• Magyar császári és királyi kamarások ősfái 1740-1918 I-III.

    0

    I. A-G
    II. H-P
    III. R-Zs
    A kamarási tisztség udvari méltóság volt, tagja a belső udvartartásnak, amely rangot a király adományozta nemesi származású férfiaknak. A munkában érintett korszakban a tisztséggel különös feladatok – alkalmi udvari szolgálaton kívül – nem jártak, jelentősége abban állt, hogy elnyerése mintegy megpecsételte a birodalmi nemesi vezető réteghez tartozás tényét. Az adományozás előfeltétele a nemesi „őspróba” sikeres letétele volt. Magyarországon itt is érvényesült az „una eademque nobilitas” elve, azaz nem tettek különbséget nemesi és főnemesi leszármazás között. Az ősfák közérdekű jelentősége abban áll, hogy keresztmetszetét adják az ország vezető társadalmának. Ismertetésük történelmi és szociológiai feladatot is ellát, nyersanyagot nyújt a történészek és társadalomkutatók számára. A munkánkhoz hasonló jellegű átfogó genealógiai mű eddig nem készült. A rendelkezésre álló forrásanyag pedig egyre fogy. A magyar származású kamarások nagyobb számú kinevezése, amelyben már köznemesi származásúak is előfordultak, Mária Terézia királynő uralkodásával kezdődött. Így az 1740-es évet vették a szerzők kezdetnek és IV. Károly király lemondásával, vagyis az 1918. évvel zárták le. E közel 180 év alatt több mint 1500 magyar személy nyerte el a kamarási méltóságot.

    45 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Magyar Cserkész

    0

    Szórványszámok:
    – VII. évf. (1926): 14-15, 20 sz.
    – XVII. évf. (1936): 11, 12, 13, 14, 15, 16, 18, 19-20. sz.
    – XVIII. évf. (1936-1937): 1, 2, 7-8, 15, 19-20. sz.
    – XX. évf. (1938-1939): 3, 7, 13. sz.
    XXII. évf. (1941): 18. sz.
    XXIII. évf. (1941-1942): 2, 3, 7, 8, 18, 19. sz.
    – XXIV. évf. (1942-1943): 2, 3, 5, 6, 7, 8, 9, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18. sz.
    – XXV. évf. (1943-1944): 1, 5, 16, 17, 18, 19, 20, 21,22. sz.
    – XXVI. évf. (1944): 1, 2, 3. sz.
    – XXXV. évf. (1996): 11. sz.
    – XXXVI. évf. (1997): 3, 4. sz.

    Példányonként: 600-800 Ft-os áron.
    A tételekkel kapcsolatban az alábbi elérhetőségeken keresztül érdeklődhet:
    rendeles@honterus.hu
    06-1/317-3270, 06-1/267-2642

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar Cserkész Naptára 1922.

    0

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar Decretum

    0

    A Debrecenben 1565-ben Hoffhalter Rafael által nyomtatott Magyar decretum, amelynek szövegét Weres Balázs váradi főbíró, Bihar vármegye íródeákja állított össze és fordított latinról magyarra, a XVI. századi magyar művelődéstörténet különleges értéke. Korszakos jelentősége elvitathatatlan, akár a magyar nyomdászattörténet, akár a jogtörténet, akár a nyelvészet szempontjából vesszük figyelembe.

    8 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar diplomácia magyar diplomaták

    0

    4 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar és török-tatár szóegyezések

    0

    Több mű egybekötve:
    Lindner Ernő: Nyelvjárások vallományai (1-108)
    Vámbéry Ármin: Magyar és török-tatár szóegyezések (109-189)
    Dr. Kuun Géza: Ascoli Árja-sémi tanulmányai (190-196)
    Szénássy Sándor: Latin orthographiai tanulmányok (197-301)
    Hunfalvy Pál: A magyar nyelv szótára elveiről és azok miképi alkalmazásáról (302-320)

    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar föld román kézen

    0
    4 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar Földrajzi Évkönyv. 1928.

    0

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar forradalom

    0

    Egy 12 éves fiú, Gyula, 1956. október 23-án elhatározza, hogy naplót ír. Közel van a tűzhöz – szó szerint, hiszen Budapesten, a Somogyi Béla utca 10-ben laknak, a Corvin áruház háta mögött. Gyűjt, sétákat tesz a városban, és mindezt lejegyzi. Fejében és naplójában keveredik a pesti gyerekvilág, a gangok világa és az éppen zajló történelem. Csics Gyula naplóját 2006-ban, a forradalom 50. évfordulóján adta ki az 1956-os Intézet.

    3 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar fotográfiai évkönyv és adattár 1998

    0

    Miért gazdag a magyar fotókultúra?
    Azért, mert sokan gazdagítják! Sokkal többen, mint ahány alkotóról a televízióból és az országos napilapok tudósításaiból tudhat a közvélemény. Ezért itt az ideje, hogy az önmaguk fontosságát és jelentőségét oly hangosan hirdetők nevén kívül megismerjünk másokat is, akik csendesebben, szerényebben, de hozzájárulnak a kortárs fotográfia gyarapításához.
    Az idén első alkalommal készül kulturális leltár erről a területről, amelynek egyetlen célja van: felsorolni mindazokat az eseményeket – kiállításokat, előadásokat, alkotótáborokat -, amelyeket 1998-ban rendeztek a fényképezés iránt érdeklődők számára. A naplószerű összefoglalásból természetesen nem hiányoznak majd az események szereplői sem. Név szerint említve az alkotókat, akik vizuális élményeiket és mondanivalójukat fényképpé formálva hozták nyilvánosságra.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar Gazdasági Reálpolitika Alapvonalai és Nemzetpolitikánk

    0

    „Nem ekőszó, – hanem folytatás
    Rendszeres Magyar Nemzetgazdaságtan mult esztendei két elfogyott kiadása igazolta gazdasági közvéleményünk józanságát. Kifejtettem – külön magyar nemzetgazdaságtanra van szükség. Ennek az uj tudománynak kell kimutatni szabályait, felállítani pozitiv tételeit, hogy megmentsük hazánkat bolondok avagy tudományos mezbe öltözött gangsterek szélhámosságaitól, továbbá megvilágitani akartam magyar jövő reális utjait.”

    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar genealogiai és heraldikai forrásmunkák 1561-1932

    0

    Oklevelek, genealogiai, heraldikai művek, valamint kéziratos oklevelek és családtörténeti gyűjtemények összefoglaló jegyzéke. A családtörténet és nemességkutatás kulcsa.

    1 200 Ft
    Tovább olvasom
  • Magyar ​haditudósító túl a Sztalin-vonalon

    0

    dr. Gábor Áron mint a honvéd-haditudósító század tagja járta be bolseviki Oroszország egy részét, melyet eddig gondosan elzárt Európa elől a Sztalin-vonal. Izgalmason érdekes, időszerű és igaz írás a szovjet valódi arcáról.

    3 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Magyar hászid történetek

    0

    A ​hászidizmus, a XVIII. századi misztikus hagyományra, a kabbalára épülő pietista jellegű vallási mozgalom sajátosan kelet-európai fejlemény. Magyarországon belül főként Szabolcs-Szatmár megyében szerzett egykor híveket. Értékeit Martin Buber fedezte fel a világ, számára, aki egyetemes emberiséget és az egész zsidóságot gazdagító kulturális kincset formált belőle. Szabolcsi Lajos (1889-1943) költő, író, az Egyenlőség című zsidó lap főszerkesztője. Novellái a sajátosan magyar hászid hagyományt kívánják megteremteni.

    800 Ft
    Tovább olvasom
  • Magyar Helikon

    0

    Életrajzok: Széchenyi István, Arany János, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Zrínyi Miklós, Kisfaludy Sándor, Jósika Miklós, Kisfaludy Károly, Wesselényi Ferenc, Deák Ferenc, Kemény János, Bocskay István

    6 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Magyar hieroglif írás

    0

    A magyar hieroglif írás létének felismeréséhez a székely írás eredetének négy évtizedes kutatása: írástani, történeti, nyelvi, régészeti, építészeti, genetikai, matematikai, mitológiai adatok és megfontolások vezettek el. Jelkészlete mintegy 50 000 évvel ezelőtt alakult ki a Közel-Keleten; napjainkig megtalálható a népi, uralmi és vallási jelhasználatban, a régészeti leleteken meg az ókori írásokban. Mintegy 20-50 jelét a kőkorban szétrajzó Homo sapiens sapiens csoportok vitték magukkal Eurázsia és Amerika távoli tájaira. Az ősvallás igényeit szolgálta; ennek köszönhetően maradt fent és lett a későbbi írások alapja. A Bibliában említett „nyelvek összezavarodása” előtt használt magyar ősnyelv számára alkották meg. A világ legszebb írása, az emberi civilizáció egyik alapköve.

    8 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar hírlaptörténet

    0

    1848. március 15-én este húszezres tömeg szabadította ki fogságából Táncsics Mihályt, ezzel is demonstrálva a sajtószabadság életbe lépését. Az első világháború vesztes befejezése és a forradalmak a cenzúra bevezetésével, a papírfelhasználás korlátozásával, a lapok többségének betiltásával pedig szinte a kiindulópont elé vetették vissza a sajtó helyzetét. A két eseménysor közé eső hetven évben a magyar sajtóélet páratlanul felvirágzott, utóbb is ritkán látható, magas színvonalon működött. A magyar sajtó aranykora a hazai közélet demokratizálódásának egyik fontos fejezete. A sajtó szervezetrendszerét, működésének társadalmi és jogi kereteit, kiadványait és munkatársainak sokaságát mutatja be ez a kis kötet, mely nemcsak a téma tankönyve lehet, hanem tanulságos és szórakoztató olvasmány is.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar idő

    0
    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar jezsuiták történeti névtára

    0

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar jogi népszokások

    0

    A kötet egyedülálló anyagot nyújt át az olvasónak a néprajz és a jogtudomány határterületéről.
    Mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban úttörő vállalkozás annak feldolgozására, hogy a nép milyen önmaga által kialakított társadalmi szabályok, szigorú belső rend szerint élt, szervezte gazdaságát, vagyoni és személyi viszonyait, szerezte és örökítette át vagyonát.
    A mű résztanulmányok, levéltári anyagok és eredeti helyi gyűjtések alapján dolgozza fel mintegy két évszázad időszakában, hogy a jobbágyok, zsellérek, kisnemesek, majd utódaik, a parasztok, továbbá a pásztorok, halászok, bányászok, iparosok, kereskedők körében milyen jogi népszokások éltek. Ezeket a szokásokat nyomon követi a születéstől a halálig a család, a munka, a vagyonszerzés, a szerződéskötés, a kereskedés, az öröklés tekintetében.

    3 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Magyar kálvária – magyar föltámadás

    0

    Ez a kis könyv sem nem emlékirat, sem nem történelem…Amit itt az olvasónak nyújtani merek, az egy sokkal szerényebb föladat: valami önleszámolás, valami per-féle, melyet magammal idestova két esztendeje folytatok…Hitem szerint, ezekben a katasztrofális időkben kötelessége mindazoknak, akik az eseményekben fontosabb szerepet játszottak, szigorú önvallomást tenni…azok számára, akik a magyar lelkiismeret fölszabadításának ügyét (mert nekem a forradalom legmélyebb gyökerében mindig ezt jelentette) folytatni fogják.
    Jászi Oszkár

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar karikatúrák adat- és szignótára

    0

    A grafika legvidámabb „mostohagyermekét, a karikatúrát, illetve azok művelőit, a magyar karikaturistákat veszi lajstromba szerény lexikonunk. Magyarországon az újságkarikatúra-rajzolást 1848-tól, a Charivari (Dongó) című vicclap megjelenésétől eredeztetjük. A képzőművészek számára a képes vicc műfaja – az éppenhogy megtűrt, inkább csupán a megélhetést biztosító, esetenként az egymással bolondozó, avagy éppen egy harmadikat ugrató – de semmiképpen sem a „valódi” művészi – időtöltést jelentette.
    Az első híres pályaelhagyó – s egyben a művészeti tanulmányait is feladó -, ám a karikatúráival nevet, rangot és országos ismertséget szerző művész Jankó János (1833-1896) volt. Az újonnan induló bal- és jobboldali vicclapok majd’ egy évtizeden át egyaránt (!) az ő munkásságára alapozták népszerűségüket. Jankó elévülhetetlen érdeme továbbá, hogy felfedezte számunkra az autodidakta Homicskó Atanázt, aki az orvosi táskáját hagyta hátra egy plajbászért cserébe. Talán ennek a két markáns egyéniségnek köszönhető, hogy a XIX. század második felében egyre több grafikus mérte meg tehetségét a karikatúra műfajában.”

    4 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar kastélylexikon

    0

    Virág ​Zsolt Magyar Kastélylexikon-sorozata megyénkénti bontásban dolgozza fel az ország valamennyi kastélyát és kúriáját történeti, művészettörténeti, építészettörténeti és családtörténeti szempontból. Az épületeket több száz mostani állapotot ábrázoló színes (légi és földi) fénykép, valamint a régebbi állapotot bemutató archív felvételek illusztrálják. A kötetek mind az álló, mind a már lebontott épületeket tartalmazzák. A kastélylexikonban nemcsak a műemlékileg védett, hanem a nem védett épületeket is feldolgozzuk. A könyvek végén térkép, valamint sokféle melléklet és mutató található, ez utóbbiak közül talán az egykori tulajdonos családok szerinti csoportosítás a legérdekesebb. De névmutató, a helytörténeti irodalom jegyzéke, a válogatott irodalom jegyzéke is megtalálható a könyvben, illetve a legfontosabb forrásokat táblázatos rendszer tartalmazza. A sorozat eddig megjelent kötetei: I. kötet: Magyar Kastélylexikon – Pest megye kastélyai és kúriái; II. kötet: Magyar Kastélylexikon – Bács-Kiskun megye kastélyai és kúriái; III. kötet: Magyar Kastélylexikon – Fejér megye kastélyai és kúriái; IV. kötet: Magyar Kastélylexikon – Komárom-Esztergom megye kastélyai és kúriái; V. kötet: Magyar Kastélylexikon – Vas megye kastélyai és kúriái; VI-VII. kötet: Magyar Kastélylexikon – Csongrád megye kastélyai és kúriái – Jász-Nagykun-Szolnok megye kastélyai és kúriái.

    4 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar katonai évkönyv 1886-ra

    0

    12 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar költők

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar középkor

    0

    A közönség részére ezek a nagyrészt folyóiratok hasábjain megjelent tanulmányok szinte hozzáférhetetlenek. Ezért gondolt a Magyar Történelmi Társulat arra, hogy a harmincéves évforduló alkalmából elnökének, Hóman Bálintnak szétszórt tanulmányait összegyüjtve adja ki.

    4 000 Ft
    Tovább olvasom