-
A Budapesti Református Theologiai Akadémia története 1855-1955
0Írta: Dr. Bodonhelyi József, Dr. Budai Gergely, Dr. Bucsay Mihály, Czeglédy István, Dr. Csekey Sándor, Dr. Kádár Imre, Dr. Nagy Barna, Dr. Pap László
-
-
A magyar mezőgazdaság a XVIII. században
0Magyarország a török hódoltság és háborúk megpróbáltatásaiból agrárországként került ki. A pusztulást követő békés újjáépítés nagyrészt a mezőgazdaságban ment végbe. Az ország néptelenné vált tájai felé elsősorban a török uralomtól ment területek magyar parasztsága áramlott, hogy ott az új élet lehetőségét megteremtse. Külföldről is hívtak be telepeseket, akik azonban jóval kedvezőbb helyzetben fogtak munkához. A kezdeti primitív gazdálkodásmódok fokozatosan fejlettebbeknek adtak helyet, s a termelőerők lendületes fejlődésnek indultak. De a török kiverésétől a napóleoni háborúkig tartó időszak bőséges adataiban nemcsak a gazdasági újjáépítés menete és máig ható eredményei tükröződnek. Megelevenedik a falu mindennapi élete, feltárulnak a hagyományos mezőgazdaság sajátos vonásai. A szerző azonban rámutat azokra a törekvésekre is, amelyek a modern mezőgazdaság felé vezető fejlődés útját egyengették.
-
A magyar sajtó története I.
0Írták: Fenyő István, Kókay György, Kosáry Domokos, T. Erdélyi Ilona, Ugrin Aranka
-
A magyar sajtó története II/1-II/2.
0Írták:
II/1.: Antall József, B. Nagy Eszter, Buzinkay Géza, Katus László, Kosáry Domokos, Miklóssy János, Pók Attila, Várady Géza
II/2.: Buzinkay Géza, Erényi Tibor, Gergely András, Németh G. Béla, Veliky János -
Berzeviczy Gergely, a reformpolitikus
0Berzeviczy Gergely munkásságával történetírásunk eddig is foglalkozott, de úgyszólván kizárólag közgazdasági nézeteit ismertette. H. Balázs Éva monográfiájából most új, történetileg is jelentős alak lép elénk: a magyar felvilágosodás sokoldalú, a tudományok és művészetek iránt fogékony, politikai síkon igen tevékeny képviselője. A szerző túlmegy a szűk értelemben vett életrajzon: a XVIII. századvégi nemesi vezetőréteg társadalomrajzát adja. Az iskolai tanulmányok, a jurátusság bemutatása után az életrajz európaivá tágul. Berzeviczy a göttingai egyetemen tanul, majd megjárja Franciaországot, Angliát, közelről látja a belga forradalmi eseményeket. Ekkor már szabadkőműves, és rajta keresztül a szerző bemutathatja a magyar szabadkőművesség fontos politikai szerepét. A magyar jakobinusok reformátor szárnya, köztük Berzeviczy is, szabadkőműves. 1795-ben a letartóztatást elkerüli, de állásáról lemond, és ezentúl a haladásért elméleti, irodalmi eszközökkel harcol. A hazai és külföldi levéltárak, kézirattárak eddig feltáratlan leglényegesebb anyagát a szerző iratfüggelékben teszi közzé.
-
-
Erdélyi várak, várkastélyok
0A magyar történelem sorsdöntő eseményei közül jó néhánynak volt a színhelye Erdély, e hétbástyás címerű tartomány, amely a török korban a leginkább őrizte a magyar önállóságot. Fontos történelmi szerepét várak, várkastélyok, templomerődök sokasága jelzi. Ezek az építmények egyben a legidőállóbb bizonyítékai a magyarság magas színvonalú kultúrájának azon a területen, amelynek értékeit hosszú időn át a pusztulás, a tudatos elpusztítás réme fenyegette.
Szerencsére az a korszak elmúlt. Kiss Gábor óriási ismeretanyagot átfogó, az ízes nyelvezetű eredeti forrásokat bőven idéző munkájának második kiadását már nem csupán a minél többet tudni akaró olvasónak ajánlhatjuk, hanem az utazóknak is, akik a jövőben feltehetőleg egyre többen keresik majd fel az itt bemutatott történelmi-kultúrtörténeti emlékhelyeket. Reméljük, Erdély lakói is örömmel olvasnak majd szűkebb hazájuk építészeti remekműveiről, hiszen ezek megmaradása a múltban és a jövőben is elsősorban az ő érdemük. -
Magyarország a Monarchiában
0Hanák Péter egy negyedszázados történetírói munkásságának terméséből válogatta össze azokat a tanulmányokat, amelyek a Magyarország a Monarchiában címmel a magyar polgári és nemzeti fejlődés konfliktusaival foglalkoznak.
A kötetbe felvett kilenc tanulmány az 1848 – 1919 közé eső korszak történeti problémáinak széles spektrumát vázolja fel az 1848-as forradalom nemzetiségpolitikájától az 1867. évi kiegyezés és a Monarchián belüli „függő helyzet” vitájáig, valamint a magyar társadalmi struktúra elemzésétől az 1918. évi összeomlás vizsgálatáig. A tanulmányok behatóan foglalkoznak az egykori Osztrák-Magyar Monarchián belüli – szélesebb összefüggésben: közép- és kelet-európai – helyzetének és a szomszéd népekhez fűződő viszonyának meghatározásával.íbr>A kötet egyúttal historiográfiailag is érdekes képet ad az 1945 táján indult történész nemzedék egyik tagjának útjáról, fejlődéséről. -
-
-
-
Művelődés a XVIII. századi Magyarországon
0Ez a nagyszabású kísérlet egy évszázad hazai kulturális fejlődését áttekinthető koordináta-rendszerbe foglalva hozza összefüggésbe a társadalom modelljének mozgásával. Két egymást követő időrendi szakaszban tekinti át a művelődés legkülönbözőbb szektorait a világnézettől az oktatáson, tudományokon, szépirodalmon, zenén át a képzőművészetig figyelemmel arra, hogy az adott társadalomban vertikálisan legalább három szintet kell megkülönböztetnünk. A második szakasz rajzolja meg részletesen azt az újat, amit a szerző a XVIII. század nagy pozitívmának tekint: a felvilágosodás kibontakozását.
-
Petrarca levelei
0A Laura-versek költőjét, a szonettírás mesterét, a modern európai líra egyik úttörőjét, Petrarcát, mint levélírót mutatja be az Európai Antológia reneszánsz sorozatának ez a kötete. Petrarca leveleiben is újat hoz, feloldja a merev, középkori stílust, egyéni hangulatait kelti árnyaltan életre, az antik világot is csak azért idézi, hogy modern problémákat láttasson meg, legyen módja lelkesedni a római plebejus nép harcáért, hogy álmodozhasson a jövőről, s támadhassa az avignoni pápai udvart. Akár turisztikai erőfeszítésről, a Mont Ventoux megmászásáról számol be, akár öreg gazdasszonyát jellemzi találó vonásokkal, akár Boccacciót dorgálja, mert őt az írás abbahagyására, tétlenségre ösztökéli – érzéseiben, gondolataiban hozzánk közel állónak, frissnek érezzük a levélíró Petrarcát.
-
Sopron építészete a 19. században
0Az elmúlt évszázad soproni építészetének krónikáját tartja kezében az olvasó. Sopronban 1800 és 1914 között több házat építettek, mint korábban, jó néhány évszázad leforgása alatt. A kor építészete, a historizmus alaposan megváltoztatta a város képét. A könyv hosszú évek szorgalmas kutatómunkája alapján a 19. századi Sopron képét idézi elénk: az előkelő főúri építtetők, nagykereskedők, iparosok megbízására országos hírű építészek és tehetséges helyi mesterek munkája nyomán fejlődött, alakult, gazdagodott a város. Különösen vonzóvá teszi e kort, hogy az európai építészet nagy stílusáramlatai mellett a 19. század soproni építészete soha nem vesztette el helyi ízét, jellegzetességeit. A könyv sok fényképpel és képpel, tervrajzokkal és vázlatokkal illusztrálja a város átalakulását, miközben feltárja e korszak építészetének ma még alig ismert műhelytitkait. A hazai szakirodalomban mindeddig egyedülálló vállalkozást összefoglaló táblázatok, irodalomjegyzék és nagyszámú levéltári adat teszi teljessé.
-
Szerves kémia
0A könyv öt főrészből áll: 1. Általános rész, 2. Szénhidrogének, 3. A szénhidrogének helyettesített származékai, 4. Heterociklusos vegyületek, 5. Szénhidrátok.
-
Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon
0A Panoráma „Utazások a múltban és a jelenben” sorozatának új kötete a mai Magyarország területét bejárva, 2000 év történelmi emlékeit mutatja be az olvasónak.
Várak, várkastélyok, vármaradványok, tornyok, vár- és városfalak, árkok – mind-mind a múltunkra emlékeztetnek.
A honfoglalást követően, a magyar államiság kialakulásával párhuzamosan a király az ország védelmére, a főurak gyakran hatalmuk, s vagyonuk biztosítására kezdtek erősségeket építeni; melyek történelmünk különböző időszakaiban a vidék vagy az ország védelmét is biztosították.
Históriánknak ezen emlékeit végigjárva, hazánk és a magyarországi várépítés történetét ismerjük meg.