedélyes önfeltárás jellemzi Márai írását, a legőszintébben, szinte pőrére vetkezetten írja meg gyermek- és ifjúéveit, testi és lelki fejlődését, férfivá érését.
    A kötethez dr. Fried István írt szakmai utószót.

    2 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Egybegyűjtött műfordítások I-III.

    0

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Erato

    0

    Ez a műfordítás-gyűjtemény, mely már első megjelenésekor, 1921-ben is önálló egészként látott napvilágot, merész költői vállalkozás eredménye. A vágyakozás elementáris lírai megfogalmazásainak s a profán kívánságok himnuszainak gazdag világirodalmi örökségéből válogatta és fordította Babits Mihály a neki leginkább tetsző verseket, s ebből a nálunk mindmáig páratlan vállalkozásból izgalmasan eredeti, a különböző korok szerelmi kultúráját ragyogóan érzékeltető antológia született.
    A bukolikus háttér, a sokszor emlegetett pogány életöröm fényei világítják be a görög szerelmi idilleket, Anakreón, Theokritosz verseinek világát. Szellemes-élveteg epigrammákban villan fel a késő-római kor kiemelkedő költőinek arca; vaskos-nyers adomák jellemzik a francia, programosan hirdetett élvezetvallások az olasz reneszánsz költészetét. A barokk, majd a romantika pedig a mindenséget mozgató szenvedélyek misztikus ködébe burkolja a szerelmet; a zaklatott sorok, a sejtelmes képek mélyéről azonban ebben a korszakban is minduntalan felparázslik a nagyon is földi vágyakozás tüze. A XIX. század második felében ismét programmá válik a szerelem, de egészen új tartalommal: a hazug erkölcsű polgári világ tagadása, a menekülés vágya rejtőzik mögötte. Ennek a koronként is sokszínű szerelemnek hű és tiszta tükre az Erato; a költő a nagy költészet eszközeivel teremti újjá magyar nyelven az örök-egy téma színeiben és tartalmaiban folyton megújuló változatait.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Esti

    0

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Fortuna szekerén okossan ülj

    0

    Válogatta, a szöveget gondozta, a bevezető tanulmányt és az utószót írta Vargha Balázs

    900 Ft
    Kosárba teszem
  • Hasnyálmirigynapló

    0

    „Rák, ez a jó kezdőszó” – vezeti be az olvasót Esterházy Péter naplója első lapján új életébe. Majd a mondat teremtette csöndben beszélni kezd: ismerjük és nem ismerjük ezt a hangot, mely hol távolról szól, hol közelről, játszik, fürkész, olvas, imádkozik, és néha szinte énekel annak a másiknak, aki ott benn fészkel. Aztán meg-megsötétedik, és kedvetlenül elhallgat. Napokra. Mit lehet tenni, ha a test, amely addig mindenestül a munkát szolgálta, egyszerre az írás ellen fordul? Hogyan rögzíti napjait az író, akinek minden műve valóság és költészet szétszálazhatatlanságára épül? Mi történik az „ontológiai derűvel”, amikor a halálos betegség mindennapi gyakorlattá válik? Megírható-e szerelemként a hasnyálmirigyrák? Nem egyszerű történet.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Hozott isten, holdacska!

    0

    Jószerivel ​szűz területet tár fel ez a kötet: az Urálon inneni nyelvrokonaink – a finnek, karjalaiak, izsorok, vepszék, vótok, észtek, mordvinok, cseremiszek, votjákok és zürjének – népköltészetének egy sajátos ágából ad Bereczki Gábor válogatásában ízelítőt – az ősi hit- és szokásvilághoz kapcsolódó ráolvasásokból, varázsigékből, pogány imádságokból, halott- és menyasszonysiratókból. Több rétegű élményt kínál tehát: átélhető közelségbe hozza ezeknek a népeknek a pogány kori, de némely tekintetben sok helyütt ma is eleven világképét, gondolkodásmódját és életformáját, félelmeit és reményeit, a gyász és a nász szertartásait, melyek – kivált a menyasszonysiratók esetében – valóságos drámaciklussá kerekednek; mind e közben pedig mintegy a költészet születésének folyamatába is beavat. Mert a varázsigék vagy a siratók célja ugyan nem a gyönyörködtetés, de hatni a szó erejével, tehát önkéntelenül is a költészet eszközeivel akarnak – és mi mással is hatnának miránk, akik nem vagyunk részesei az alkalmaknak és a közvetlen szükségleteknek, amelyek ezeket a varázsigéket, imádságokat és siratókat létrehívták?

    1 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Kísérlet a bánat ellen

    0

    Ha valaki végiglapozza Nagy László ránk maradt spirálos füzeteit: a versek, a műfordítások műhelynaplóit, a javított, az összefirkált kéziratlapok tömkelegét, egy újfajta napló titkaiba pillanthat bele. Egy metaforikus naplóéba, amely szinte képsorszerűen eleveníti meg a versért folyó, változatos napi küzdelmeket…
    (Csoóri Sándor)

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezése 1948–1997

    0

    Nádas Péter esszéjével.
    A 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb írójának és társának, a tanatológia magyarországi úttörőjének több mint 700 darabból összeállított levelezése két erős és nagy hatású személyiség összefonódó sorsáról, sokat próbált, de elszakíthatatlannak bizonyult kapcsolatáról tanúskodik. Mészöly Miklós (1921-2001) és Polcz Alaine (1922-2007) levélváltásaiból azonban nem csupán a híres házaspár közös életének jelentős és hétköznapi pillanatai tárulnak fel, de érzékletesen rajzolódik ki a félmúlt, a szocializmus és a rendszerváltás történelmi korszaka.

    4 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Önéletrajz

    0

    ,- Mi bírta rá önt erre a kalandra? Az önéletírás nyugati szokás. Nem tudok róla, hogy Keleten bárki is megírta volna az élettörténetét, hacsak olyan ember nem, aki nyugati hatás alá került. És mit fog megírni? Tegyük fel, hogy holnap elveti azokat az elveket, melyeket ma vall, vagy tegyük fel, hogy a jövőben felülbírálja mai terveit: nem valószínű-e, hogy félrevezeti azokat az embereket, akik magatartásukat az ön kimondott vagy leírt szavainak tekintélyéhez igazítják? Nem gondolja-e, hogy jobb lenne, ha nem írna semmiféle számadást az életéről, vagy legalább későbbre halasztaná a még írását?
    Ez az érvelés elgondolkodtatott. De célom nem az, hogy igazi önéletírást adjak. Csupán annyi a szándékom, hogy elbeszéljem ama számtalan alkalmat, midőn próbát tettem az Igazsággal, s mivel életem nem egyéb, mint e próbálkozások egymásutánja, e történet valóban olyan, mintha önéletírás volna. De nem bánom, ha minden lapja csupán az igazsággal való próbálkozásaimról fog szólni, semmi másról. Azt hiszem, vagy legalábbis abban a hitben ringatom magam, hogy az olvasó hasznát fogja látni, ha összefüggően elbeszélem mindeme próbálkozásaimat. Politikai tapasztalataimat immár nemcsak India ismeri, hanem bizonyos mértékig az egész »civilizált« világ. Számomra ezek a tapasztalatok nem sokat érnek: így aztán még kevesebbet számít nekem a mahátmá cím, melyet politikai szereplésemnek köszönhetek. E cím gyakran okozott fájdalmat nekem, és egyetlen alkalomra sem emlékszem, amikor azt lehetett volna mondani, hogy jóleső bizsergéssel tölt el. Ellenben szívesen elbeszélném szellemi téren szerzett tapasztalataimat, melyeket egyedül én ismerek, s melyekből a politikai téren végzett tevékenységhez szükséges erőt merítettem. Ha valóban szellemi tapasztalatokról van szó, kérkedésnek nincs helye. Az ilyen tapasztalatok csupán az alázatot erősíthetik bennem… Ha szenvedélyek nélkül és alázatosan tudok beszélni róluk, sok más útkereső ember meríthet belőlük erőt a továbbhaladáshoz.”

    3 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Semmi

    0

    „Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá.”
    Ezekkel a szavakkal hagyja el Pierre egy nap az iskolát. Osztálytársai elhatározzák, hogy bebizonyítják neki – és maguknak – az ellenkezőjét. Egy régi pajtában gyűjtenek össze mindent, aminek van értelme. Ám először csak egy fejetlen játékbaba, egy zsoltároskönyv, régi fényképek, elszáradt rózsaszirmok gyűlnek össze – ezért a gyerekek azt találják ki, hogy mindenkinek valami számára különlegesen fontosat kell odaadnia. Olénak a bokszkesztyűjét, Hansnak a vadonatúj biciklijét, Hussainnak az imaszőnyegét… Minél nagyobb az áldozat, annál nagyobb az értelme.
    Ami ártalmatlan játéknak indul, hamarosan kontrollálhatatlanná válik. Ekkor lépnek közbe a szülők és a rendőrség, no meg felbukkan a média. Csak Pierre marad flegma, akinek ezért súlyos árat kell fizetnie…

    1 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Szonettek

    0

    William Shakespeare 1609-ben – kalózkiadásban – megjelent szonettciklusa a világirodalom legrejtelmesebb művei közé tartozik, népszerűségével talán csak Catullus és Villon versei vetekedhetnek. Shakespeare életművén belül is csak a Hamlet-et övezi hasonlóan felfokozott érdekődés.
    Magyarul több teljes fordítása is ovasható: a múlt században Győri Vilmos és Szász Károly (1880), majd Ferenczi Zoltán (1916-1922), Szabó Lőrinc (1921), később Keszthelyi Zoltán (1943) fordította le a teljes szonettciklust.
    Justus Pál (1905-1965) társadalomtudós, költő, műfordító, a Szociáldemokrata Párt egyik vezetője, országgyűlési képviselő 1956-ban adta közre a saját fordítsait, melyeket a megelőző évek tragikus körülményei között készített. Justust a koncepciós perek során 1949-ben bebörtönözték, és csak 1955-ben szabadult. A szonetteket börtönévei alatt fordította egy oxfordi kiadás és egy szótár segítségével – fejben, papírfecnikre. E fordítások értéke azonban, mint ezt az olvasó is tapasztalhatja, nem az alkotás ellenében ható körülményekben rejlik: Justus méltó és egyéni változatot teremtett.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Tizenegy szimfónia

    0

    Tizenegy ​versoszlop, Weöres Sándor költői művének tizenegy tartópillére sorakozik egymás mellé a költő 60. születésnapját köszöntő kis verseskönyvében. Azok a művek, amelyeket ő maga szimfóniáknak nevez, mert úgy összegezik egy-egy korszakának költői jellegzetességeit, ahogyan a nagy zenei formák reprezentálják Mozart, Beethoven, Bartók vagy Sztravinszkij világát. Az Első szimfónia például a pályakezdet lírai kvintesszenciája, a – korábban Háromrészes ének címmel ismert – Harmadik szimfónia az 1943 táján bekövetkezett nagy fordulat összegezése, amikor nemcsak saját költészetén belül nyitott „új tárnát” Weöres Sándor, de az egész magyar, sőt: világköltészet szempontjából új tartalmakat fogott el ihletével „a lélek árján fénylő, forró igékből”, amikor „a forma mellé megjelent nálam a tartalom – ahogyan egyik levelében írta, még 1943-ban, de minden eddigitől eltérő módon. Ennek a tartalomnak nincs logikai láncolata, a gondolatok, mint a zeneműben a fő- és melléktémák, keringenek, anélkül, hogy konkréttá válnának, az intuíció fokán maradva.” De ezek a szimfóniák nemcsak betetőzői egy-egy korszaknak, egyszersmind azt is előlegezik, ami a költő ösztöneiben rejtve szunnyad, s később, látszólag váratlanul, szinte előzmények nélkül valósul meg. Így a Negyedik szimfónia, a „hódolat Arany Jánosnak”, a pastiche remekműve, a más költő alkatába való beleélés ritka csodája, ahonnét az út már a későbbi Psyché felé vezet. S végül a Tizenegyedik szimfónia (amelyet az olvasóközönség ebből a kötetből ismerhet meg), megint nem pusztán a Psyché utáni korszak összefoglalása, de valamiképpen az összes többi szimfóniára is ráépül. A tizenegy hosszú versben a magyar líra történetében talán soha nem volt spontán válogatás vagy kiemelés érvényesül, amit a költői ösztön maga végzett el, az életmű építésével párhuzamosan, melynek „egyik végén a nyugati líra a nagy nyelvolvasztó, logikátlan ihlet-nyelvet teremtő kísérlete áll, a másikon az ősi mítoszok modern sugallata” (Németh László).

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Üvegfilm

    0

    A költészet olvasóiban, magukban a költőkben is, úgy tetszik, ismét erősödik a klasszikus gondolati líra igénye. Báthori Csaba költészete is ennek jegyében szólal meg: üteme lassan araszoló, hangütése reflexív, metaforikus beszéde roppant képeket görget, s minden verse kimond valamit fontos tapasztalatainkból. A művekben egy kétkedő, kereső, valamiképpen folyton késleltetett, humoros figura összesíti lírai benyomásait.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem