-
A nagy istennő városa
01 500 FtA Tigris és Euphratész közötti termékeny alföldön már időszámításunk előtt négyezer évvel virágzó városok álltak: Uruk, Nippur, Babilón, Ur és a többiek. Ezek az ősi babilóniai városok a történelem viharaiban elpusztultak, és évezredes álmukat aludták a sivatag pora alatt egészen a múlt század derekáig, amikor megkezdődtek – eleinte szórványosan, később rendszeresen – az ásatások. Az ásók nyomán apránként napvilágra kerültek házak, templomok, tornyok, paloták, istenszobrok, sírok, a mindennapi élet használati tárgyaival. Uruk, amelynek feltárásáról ez a könyv szól, Mezopotámia egyik legrégibb városa, a sumerek nagy istennőjének, Inanna-Istárnak a kultuszhelye volt. Tíz éven át vett részt Uruk feltárásán e kötet írója, és így személyes tapasztalatai alapján számol be az ásatásokról, a fáradságos munkával napvilágra hozott városfalakról és épületekről, az agyagkorsókban őrzött ékírásos agyagtáblákról, amelyeknek megfejtése nyomán feltámadnak a sumer kor istenei, királyai és hősei, megelevenednek egy rég letűnt világ mítoszai és mindennapjai. A sivatag megragadó színei és fényei, a beduinokból lett munkások és a több nemzetből összeverbuválódott régészek életének epizódjai egészítik ki ezt a szakszerű és egyszersmind hangulatos, színes beszámolót. A könyvborítón az uruki szentély szögmozaikkal díszített oszlopcsarnokának egy részlete látható (Vorderasiatisches Museum, Berlin) A kötéstábla belső oldalán egy-egy mezopotámiai pecséthenger és lenyomata látható.
-
A szocialista képzőművészet nyomában
0800 FtOlmacher Anna képzett festőként kezdte pályáját a két világháború közötti időszakban. Tagja volt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának. Az ecsetet azonban később – s főként a felszabadulás után – mindinkább a tollal cserélte fel: a képzőművészeti kritika és ismeretterjesztés fáradhatatlan, pártos munkása lett. Ez a kötet kritikusi működésének csaknem három évtizedét reprezentálja. Kiállításokról írott kritikái és összefoglaló jellegű, illetve portrészerű tanulmányai a magyar haladó képzőművészeti hagyomány alkotóit, a szocialista realista képzőművészet úttörőit, valamint a mai magyar képzőművészet figyelemre méltó alkotóit és alkotásait elemzik, méltatják.”
-
A szolnoki művésztelep
01 200 FtSzolnokra 1852-ben utazott először dolgozni festő, az osztrák August von Pettenkofen. Ő és a nyomába szegődött osztrák festők – mint idegenek – a magyar Alföld tájában, népében csak az egzotikumot látták. De így is jelentős élmény volt számukra, s az akadémizmus kötöttsége alól történő felszabadulásukban fontos szerepet játszott Szolnok, a szabadban való munka, a népi életképek, reális tájak megfestése. A Szolnokra kerülő hazai festők számára a magyar valóság ismert volt, éppen ezért természetes. Ők a magyar szokásokat, viseletet hűen ábrázolják, többnyire mentesen a szentimentalizmustól, romantikától. A szolnoki festészet elsőként emelte művészi témáva a magyar valóság egy jelentős és jellemző részét, tűzte alkotói céljává az Alföld látványának, az itt élő emberek életenek, munkájának megörökítését. Sem az első időkben, sem kesöbb nem véletlenul kerültek művészek a Tisza-parti varosba.
-
-
Merülő Saturnus
02 000 FtA magyar irodalomban talán szokatlan, hogy valaki az énjének egy-egy megvalósíthatatlan részét másik személlyé sűritse, olykor más korszakba is.” Új versgyűjteménye egyik leg-izgalmasabb ciklusának postscriptumát kezdi igy Weöres Sándor. A ciklus tíz versében egy fiktív, XIX. század eleji magyar költőnő hátra-hagyott életművét kelti életre” Weöres, a stílus, a hang váltásait, irodalmi hatásokat, a kor atmoszféráját érzékeltetve, a pasticció-n túl, valóban felállítja egy női egyéniség minden dimenzióját, s egy szerves életmű káprázatát kelti. S ha Psyché a költő tündökletes játékos-ságának egyik legvégletesebb reinkarnációja is, alig van a kötetnek darabja, mely ilyen-olyan fokon, módon ne korrespondálna valamivel -az ősköltészet, a reneszánsz, a provanszál lira felbukkanó hangjai, egy középkori örmény szerzetes néhány énekének felidézése, a bibliai József históriájának szabados-friss feldolgozása mind-mind ennek a vonulatnak elágazásai. A kötet számos portré-verse is több a portrénál, erősebben megmerül a mintában, néhány jelző mozdulattal szinte megjátssza az ábrázolt egyéniséget. Ez a végigvonuló, a gyűjteményt beágazó játék megengedi két valódi műfordítás besorolását is Hlebnyiko-vét és Nasztaszíjevicsét, az átmenetet Nareki Gergely örmény pátriárka himnuszai képviselik, melyeket Weöres Luc-André Marcel fran-cia átköltéséből ültetett magyarra. Csupa játék tehát ez a gyűjtemény mégis, nincs egyetlen sora sem, amely sajátosan weöresi ne lenne, hiszen talentumának éppen ez a színejátszó tükrözni-tudás, ez a hallatlan nyelvi gazdag-ság egyik legmarkánsabb jellegzetessége.
-
Régi amerikai művészet
01 000 FtAz 1973-ban Angliában, majd 1939-ben Németországban sikert aratott Istenek csatatere 1940-es budapesti megjelenése után Kelem Pál neve lassan feledésbe mertült nálunk. Holott a Magyarországról elindult művészettörténész amerikanisztikai kutatásainak igazi gyümölcsei csak ezután értek be. Egy néhány évtizede még a tengeren túl is kivételesnek számító szemlélet úttörője lett azáltal, hogy az ősi indián művészeti emlékeket nem pusztán néprajzi vagy régészeti érdekességű jelenségként, Amerika spanyol-indián örökségét pedig nem a spanyol művészet elfajzott oldalhajtásaként értékelte, hanem egy jelentős – az európaival és ázsiaival egyenrangú – önálló kultúra megnyilvánulásaként. Több évtizedes kutatásainak eredményeit összegezte az 1943-ban kiadott, nagysikerű Medieval American Art (Középkori amerikai művészet) és az 1951-ben megjelent Baroque and Rococo in Latin America (Barokk és rokokó Latin-Amerikában) című kötetekben. Munkássága a második világháború után, az erősödő nemzeti függetlenségi mozgalmak idején nyerte el igazi elismerését az Egyesült Államokban. A Columbia Egyetemen 1966-ban tartott előadásszorozatának eredményeként született meg a jelenlegi – angolul és spanyolul több kiadást megért – könyv. Nem azzal a céllal íródott, hogy szigorú, akadémikus módon tárgyalja Amerika régi művészetét, hanem hogy olvasmányos formában, minél szélesebb áttekintést nyújtson a kulturtörténet és a művészet iránt érdeklődőknek az újvilág ősi indián és gyarmati kori művészetéről, és bemutassa az általa legszebbnek vagy legérdekesebbnek tartott alkotásokat.
-
Várak, kastélyok udvarházak – ahogy a régiek látták
02 400 FtA Reneszánsz és barokk Erdélyben című tanulmánykötet második kiadása után most újabb művészettörténeti munkával jelentkezik B. Nagy Margit – Várak, kastélyok, udvarházak. Forráskiadványról van szó: a várépítésnek abból a hosszú múltjából, amely hazánkban a dák erődrendszer és a római castrumok korától a feudális kor végéig terjed, két század magyar nyelvű dokumentumait válogatta össze. Ezek a XVII. és a XVIII. században készült leírások már nemcsak a váraktól, hanem az akkor még álló kastélyokról és udvarházakról is adnak leltárszerű képet. Hét vár, tíz kastély és huszonhat udvarház elevenedik meg előttünk urbáriumok és konskripciók, sőt alaprajzok és egykori metszetek alapján. Közel félszáz épület, épületcsoport, úgy, ahogy a régiek látták, Van közöttük, amelyik azóta egészen megsemmisült, mint a gridi udvarház, másokat lebontottak és újakat építettek helyettük, mint akoronkait, de a legértékesebbeket restaurálják, köztük a bonchidai kastélyt. Öröm őket mai szemmel megújulva látni. A szakember, a művészettörténész és helytörténész számára nélkülözhetetlen segédkönyv, ez az egészében eddig még közzé nem tett leltár- és összeírás-gyűjtemény. De nemcsak a szakember, hanem mindenki számára van mondanivalója, aki a múltat nem lezárt kornak, hanem alapnak tekinti, amelyen állunk. Az itt bemutatott várak, kastélyok, udvarházak az itt élő nemzetiségek és a román nép közös alkotásai; hiszen a városok céhes mesterei nélkül éppúgy nem képzelhető el erdélyi épület, mint a román, magyar, szász és székely népi mesterek közreműködése nélkül. Bennük történelmi események játszódtak le, róluk monográfiák, emlékiratok és regények szólnak. Ezek mellé sorakozik most mindnyájunk könyvespolcán B. Nagy Margit új könyve a műalkotást dicsérő előszavával, a két-három század előtti leírások archaikus szövegeivel és a múlt tárgyi maradványait a mai tudomány szintjén bemutató gazdag jegyzetanyagával. Egy könyv, amely a múltból a jelenbe vezet.